Pesti Srácok

Mozivásznon debütál a legigazibb Trianon történet

A hazai mozikban november 10-én debütál a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm. A MEGAFILM legújabb alkotása olyan kérdésekre keresi a választ, hogy vajon mi történt a Franciaországba érkező magyar delegációval 1920. január 7-e után? Kik és milyen képet festettek a magyarokról a korabeli közvélemény előtt annak érdekében, hogy „eladható” legyen a nemzetcsonkítás? Hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én 16:32-kor aláírják a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben?

061.hu

A dokumentum-játékfilm eddig a történelmi tematikus televíziós csatornák és a streaming szolgáltatók zászlóshajója volt, a MEGAFILM azonban most nagyvászonra készítette el azt a történelmi visszatekintést, amely archív felvételekkel, játékfilmes elemekkel, valamint magyar és francia történészek segítségével tárja fel azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek. A tét: hogyan kényszerítették rá erre az erős és dacos nemzetre 1920-ban a trianoni békediktátumot?

PestiSracok facebook image

árulta el a Balázs Béla-díjas producer.

A különféle történelmi értelmezések különféle nézőpontok és érdekek alapján állítják be a történelmi tényeket. Aki tisztán szeretne látni, annak érdemes eljutnia a történelmi értelmezések esetlegességétől a valóság bizonyosságáig. A Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm ezen az úton vezeti végig a nézőt az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló események rekonstruálásával, az archív felvételek beidézésével és a történész szakértők megszólalásával.

Máthé Áron történész szerint: “Trianon bő évszázada a magyar bizonytalanság ősforrása. Talán eljutunk egyszer oda, hogy a Duna-völgyének „tejtesvéreinek” fejei fölött ne lehessen békét csinálni, hanem ők maguk, egymás között, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján tudják berendezni a Kárpát-medencei életüket. Ha ez megvalósul, akkor jóval kevésbé leszünk a nagyhatalmaknak kiszolgáltatva és Trianon átkát is le tudjuk vetni. De addig beszélnünk kell róla, és fel kell tárni az okokat, az eseményeket – és meg kell becsülni azokat, akik a lehetetlent is megpróbálták 1920-ban.


Szereplők: Apponyi Albert: Kelemen József, Henry Alezredes: Zöld Csaba, Ullmann Adolf: Jakab Csaba, Cambon: Barbinek Péter, Huszár Károly: Barnák László, Lers Vilmos: Vass György, Benda Jenő: Endrédy Gábor, Somssich László: Csizmadia Gergely, Halmos: Janicsek Péter, Popovics Sándor: Kedvek Richárd Jenő, Nitti: Nagy Viktor, Wettstein János: Rétfalvi Tamás, Csáky István: Csapó Attila, Berthelot: Schlanger András, Ottlik György: Szántó Balázs, Bethlen István: Szotyori József, Teleki Pál: Takács Géza, Csáky Imre: Sárközi József, Paléologue: Horányi László, Clemenceau: Szélyes Imre, Lloyd George: Dóczy Péter, Praznovszky Iván: Tóth András

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!