Ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás titkai rejtőznek - Színházi előadás készül az Aranyhajú hármasokból

Aranyhajú hármasok címmel jelent meg kötet, amelyből színházi előadás is készül. Toót-Holló Tamás műve ősi magyar naphéroszainkról, az aranyhajú gyermekekről szól - hangzott el a budapesti Nemzeti Színházban tartott könyvbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón. Az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera dalszövegét a drámakötet és a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás író jegyzi, zenei anyagát pedig Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg.

061.hu

"Régen kaptam ilyen inspiráló szöveget"

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentette, hogy a művet a következő évadban bemutatja rendezésében a színház. "Régen kaptam ilyen inspiráló szöveget" - fogalmazott. Arról beszélt, hogy a darab sokkal több, mint egy színpadi mű, titkokat, kincseket rejt, felfedezése útján kapuk nyílnak meg előtte. Felidézte: utoljára akkor érezte ezt, amikor a szarvassá változott fiú témájával, Juhász Ferenc művével kezdett foglalkozni az 1990-es években. Mint mondta, a Nemzeti Színházban mindig is a saját gyökerekből táplálkozó színpadi világot próbálták újraszülni, saját színházi nyelüket keresik, próbálják újra felfedezni. Ezen az úton fontos esemény lesz a darab bemutatója - mondta.

- fogalmazott a műről.

Kitért arra, is, hogy újra pályázik a színház vezetésére, és ha sikerrel jár, a harmadik öt éve első évadának reprezentatív előadása lesz a zenés darab.

Egy magyar ősmítosz rekonstruálása

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az Aranyhajú hármasok egy ismert népmese feldolgozása, a kötet szerzője szerint azonban ősmítoszról van szó. Toót-Holló Tamás a mítosz rekonstrukciójáról szólva elmondta: olyan mintha elfelejtettük volna ezt az örökségünket, valójában ez mégsincs így, mert népmeséink, népdalaink, gyerekmondókáink őrzik ezt a kincset, ez a tudás benne rejtőzik minden magyarul beszélő és érző ember lelkében.

Szólt arról is, hogy prózaíróként a garabonciás diákok körüli hiedelemvilágot próbálta meg új értelmezésben megmutatni és a régi magyar istenpantheon örökségeit, a magyar naphéroszokat - amelyek csak látszólag mesehősök - szereti felfedezni, akik közül az aranyhajú gyermekek messze a legizgalmasabb szellemi jelenések, istenalakok számunkra, magyarok számára.

Képes visszaadni a magyar megmaradásba vetett hitünket

Mint mondta, a történet máig érvényes bölcsességét az adja, hogy ugyan ott munkál benne az aranyhajú gyermekek kopókölykökre cserélésével elmesélt, így szimbolikusan ábrázolt vallásvesztés traumája, a nép hitét rideg hatalmi számításokkal eláruló udvari ármányok bemutatása, de nem ragad be semmiféle értelmetlen és időszerűtlen vádaskodásba. Mint hangsúlyozta: ez a mítoszunk egy egyetemes kultúrkinccsel, a minden ősi kultúra emlékezetében ott élő érckori példázatokkal áll szoros kapcsolatban, s részint ennek segítségével képes visszaadni a magyar megmaradásba vetett aranykori hitünket.

Arról beszélt, hogy szerzőként célja minél hatásosabban, minél többekhez eljuttatni üzenetét és zeneműként ez az üzenet nagyobb horderejűvé válik. Mint kiemelte, ebben az ősmítoszban a magyar megmaradás olyan titkai rejtőznek, amelyekből ma is okulhatunk. Az aranyhajú lányokat megölik, de csodás metamorfózisokon keresztül újra meg újra visszatérnek közénk. Az aranyhajú fiút elűzik, sorsára akarják hagyni, de a magyar vidék oltalmazza őt és megmarad nekünk - mondta.

Fotók: MTI/Kovács Anikó