Pesti Srácok

Johannes Vermeer 390 éve született - 5 lenyűgöző festmény a holland aranykor egyik legnagyobbjától

Johannes Vermeer 390 éve született - 5 lenyűgöző festmény a holland aranykor egyik legnagyobbjától

Háromszázkilencven éve, 1632. október 31-én született Johannes (Jan) Vermeer van Delft, a holland aranykor Rembrandt után második legnagyobb festője. A németalföldi mesternek a közelmúltban restaurálták Nyitott ablaknál levelet olvasó lány című festményét, amelynek titkát egy röntgenfelvétel fedte fel, erről is olvashatnak az alábbi összeállításban. Legszebb műveit elnézve nem kérdés, miért őt tartják az egyik legjelentősebb holland barokk festőnek.

061.hu

Nyitott ablaknál levelet olvasó lány (1657)

PestiSracok facebook image

A németalföldi mester Nyitott ablaknál levelet olvasó lány (1657) című festménye már 1742 óta szerepel a drezdai városi múzeum gyűjteményében, de csak 1979-ben fedezték fel, hogy a képen egy rejtőzködő alak is megbújik: a festmény hátterében, a falon egy Kupidót ábrázoló kép is van. A festékréteg alatt megbújó alakot egy 2017-ben kezdett és négy évig tartó restaurálás tárta fel. A Gemäldegalerie főrestaurátora, Uta Neidhart korábban szakmai pályafutása csúcsaként számolt be arról, hogy restauráláskor sikerült láthatóvá tenni a mindeddig rejtett alakot. Kiderült, hogy a Kupidót jóval a művész halála után lefestették.

Vermeer néhány később, az 1670-es években született képén is megjelent ez a Kupidó, köztük a londoni National Galleryben őrzött, Virginál mellett álló hölgy című (1673) festményén. A szakértők szerint a kupidós kép valószínűleg Vermeeré lehetett, ezért festette rá több alkotására.

Levelet olvasó nő kékben (1662)

Az 1662-ben készült festményt nagy érdeklődés övezte 2012-ben, Jan Vermeer van Delft egyik legszebb alkotása ekkor ugyanis komoly, teljes körű restauráláson esett át, melynek köszönhetően kijavították a korábbi restaurálások hibáit, feltárták az eltűnt részleteket és újra felszínre hozták a modell - a festő várandós felesége, Catharina Bolnes - szaténkabátjának álomszerű fényét és eredeti, ultramarinkék színét. A Levelet olvasó nő kékben időtlen és univerzális remekmű, a hölgy a mi ideális nagykövetünk - fogalmazott Wim Pijbes, a Rijksmuseum főigazgatója.

Leány gyöngy fülbevalóval (1665)

Vermeer világhírű festményéről egy közelmúltbeli, minden eddiginél kiterjedtebb tudományos kutatás új titkokat fedett fel. “Közelebb kerültünk a festményhez, mint korábban valaha” – mondta akkor Martine Gosselink, a hágai Mauritshuis múzeum igazgatója, aki az intézmény virtuális sajtótájékoztatóján mutatta be a kutatás eredményeit. Egy nemzetközi kutatócsoport 2018 márciusában a legújabb szkennerekkel és technológiákkal vizsgálta az 1665 és 1667 között készült alkotást. 1994 óta ez volt a kép második nagy volumenű vizsgálata. A szakértők felfedezték, hogy Vermeer a lány mögé eredetileg egy zöld függönyt festett, mely azonban idővel eltűnt. Röntgensugarak segítségével láthatóvá váltak a lány szempillái is, amelyek szabad szemmel nem észrevehetőek. A gyöngy fülbevaló pedig “illúzió” a múzeum szerint: lebeg, nincs akasztója, mely a fülhöz kapcsolná. A vizsgálatnak köszönhetően először sikerül részletesen leírni Vermeer színpalettáját is. A legnagyobb titokra azonban, hogy ki lehet a képen szereplő fiatal nő, egyelőre nem találtak választ a tudósok.

Tejet öntő nő (1658)

A Tejet öntő nő az amszterdami Rijksmuseumban van kiállítva, ez a múzeum egyik legszebb alkotása. A festmény keletkezésének ideje nem ismert, a Rijksmuseum becslése szerint 1658 körül készülhetett. Vermeer az 1657 után készült festményeiben nagy figyelmet fordított az enteriőrre, a szobákban elhelyezett tárgyakra és a fényre. Valószínűsíthető, hogy az akkortájt népszerű optikai eszközt, a camera obscurát is használta, de nem a készülék által kivetített ábrát vitte vászonra, hanem annak működése hatással lehetett rá. Ezt bizonyítják műveiben a méreteknek és az arányoknak a nagy látószögből fakadó torzulásai, és az, hogy egyes motívumok élesen, míg mások elmosódott körvonalakkal látszanak.


Az asztronómus (1668)

Három Vermeer-munka is szerepelt a Szépművészeti Múzeum 2014-es, az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát bemutató Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállításán. Vermeer-festmény magyarországi múzeumban ekkor volt először látható: az érett korszakban megfestett Az asztronómust a Louvre-ból sikerült megszerezni, ráadásul a remekmű mellett párdarabja, A geográfus is látható volt a tárlaton A katolikus hit allegóriája című műve mellett.

Vermeer életműve számszerűen kicsinek számít, mindössze 35 alkotása ismert.

A vezető képen Vermeer A lovag és ivó hölgy (1658-60) című festménye látható

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.