Pesti Srácok

"Remény és dráma. Magyarország ’56" címmel nyílt szabadtéri fotókiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében

Október 22-én a Magyar Nemzet Múzeum, a Nemzeti Emlékezet Bizottság és a Lengyel Intézet közösen emlékezett meg szabadtéri fotókiállítással az 1956 szabadságharcról és hőseiről, és szomszédos barát-országunk, Lengyelország szolidaritásának tetteiről. A kiállításon az 1956-os magyar forradalom eseményeit dokumentáló felvételek láthatók, amelyeket egy ismeretlen szemtanú készített, és amelyek egy lengyel családtól a Nemzeti Emlékezet Bizottságán keresztül kerültek a múzeumhoz.

061.HU

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára a kiállítás megnyitóján kiemelte: a lengyel és a magyar két szabadságszerető nép. „A történelem szinte valamennyi évszázadban belénk égette az igazságot, hogy soha ne felejtsük, a szabadság olyan érték, amelyet nehéz és küzdelmes dolog kivívni, de könnyen elveszíthető” – mondta, hozzátéve, hogy a két nemzet barátsága a nehéz időkben is megmutatkozott, a lengyel nép 1956-ban is a magyarok mellé állt.

PestiSracok facebook image

Latorcai Csaba a kormány nevében is köszönetet mondott a kiállítás anyagát adó fotógyűjteményért, amely – mint fogalmazott – elbeszéli az utókornak azokat az ismert és ismeretlen magyar hősöket, akik lángra lobbantották az ’56-os forradalmat, amely végérvényesen megrendítette a megdönthetetlennek hitt szovjet rendszert.

Hangsúlyozta: elődeink megküzdöttek szabadságunkért és függetlenségünkért. „A mi felelősségünk pedig az, hogy ezekben a kihívásokkal teli időkben is megőrizzük Magyarországot magyarnak, Európát európainak, mind a saját, mind az utánunk jövő generációk számára” – fogalmazott.

L. Simon László, az MNM főigazgatója kiemelte: büszkék arra, hogy az eddig lappangó, kevesek által ismert, a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit dokumentáló fotósorozat a Magyar Nemzeti Múzeumba került, abba az intézménybe, ahol Magyarország legnagyobb fotógyűjteményét és Európa egyik legértékesebb történeti fotógyűjteményét őrzik.

A szabadtéri fotókiállításon a budapesti utcákon lezajlott események elevenednek meg, a fegyveres összecsapások nyomait idézik a nagy méretű fekete-fehér képek. A kiállításon bemutatott fényképek eredetijeit egy ismeretlen lengyel ember készítette, aki 1956 októberében valamilyen okból Budapesten tartózkodott. Nem volt hivatásos fotóriporter, amatőrként, érdeklődőként, egy külföldi szemével, de a felkelt magyarok pártján állva örökítette meg a történelmet. A képek történetében benne van a 20. századi véres diktatúrák története, az elhallgatás, a félelem története, a megőrzés, a továbbadás és a szolidaritás története is. „A mi dolgunk, hogy ezt közkinccsé tegyük” – hangsúlyozta.

A kiállítás november 27-ig tekinthető meg a Múzeumkertben.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.