Pesti Srácok

Több mint kétmillió forintért kelt el József Attila Medvetánc című kötete

Több mint kétmillió forintért kelt el József Attila Medvetánc című kötete, Teller Ede könyvéért és tizennyolc sportoló aláírásáért pedig félmillió forintnál is többet fizettek az antikvarium.hu vasárnap este zárult aukcióján.

MTI

A dedikált könyvek árverésén 223 tétel szerepelt, a legtöbbet József Attila 1934 végén megjelent Medvetánc című kötetéért fizették, amely 72 licit után kelt el - közölte az esemény kommunikációjával megbízott ügynökség. Ez József Attila egyik legjelentősebb kötete, amelybe a költő maga válogatta össze korábbi munkái legjavát. A kötetet József Attila Kárpáti Aurélnak dedikálta. Kárpáti Aurél a Nyugat első generációjának szerzője, de a fiatalabb nemzedékekre is figyelmet fordító kritikus is volt. József Attilát is jóval korábban ismerte, a Nem én kiáltok című második kötetéről is írt kritikát. Később, 1934 júniusában Kárpáti Aurél szerkesztésében jelent meg az Új magyar líra című antológia, amely az akkori fiatal költészetből szemlézett, és József Attila is helyet kapott benne.

PestiSracok facebook image

Teller Ede Az egyszerűség nyomában (The Pursuit of Simplicity) című angol nyelvű könyve 602 ezer forintért kelt el. Az atomfizikus 1981-ben, az Egyesült Államokban megjelent könyvében a természettudományos fejlődés logikájával és ezen belül az emberi megismerés előtt álló kihívásokkal foglalkozott. A dedikált kötet címzettje egy amerikai orvos, Max Klinghoffer volt, a sürgősségi orvostanon belül elhelyezkedő katasztrófa-orvostani szakág specialistája, számos orvosi szakkönyv szerzője.

Értük szólt a Himnusz címmel 1987-ben, 700 számozott példányban jelent meg az a sporttörténeti kiadvány, amely 125 licit után 500 ezer forintnál többért kelt el. A kötetet tizennyolc olimpiai és világbajnok sportoló írta alá, mások mellett Albert Flórián, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Grosics Gyula, Kárpáti György, Papp László, Puskás Ferenc és Wichmann Tamás is. A számozott kiadvány első példányát Gyarmati Dezső vízilabdázó Kapolyi László egykori ipari miniszternek dedikálta.

Nagy érdeklődés kísérte Fekete István Köd című novelláskötetének első kiadását is, amely 400 ezer forint felett kelt el, és több mint 350 ezret fizettek Szerb Antal Rózsakereszt című regényéért is, amely az eredetileg 1934-ben megjelent A Pendragon legenda című munka második kiadása. A dedikáció címzettjei az egyiptológus művészettörténész Dobrovits Aladár és felesége, Dömötör Tekla, a későbbi híres néprajzkutató.

Kárpáti Aurélnak dedikálta verseskötetét Boncza Berta, Ady Endre Csinszkája. A költő 1919-es halála után Csinszka hozzáment Márffy Ödön festőművészhez, majd több mint egy évtizeddel később, 1931-ben jelentette meg egyetlen verseskötetét, a Csinszka verseit. A könyvből Csinszka aláírásával és Márffy Ödön rajzmellékletével 350 számozott példány is készült. A 19. számút kapta Kárpáti Aurél. A verseskötet most több mint háromszázezer forintért kelt el.

Jókai Mór dedikált fotója 280 ezer forint felett talált gazdára. A kép a regényíró 50 éves írói jubileumára rendezett ünnepség alkalmából készült Strelisky udvari fényképész műtermében.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.