Pesti Srácok

Veszprém a Házban - A Magyar Zene Házában mutatkozik a város sokszínű zenei élete

A Magyar Zene Házában októberben és novemberben folytatódik a város-vendég sorozat, Debrecen után ezúttal Veszprémmel. Az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerő város első alkalommal ad ízelítőt Budapesten a kulturális évad hangulatából a Zene Házában megrendezett sorozat keretében. A több hetes programban Veszprém sokszínű zenei élete, művészeti fesztiváljai, a városhoz kötődő sztárok, tehetségek mutatkoznak be.

061.hu

Snétberger Ferenc gitárművész Gilles Apap hegedűssel, Likó Marci, a Vad Fruttik zenekar frontembere Géczi János költővel lesz egy színpadon, Hegedűs D. Géza színművész pedig Mendelssohn „oldalán” tűnik fel a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosának színes programjában. A fesztivál-sorozat programjai a Zene Háza szellemiségét is tükrözik, a Ház filozófiája szerint alkották meg a szervezők a programokat, melyben nagy hangsúlyt kapnak zenei felfedezések, nagy találkozások társművészetekkel, a jövő tehetségeinek bemutatása és ismeretterjesztés sokféle műfajban és stílusban.

PestiSracok facebook image

„Még jóval a Magyar Zene Háza megnyitása előtt találtuk ki, hogy évente legyen két vendég város az intézményben, hogy kaput nyithassunk vidéki városok kulturális, főként zenei világára” – mondta el a sorozatról Batta András ügyvezető igazgató. Majd hozzátette:

Veszprém az UNESCO „Kreatív Városok Hálózatának” részeseként a „Zene városa” cím birtokosa, zenei, művészeti fesztiváljai régóta meghatározzák nemcsak a helyi, hanem az országos kulturális évadot is. „Veszprémben nem csupán alkalomszerű zenei események valósulnak meg, hanem kidolgozott koncepciók alapján működő, sok éve létező, a helyi művészeti-zenei életre alapozó és azt egyben folyamatosan inspiráló, fejlesztő zenei események vannak jelen. A Város a Házban – Veszprém sorozat jól példázza, hogy a helyi zenei élet nem elszigetelten működik, hanem nyitottan, bekapcsolódva a fővárosi, az országos, sőt, a nemzetközi fősodorba is.” – mondta Markovits Alíz, Veszprém-Balaton 2023 vezérigazgatója.

„A nyitás óta közel 700 ezer látogató járt nálunk a Zene Házában, nagy élmény megélni ezt a lelkesedést. Reméljük, hogy az őszi évadban is folytatódik mindez, melynek egyik kiemelt koncertsorozata a most induló Város a Házban – Veszprém” – mondta Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója. „A nyitó hangversenyen, Nyolcszemközt Mendelssohnnal című esten az Auer Trió, Kováts Péter hegedűművész, Varga István csellóművész, Fülei Balázs zongoraművész hallható majd, akik Mendelssohn két trióját játsszák, a műsorban közreműködik Hegedűs D. Géza színművész is. És ez csak egy, a nagyon változatos programkínálatból” – tette hozzá.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.