XIX. századi lókoponya, mint ülőalkalmatosság: Székátiratok a Néprajzi Múzeumban (VIDEÓ)
Székátiratok címmel új időszaki kiállítás látható csütörtöktől Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, ahol az intézmény gyűjteményéből származó bútordarabokat értelmezik újra a kortárs művészet eszköztárával. A tárlat azért is izgalmas, mert a Néprajzi Múzeum első időszaki kiállítása, amely új teret foglal el a vadiúj épületben. A régi székeket az intézmény választotta ki 1200 darabos gyűjteményéből, az AU Műhely építészei pedig új, különféle karakterű székeket terveztek és gyártottak le, formai, tartalmi és más tematikák alapján raktak össze egy-egy tárgytípust. A székeket „össze lehet olvasni”, de nem mindegyiket lehet párba állítani, noha a kortárs dizájntárgyakban a régi tárgyak több tulajdonsága is megjelenik.
061.HU
A gyűjtemény egyik legöregebb tárgya egy 1714-ben készült fa karosszék. A több réteggel is átfestett 1865-ös gondolkodószékkel egy modern, a lábán és oldalán viaszkrétával színezett, majd lecsiszolt dizájntárgy kerül párbeszédbe. Ezt a típust újra alkották, mint egy vörösréz szék is, amelyet ugyancsak egy gondolkodószék inspirált. A gondolkodószék a paraszti kultúrában a fő térben állt, kifejezte a család jólétét, támlájába beleírták a tulajdonos nevét vagy a monogramját, valamint az évszámot, ezeket a székeket nem nagyon használták. Helyet kapott a tárlatban még többek között egy koponyaszék, egy kilencféle fából készült, modern Luca széke, egy különleges filcszék vagy például egy modern tárgy is, amely egy darab fából készült. A sással font népi székekre utal egy vasszék, amelyet dróttal fontak be, lemásolva a régi formavilágot úgy, hogy a tárgy korszerűbbnek hasson. Utóbbi szék a korszerűség és az idő kérdésével is foglalkozik.
Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán
A videót készítette: L.Szabó Fruzsina, Ábrahám Zsolt, Szabó Vivien
