Szabadság, nem szabadosság - Ugron Zsolnával a Szilvássy Carola életéről szóló filmről beszélgettünk

Néhány napja mutatták be a huszadik század első felének legizgalmasabb erdélyi asszonyáról, Szilvássy Caroláról készült dokumentumfilmet, amelynek forgatókönyvírója és társrendezője Ugron Zsolna író. A maga természete szerint és szabadon című, dokumentarista és játékfilmes elemeket ötvöző film Szilvássy Carola rendkívüli életét mutatja be, egy öntörvényű, de mindig mások érdekeit szem előtt tartó kivételes asszonyét, aki megjárta Afrikát, az orosz frontot, aki szakképzett bábaasszony és sebészeti ápoló volt, aki irodalmi mozgalmat és árvaházat alapított. Ugron Zsolnával többek között arról beszélgettünk, mennyit sikerült megmutatni a filmben e gazdag életútból. Interjú.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Honnan és mikor jött az ötlet A maga természete szerint és szabadon című film elkészítéséhez?
Néhány évvel ezelőtt egy baráti társasággal megalapítottuk a Carola Egyesületet, akkor már mindannyian találkoztunk Szilvássy Carola nevével. Én először a receptes könyvével találkoztam, amelyet Marosi Ildikó jelentett meg Marosvásárhelyen. Aztán, amikor az első könyvemet, az Úrilányok Erdélybent írtam - ez 2010-ben jelent meg - és családi anekdotákat gyűjtöttem hozzá, akkor újra és újra felbukkant Szilvássy Carola neve. Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Bánffy-kutató mesélte egyszer, hogy mennyire elhanyagolt és rossz állapotban van Carola sírja a Házsongárdi Temetőben, tulajdonképp ez volt az első lépés, rendbe akartuk tenni, ezért alapítottuk meg az egyesületet. Aztán egyre több olyan ügyet felkaroltunk, amelyekről azt gondoltuk, hogy Carola is felkarolta volna annak idején. Ahogy teltek-múltak az évek, mindannyiunk számára egyértelművé vált, hogy nagyon jó lenne róla egy film, hogy minél többen megismerjék. Pályáztunk, majd kaptunk rá támogatást a Filmintézettől, így készülhetett el ez a dokumentumfilm.

Milyen forrásokat használtak fel a filmhez?
Szebeni Zsuzsa, aki az egyik társrendezője a filmnek, évek óta kutatja nemcsak Bánffy Miklós, hanem Szilvássy Carola életét is, de rajta kívül filmtörténésszel, irodalomtörténésszel, történésszel is beszéltünk, és rendelkezésre állt elég sok írott forrás is: Carola naplója, levelei, novellái, versei is. A róla írt irodalmi anyagokat is próbáltuk felkutatni. Nagyon sok vendégszöveg került be a filmbe - Carola korának ismert karaktere volt, cikkeztek róla a lapok a fővárosban és Kolozsváron is, és sok író, művész írt róla. Talán mint ma a celebek, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ő értelmes és másokon segítő ügyekre használta fel ismertségét és kapcsolatrendszerét.

Nagy felfedezéseket is hozott a filmet megelőző kutatómunka. Előkerült például egy pár másodperces mozgókép felvétel, amelyen az Erdélyi Helikoni Íróközösség tagjai – többek közt Kemény János író, Kós Károly, Bánffy Miklós és maga Carola – szerepelnek.
Inkább az az újdonság, hogy ezeket a forrásokat, dokumentumokat összegyűjtöttük. A mozgókép létezéséről is lehetett tudni, de a nyolcvanas évek eleje óta nem látta senki, így valójában az volt a nagy dolog, hogy megkerült, hogy meg lehetett menteni technikailag, és hogy aztán bekerülhetett a filmbe.

A film játékfilmes és dokumentarista elemeket kever. Miért tartották fontosnak ezt a formát?
Ez alapvetően egy ismeretterjesztő dokumentumfilm, amiben valóban vannak fikciós jelenetek. Azért ezt a formát választottuk, mert azt gondoltuk, hogy Carola élete elég izgalmas ahhoz, hogy játékfilmes eszközökkel is megmutassuk. Nehéz dolgunk volt, mert az élete első időszakából nincs mozgókép, de mindenképpen meg akartuk teremteni azt a hangulatot, megmutatni azt a miliőt, amiben ő élt. Dokumentumfilmes költségvetésből próbáltunk létrehozni egy olyan filmet, amelyben játékfilmes elemek is vannak, ez azért nem volt egyszerű.

Carola játszott színpadon és filmen, megjárta Afrikát, az orosz frontot, szakképzett bábaasszony és sebészeti ápoló volt, irodalmi mozgalmat és árvaházat alapított. Sikerült-e ebből a gazdag életútból mindent megmutatni? Hová helyezték a hangsúlyokat?
Mindent nem tudtunk megmutatni - így is egy elég hosszú film, több mint egy órás -, részben azért, mert ez egy dokumentumfilm, tehát csak azokat az ismert tényeket tettük bele, amelyekről azt gondoljuk, hogy hiteles. Amiről azt gondoltuk, hogy tudomásunk van róla, de nem feltétlenül hiteles, az nem is került bele. Igyekeztünk azokat az eseményeket, történéseket, döntéseket hangsúlyozni az életéből, amelyek őt azzá tették, aki volt, amelyek jelentősen formálták a személyiségének alakulását, vagy a környezetének a sorsát is.

Carola a húszas évek végétől nagy szerepet vállalt az Erdélyi Helikon írói kör létrehozásában, ami azért is volt fontos, mert itt különböző világnézetű írók: baloldaliak, nyugatosok, és a nemzeti oldalhoz tartozók ültek egy asztalhoz. Életének ezen epizódja hogy jelenik meg a filmben?
Nagy hangsúlyt kap ez is a filmben.

Ezért is volt nagyon jelentős a Helikon, remélem, hogy ez elég egyértelműen ki is derül a filmből, valamint az, hogy Carolának milyen nagy szerepe volt abban, hogy ez a kör létrejöjjön.

A filmben vannak utalások Carola gróf Bánffy Miklóssal való viszonyára is. Erről mit tudhatunk?
Ez egy nagyon hosszú kapcsolat, a legintimebb, ahol nyoma van, az a levelezésük, aminek csak az egyik oldalát ismerjük. Szebeni Zsuzsa évek óta kutatja ezt, ő azt mondja, hogy egyértelműen szerelmi viszony volt közöttük. Carola 17 éves korában ismerte meg a grófot, és haláláig tartott ez a kapcsolat. Az biztos, hogy egy nagyon mély barátság és egy nagyon intenzív szellemi kapcsolat volt közöttük, hogy ez mikor volt szerelem, és mikor nem, azt ma már elég nehéz kideríteni.

Mit gondol, miért lehet fontos ma Szilvássy Carola életének a megismerése?
Személyes véleményt tudok csak megfogalmazni: nekem Carolában az a legfontosabb, hogy ő egy végtelenül szabad ember volt. Nagyon öntörvényű, és nagyon belülről vezérelten szabad. És ami nagyon ritkán történik meg az ilyen karakterű emberekkel, az az, hogy

Ő nem azért járta a saját útját, és nem azért volt öntörvényű, mert polgárpukkasztó akart lenni, hanem ebből például az következett, hogy az ostrom alatt lévő Nagyszebenből kimentett százötven gyermeket egy árvaházból, vagy az, hogy mindennel dacolva, a legnagyobb nyomorúság idején, a háború után is még árvaházat alapított. Szerintem ritkán találkozik ez a két minőség egy emberben, és én ezt nagyon csodálom.

Mi a film további útja?
Budapest után bemutatjuk Kolozsváron és Marosvásárhelyen is, és reméljük, hogy mielőbb műsorra tűzi a Duna Televízió is. Nagyon sok helyre hívták a filmet, ahova tudjuk, elvisszük, aztán pedig elérhetővé tesszük mindenki számára, mert elsősorban azt szeretnénk, hogy minél többen megnézzék.

Vezető kép: Valuska Gábor