BEST OF 2022 – OLVASSA EL AZ ÉV LEGJOBB 061-INTERJÚIT!
Idén október 2-án hunyt el Szakcsi Lakatos Béla, a magyar jazz ikonikus alakja, aki utolsó nagyinterjúi egyikét a 061.hu-nak adta. Év végi összeállításunkban ez a beszélgetés is szerepel, de olvashatnak interjút mások mellett Deák Bill Gyulával, Ugron Zsolnával, Dresch Mihállyal és Ternovszky Bélával is.
061.hu
1. Szakcsi Lakatos Béla
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel készített interjúnkban februári zeneakadémiabeli koncertjéről esett szó, valamint arról, lecsillapodtak-e a kedélyek a Magyar Zene Háza megnyitója óta, ami után zenész kapott hideget-meleget. Szakcsi Lakatos Béla többek között azt is kifejtette, miért tartja veszélyesnek, hogy a művészetben is próbálják egymás ellen hangolni az embereket.
"Életveszélyes, bármelyik társaság is kormányozzon a világban, ha ideológiák mentén akarják megosztani a művészeket. Nem fordulhat elő, hogy valakit a szimpátiája miatt előrébb toljanak, hogy ne a tehetség legyen a fokmérő. Ha egy kevésbé jó zongorista csak azért jut előrébb, mert elfogad bizonyos nézeteket, abban a pillanatban megszűnik a művészet."
A teljes interjú ITT olvasható!
Fotó: Horváth Péter Gyula2. Deák Bill Gyula
Deák Bill Gyulával áprilisban beszélgettünk, miután átvette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést. “Bill kapitányt” az elismerés mellett arról kérdeztük, mi teszi sajátossá a magyar bluest, hogy szerinte minek köszönhető zenéjének generációkon átívelő sikere, de azt is elárulta, miért utasítja vissza rendre a tehetségkutató tévéműsorokban való zsűrizést.
"Benne van minden: a fricska, a bú, a bánat, az öröm. Mindent ki lehet fejezni a blues-ban. Ez egy önkifejező műfaj, olyasmi, mint a képzőművészet."
A teljes interjú ITT olvasható!
Fotó: Horváth Péter Gyula3. Kis Hajni
A 2021-es év legjelentősebb magyar alkotása Kis Hajni első nagyjátékfilmje, a Külön Falka (kritikánk ITT) volt, amelyet még idén januárban is műsoron tartottak a mozik. Nem véletlenül. Az esszenciális, jelen esetben egészen különleges mintázatot kapó apa-lánya kapcsolatot bemutató film olyan újszerűen, eredetien és világosan jelenít meg érzéseket, rajzol tűpontos társadalmi tablót, tart görbe tükröt, ránt le a mélyvalóságba, ami kevés magyar filmesnek sikerült az elmúlt évtizedben. Kis Hajnival a két főszereplő, Dietz Gusztáv és Horváth Zorka egymásra hangolódásáról, különös nézői reakciókról, a film karakteres zenei világáról, és új filmtervéről is beszélgettünk. A film elérhető a Filmio-n.
"Nekem mindig az a sokkoló a filmkészítésben, hogy annyi helyen lehet akna, amire nehéz előre felkészülni, és egy rossz lépés és már nem működik a film. Szerintem jó arányérzékkel dolgoztunk, ez nagyon sok mindent befolyásol. Ugyanakkor bizonyos összetevőket olykor nagyon nehéz beszerezni, vagy nem biztos, hogy könnyen előállíthatók, és akkor kockáztat az ember. Ami a reakciókat illeti, sok-sok üzenetet kaptam, legutóbb volt például egy férfi, aki rám írt, hogy ne haragudjak, hogy ír, soha nem csinált még ilyet, de megnézte a filmet és hajnal óta zokog, pedig évek óta nem sírt, nagyon mélyen érintette a film. Valamit felszakított benne.
Örülök, ha a filmem segít az oldódásban, abban, hogy a sokféle egyéni tapasztalás, csalódás, trauma a felszínre kerüljön, és ha a film által mernek kapcsolódni az emberek az érzéseikkel, önmagukkal, és így talán mások felé is könnyebben nyitnak. Ilyenkor érzem, hogy ez tényleg nagyon megéri."
A teljes interjú ITT olvasható!
Fotó: Horváth Péter Gyula4. Dresch Mihály
A magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő előadóművészi pályája elismeréseként március 14-én Kossuth-díjat vehetett át Dresch Mihály. A magyar jazz kiemelkedő alakjával többek között műfajteremtésről, könnyen fogyasztható zenéről, hagyománytiszteletről és progresszív zenei gondolkodásról beszélgettünk.
"A népzene a táncházmozgalommal ma is él. Ott vannak a gyűjtések, de ez mégiscsak egy lezárult folyamat, mivel megváltozott az életformánk. A népzene egy életforma része volt, amely mára eltűnt. A táncházmozgalom csodát művelt, újraéledt egy csomó minden, főleg a táncok, a népi tánczene, amelyeket most a táncházban tanulnak. És ott van a műfaj népes hallgatótábora is, igaz, ez nem közösségi, hanem sokkal személyesebb dolog. Szóval ez egy lezárt műfaj, amelyet a mai életforma át fog alakítani. De nagyon fontosnak tartom, mert sok-sok ütközési pont van benne, máshogy gondolkozó emberek számára is (...) sokszor a média kiszolgálása, népszerűségi indexek szerzése miatt nyúlnak ehhez a műfajhoz. Szerintem ez nem üzlet, művészetnek gondolom. A népzene szellemi táplálék, ugyanúgy, mint egy vers."
A teljes interjú ITT olvasható!
5. Tompa Gábor
Az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozót Tompa Gábor Hamlet-előadása nyitotta. A Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a darab mellett arról is kérdeztünk, szerinte mennyire tetten érhető a színjátszásban a valódi liberalizmus helyére lépő progresszív liberalizmus, a politikai korrektség, az identitáspolitika, és az ezekhez köthető beszédmódok.
A színház a kultúrák közötti híd és a jobb megértés egyik legfontosabb eszköze. De ez nem azt jelenti, hogy mi ugyanúgy csinálunk színházat. Mi a saját hagyományainkból, nyelvi kultúránkból, saját történelmünkből építkezünk, de a másikat befogadva, elismerve. A színház tehát nem más, mint a másik elismerése. De most olyan kizáró jellegű ideológiával van dolgunk, ami egyfajta ideológiai diktatúra. És ez sajnos a színház világát is eléri, nem beszélve az oktatási rendszerekről.
A teljes interjú ITT olvasható!
6. Ugron Zsolna
Novemberben mutatták be a huszadik század első felének legizgalmasabb erdélyi asszonyáról, Szilvássy Caroláról készült dokumentumfilmet, amelynek forgatókönyvírója és társrendezője Ugron Zsolna író. A maga természete szerint és szabadon című, dokumentarista és játékfilmes elemeket ötvöző film Szilvássy Carola rendkívüli életét mutatja be, egy öntörvényű, de mindig mások érdekeit szem előtt tartó kivételes asszonyét, aki megjárta Afrikát, az orosz frontot, aki szakképzett bábaasszony és sebészeti ápoló volt, aki irodalmi mozgalmat és árvaházat alapított. Ugron Zsolnával többek között arról beszélgettünk, mennyit sikerült megmutatni a filmben e gazdag életútból.
"Ő egy végtelenül szabad ember volt. Nagyon öntörvényű, és nagyon belülről vezérelten szabad. És ami nagyon ritkán történik meg az ilyen karakterű emberekkel, az az, hogy nála ez a szabadság nem egy szabadosság, nem egy önmagáért való szabadság volt, hanem egy mások felé forduló, másokért tevő szabadság. Ő nem azért járta a saját útját, és nem azért volt öntörvényű, mert polgárpukkasztó akart lenni, hanem ebből például az következett, hogy az ostrom alatt lévő Nagyszebenből kimentett százötven gyermeket egy árvaházból, vagy az, hogy mindennel dacolva, a legnagyobb nyomorúság idején, a háború után is még árvaházat alapított. Szerintem ritkán találkozik ez a két minőség egy emberben, és én ezt nagyon csodálom."
A teljes interjú ITT olvasható!
7. Keller András
Keller András Kossuth-díjas hegedűművész munkáját december elején Prima Primissima-díjjal ismerték el. A Concerto Budapest zeneigazgatójával a díj mellett arról beszélgettünk, miért fontos a művészet egy nemzet életében, hogy jól működőnek tartja-e a hazai klasszikus zenei élet struktúráját, de arról is kérdeztük, mit gondol az orosz kultúra bojkottjáról.
“A művészet, a kultúra a nemzet összetartó ereje, a saját önbecsülését fejezi ki az által, hogy ezt milyen fokon műveli. Magyarországon az általános műveltség leszállóágban van. Ezzel nem lehet nem szembesülni. Ezen változtatni, nagyon összetett feladat, hiszen érinti az oktatást, a kulturális élet valamennyi résztvevőjét. A helyes arányok megtalálása óriási feladat, amit nem biztos, hogy meg tudnak oldani a politikusok. Ehhez kell a résztvevők szelleme, gondolatai és a részvétele. Úgy gondolom, volnának lehetőségek arra, hogy jó ideák és tapasztalatok vehessenek részt a kulturális stratégia tervezésében”
A teljes interjú ITT olvasható!
Fotó: Hatlaczki Balázs8. Ternovszky Béla
December elején Ternovszky Béla munkássága előtt tisztelegtek az Uránia Filmszínházban. A retrospektív összeállításban látható volt többek között a Macskafogó, a Tartsunk kutyát!, a Mézga Aladár különös kalandjai, a Gusztáv és a Kérem a következőt! epizódjai, és bemutattak egy portrékötetet is, amelyet Varga Zoltán írt. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezővel pomázi otthonában beszélgettünk az esemény előtt többek között a Pannónia Filmstúdió aranykoráról, a Macskafogót ért kritikákról, Jankovics Marcellről, Nepp Józsefről, és arról, hogy kit tart igazi rajzfilmrendezőnek. Megkérdeztük arról is, mi a véleménye a progresszív ideológiákról, amelyeket megpróbálnak ma visszamenőleg érvényesíteni a Walt Disney-klasszikusokra.
"Borzalmasan rossz véleményem volt a jövőt illetően: miután a ’80-as évek táján a Pannónia elérte a maximumot, majd kezdett meredeken zuhanni, azt hittem, hogy ennyi volt a magyar animáció, a magyar rajzfilm. Aztán kialakult az állami dotáció új formája, most az NFI nagyon jelentős filmes támogatásokat ad, és közben felnőtt egy új generáció, amelyik majd a saját kudarcain okulva rájön, hogy ezt azért lehet kollektívan is művelni. Persze a modern technika és technológia valóban nagy segítség tud lenni, amivel nem élni, vétek (...) Ma, látván az NFI-ben a televíziós filmpályázatokra beérkezett munkákat, optimista vagyok a szakma jövőjét illetően."
A teljes interjú ITT olvasható!
Fotó: Hatlaczki Balázs9. Lukács Miklós
A világ egyik legfoglalkoztatottabb cimbalomművészét, Lukács Miklóst No Man’s Land című új lemezéről kérdeztük, amelyen egyedülálló módon a hangszeren kívül csak és kizárólag olyan elektronikus zenei elemek hallhatóak, amelyek a cimbalom eszköztárát használják. Lukács Miklóssal többek között arról beszélgettünk, hogyan tud összekapcsolódni egy akusztikus hangszer az elektronikával, hogyan reflektál a lemez a pandémia okozta megváltozott zenefogyasztási szokásokra, de a hazai kortárs zene egyik legsokoldalúbb előadóját arról is kérdeztük, mi a véleménye a Magyar Zene Házáról, melynek hatalmas terében még az átadás előtt volt lehetősége játszani.
"Nekem mindig a produktum, a végeredmény a fontos. Ha valaki az egész életét, művészetét arra teszi fel, hogy autentikusan játssza azt a fajta zenét, amiben hisz, akkor én ezt el tudom fogadni, és nagyon tudom szeretni. Tisztelem a hagyományt, másrészt tisztelem az embert, aki erre tette fel az életét."
A teljes interjú ITT olvasható!
Fotó: Horváth Péter Gyula10. Oláh József
Magyarország legeredetibb tradicionális cigányzenét játszó zenekara, a Parno Graszt idén ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, ez alkalomból a Budapest Park színpadán adtak nagykoncertet július 21-én olyan vendégekkel, mint Tóth Gabi, Mező Misi, Járai Márk, Punnany Massif, a Bohemian Betyars és Szirota Jennifer. Interjúnkban Oláh Józseffel, a zenekar vezetőjével többek között arról beszélgettünk, lehet-e helye az autentikus cigányzenének a nagyszínpadokon, hogy milyen veszélye van a mulatós zene térhódításának, és arról, hogyan viszonyul a zenekar ahhoz, ha feldolgozzák a dalaikat.
"Az AC/DC és a Quimby-feldolgozásoknak is sokat köszönhetek, ezek miatt kezdtek el egyetemisták járni a koncertjeinkre, bővült a közönségünk. Így lehet előítéletet bontani, így lehet népszerűbbé válni, és így lehet sok embert megismerni. Ha nem hallgatnak cigányzenét, és ne adj isten, még utálják is a cigányokat, de a zenénk megfogja őket, akkor már megtettünk egy lépést."
A teljes interjú ITT olvasható!
