Pesti Srácok

Nevetésben a remény: tabutémákról is mesél a gyerekeknek a Piros Orr Bohócdoktorok antológiája (VIDEÓ)

Nevetésben a remény: tabutémákról is mesél a gyerekeknek a Piros Orr Bohócdoktorok antológiája (VIDEÓ)

Piros Orr mesék – Nevetésben a remény címmel a Manó Könyvek gondozásában jelent meg az idén 25. születésnapját ünneplő Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány első mesekönyve. A 25. évforduló adta az apropóját az antológia megszületésének. Ahogy Szabó Attila ötletgazda – nem mellesleg maga is immár húsz éve bohócdoktor – mondja, fontosnak tartották, hogy készüljön egy olyan mesegyűjtemény, ami a szélesebb közönségrétegek számára is bemutatja az alapítvány által képviselt filozófiát és gondolkodásmódot, a bohócdoktorok munkáját és azokat az élethelyzeteket, amelyekkel nap mint nap találkoznak a gyerekkórházakban, idősotthonokban vagy halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozó intézményekben tett látogatásaik során.

061.HU

A Manó Könyvek Kiadó örömmel fogadta be az ötletet, és büszkén állt mellé, így a szerzők felkérése, a könyvtárgy megtervezése már közösen zajlott. Az antológiában helyet kapott mesék egyrészt sajnos még mindig olyan, sok helyen tabuként kezelt témákat feszegetnek, mint a halál, az örökbefogadás, a demencia, a családon belüli erőszak, az időskor, a tartós testi- illetve szellemi fogyaték. Emellett helyet kaptak olyan élethelyzetek is, mint egy baleset, vagy műtét és a kórházban töltött idő.

PestiSracok facebook image

A kötetben olyan kiváló szerzők írásait olvashatjuk, mint Beck Zoltán, Böszörményi Gyula, Farkasházi Réka, Gimesi Dóra, Kádár Annamária, Kárász Eszter, Kiss Ottó, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Vadadi Adrienn. Az elsősorban óvodás és kisiskolás korosztálynak szánt könyvet Rippl Renáta illusztrációi gazdagítják. A finom, pasztell rajzok segítenek abban, hogy kellően lágyítsák, közelebb hozzák a gyermekekhez ezeket a történeteket.

A videót készítette: L. Szabó Fruzsina, Szabó Vivien, Kovács Gergő, Bacskó Szabolcs

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.