Pesti Srácok

Ternovszky Béla munkássága előtt tiszteleg az Uránia decemberben

Ternovszky Béla animációiból tartanak vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 10-én és 11-én. A retrospektív összeállítás során látható lesz a Macskafogó (a kultikus alkotásról ITT szedtünk össze 15 érdekességet), valamint egy-egy kísérőfilmként a Tartsunk kutyát! és a Modern edzésmódszerek, a sorozatok közül pedig a Mézga Aladár különös kalandjai, a Kérem a következőt! és a Gusztáv epizódjai - olvasható a filmszínház közleményében.

MTI

Mint írják, a program részeként mutatják be december 11-én Varga Zoltán Macska-egér játékok című Ternovszky-portrékötetét. A könyvbemutatón az érdeklődők Ternovszky Bélával is találkozhatnak.

PestiSracok facebook image

Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó fél évszázados munkássága a magyar animációs film különösen népszerű fejezete, a rendező rajzfilmjei a humor jegyében formálódtak. A Ternovszky-animációkban az állandó alkotótárs, Nepp József forgatókönyvei kelnek életre. A derűről olyan legendás figurák gondoskodnak többek között mint Gusztáv, az örökké csetlő-botló kispolgár, valamint Ternovszky Béla fő műve, a Macskafogó szereplői - olvasható a közleményben.

Az összegzésben felidézik, hogy az eredetileg képzőművészi ambíciókat dédelgető Ternovszky Béla a hatvanas évek legelején csatlakozott a Pannónia Filmstúdió animációs gárdájához, ahol oszlopos tagjává vált annak a csapatnak, amely megalapozta a magyar animáció aranykorát. Ezt az időszakot a nemzetközi sikereket arató rövidfilmek, az országos népszerűségnek örvendő sorozatok és a milliókat mozikba vonzó egész estés animációk fémjelzik, és Ternovszky Béla valamennyiből kivette a részét.

Mint hozzáteszik, a humort középpontba állító karikaturisztikus animáció elkötelezettjeként a rendező rövidfilmjei is komikus alkotások, legyen szó a sport világát a fekete humor szűrőjén át láttató Modern edzésmódszerekről, az ember és a kutya viszonyához szelídebb iróniával közelítő Tartsunk kutyát! című rajzfilmről vagy a morbid humort felértékelő Mindennek van határa című, erősen önreflexív alkotásról.

A Mézga Aladár különös kalandjai és a Vakáción a Mézga család epizódjai a címszereplők hol fantasztikumba ágyazott, hol akció- és kalandfilmekbe illő komikus hányattatásainak füzérét kínálják, míg a Kérem a következőt! az állatok társadalmának szatirikus ábrázolásával az embervilágnak mutat görbe tükröt. Akárcsak a Gusztáv, a hatvanas évek legendás mozisorozatának a televízió számára készült hetvenes évek végi folytatása, melynek egyik főrendezőjeként Ternovszky a címszereplőben legkedvesebb figuráját formálhatta meg. A német-magyar együttműködésben létrejött, a rajzfilmfiguraként megjelenő manót hús-vér színésszel együtt felléptető Pumukli animációs kivitelezése is Ternovszky irányítása alatt készült.

Az 1986-ban bemutatott, Macskafogó című egész estés alkotásban a macska-egér párbaj ad keretet a népszerű moziműfajok parodizálásának és a jellegzetesen kelet-közép-európai groteszk-szatirikus humor érvényesülésének.

A Macskafogót két egész estés rajzfilm követte még Ternovszky pályáján, immár a rendszerváltás után az Egérút régivágású mesefilmje és a Macskafogó 2 - A Sátán macskája, az ezredforduló óta készült legnézettebb egész estés magyar animáció - emlékeztetnek a közleményben.

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.