Pesti Srácok

A Bánk bán operafilm digitálisan felújított változata debütál az Eiffel Műhelyházban

A Káel Csaba rendezésében, világhírű művészek közreműködésével készült Bánk bán című operafilmet 4K képfelbontásban mutatják be a magyar kultúra napján, január 22-én a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.

061.hu

Az Opera szerdán eljuttatott közleményében felidézik, hogy 2002-ben mutatták be az ezeréves magyar államisághoz kapcsolódó ünnepségsorozat folyományaként Káel Csaba Bánk bán című operafilmjét, amely a magyarországi forgalmazást követően nemzetközi sikert is aratott, világszerte láthatták az operakedvelők.

PestiSracok facebook image

A nagyszabású film korának legkiválóbb szereposztásával valósult meg, a címszerepet Kiss-B. Atilla, Gertrudot Marton Éva, Melindát Rost Andrea alakította, míg a további szerepekben Gulyás Dénes (Ottó), Miller Lajos (Tiborc), Sólyom-Nagy Sándor (Petur bán), Réti Attila (Biberach) és Asztalos Bence (Sólom mester) állt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr kamerája elé.

Az előadás zenei anyagát a Magyar Millennium Zenekara és a Nemzeti Énekkar művészei Pál Tamás vezényletével rögzítették.

A Bánk bán című operafilm felújítása 4K felbontásban, az elérhető alkotók bevonásával készült a Nemzeti Filmintézetben (NFI). A kép felújításában Regéczy Viola fénymegadó és Lajos Tamás operatőr, producer vett részt, a Dolby Digital hang digitalizálását és felújítását pedig Oláh Ottó hangmérnök közreműködésével végezték el a Filmarchívum és a Filmlabor munkatársai.

Az operafilm ünnepélyes bemutatóját a magyar kultúra napján az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében tartják 18 órakor. Az állítható nézőterű, az esemény alkalmából 400 fős mozivá alakítandó multifunkcionális színház-, próba- és rendezvényteremben 7.1-es Dolby Atmos hangrendszer és az ország egyik legnagyobb, 13x7 méteres mozivászna biztosít méltó környezetet az eseményhez - áll a közleményben.

A vetítést megelőzően 17 órától kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt a film alkotói az Eiffel Műhelyház Bánffy termében.

Erkel Ferenc Katona József drámája nyomán Egressy Béni librettójára komponált és 1861-ben bemutatott nemzeti operája nem csupán a zeneszerző életművének egyik kiemelkedő alkotása, hanem a magyar operajátszás egyik sarokpillérének tekinthető alapműve - áll a közleményben. Mint írják, a Bánk bán bemutatása óta a hazai operai alaprepertoár része, a Magyar Állami Operaház leggyakrabban játszott darabjainak egyike, amely az Andrássy úti dalszínházon kívül is számos feldolgozást megért.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.