Pesti Srácok

Az almafa virága - Új magyar-vietnámi romkommal Valentin-napozhatunk

Február 16-án mutatják be a magyar mozikban Az almafa virága című magyar-vietnámi romantikus filmet, amely az első európai-vietnámi koprodukcióban készült alkotás.

061.hu

A napjaink Budapestjén játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig nem hajlandó beszélni. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megoldása a saját bizonytalanságait is segít majd megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme.

PestiSracok facebook image

Eközben a ’70-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatalember, az évfolyam sármőre egymásba ütköznek az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló, bimbózó kapcsolatukat azonban éberen figyeli a felügyelőtiszt: az ő feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok még véletlenül se akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A két idősíkon összefonódó szerelmi történetet követve Az almafa virága felidézi a ’70-es évek Budapestjének különleges hangulatát, és elrepít az akkori és a mai Vietnámba is.

Az almafa virága az első olyan koprodukció, amely Magyarország és Vietnám között jött létre. Budapesti jelenetek mellett a film lenyűgöző vietnámi helyszíneken készült.

A jelenkori történet főszereplője, Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. 2011-ben az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének választották. A férfi főszereplő a friss Junior Prima díjas Koltai-Nagy Balázs, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A hetvenes évek történetszálának főszereplői Dzhuliya Lam, aki belsőépítészként és modellként dolgozik, valamint Sütő András, aki többek között a Berlinale Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott Viharsarok főszereplőjeként ismert. A főszereplők mellett fontos szerepet játszik Juhász Jázmin, Dunai Tamás, Takács Katalin, Lé Dániel Viet Tung, Bold Khan, Berta Annamária Hámi és Kálloy Molnár Péter is. Az almafa virága a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, producerei György Lea és Sípos Anna.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.