Starman - Hét éve halt meg David Bowie

Hét éve, 2016. január 10-én halt meg David Bowie brit énekes, dalszerző, producer, az elmúlt évtizedek könnyűzenéjének egyik meghatározó alakja, egyik legsokoldalúbb művésze. Rá emlékezünk. Összeállításunkban néhány érdekességet is olvashat a brit ikonról.

061.hu

David Bowie Londonban született David Robert Jones néven. Középiskolás korától szaxofonozott, foglalkozott pantomimmal és képzőművészettel is. Pályája nehezen indult: első albuma nem keltett visszhangot, megbukott egy filmje is. 1966-ban vette fel a híres amerikai pionír és a róla elnevezett vadászkés ihlette David Bowie nevet, hogy ne tévesszék össze az amerikai Monkees együttes tagjával, Davy Jonesszal.

Első sikere 1969 nyarán a holdra szállás ihlette Space Oddity volt. A folytatással azonban adós maradt, a sajtó már egylemezes sztárként temette. Egy évvel később csattanós választ adott: megjelentette a The Man Who Sold The World című lemezt, melynek borítóján a transzvesztitának maszkírozott Bowie kihívó pózban hever egy díványon. Ezt követte 1971-ben a populárisabb Hunky Dory, majd 1972-ben az évtized egyik legnagyobb hatású lemeze, a The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars. Ziggy Stardust-alteregójával még egy albumot adott ki Aladdin Sane címmel, majd megvált elhasznált glam rock szerepétől. Egy újabb tematikus lemez (Diamond Dogs) és egy addig soha nem látott méretű világturné a hetvenes évek szupersztárjává avatta. A sikert a zene mellett külsőségeknek is köszönhette: a fémes hangú, kifestett énekes műsorát látványos showelemekkel körítette. Ettől kezdve két-három évente váltogatta alteregóit, kiérdemelte a rockzene kaméleonja titulust.

Az 1974-ben Amerikában megjelent Young Americans című korong (rajta a John Lennonnal közösen írt Fame) a Philadelphia-sound jegyében készült, az első diszkólemeznek is tekintik. 1976-ban a “sovány fehér herceg” képében készítette a Station to Stationt, amelyet sokan pályafutása legjobb lemezének tartanak. Nyugat-Berlinben a minimálzene apostola, Brian Eno társaságában elkészítette híres trilógiáját (Low, Heroes, Lodger) – ezekben az években keményen kábítószerezett, saját szavai szerint mindent lenyelt a dinamiton kívül, de sikerült úrrá lennie szenvedélyén. Ezután egy pophangzású korong, majd a diszkós Let’s Dance következett, amelyekhez emlékezetes videóklipek is készültek. Felejthető albumok után újabb fordulat következett: 1989-ben heavy metal jellegű együttest alakított Tin Machine néven, de két album után ezt is feloszlatta.

A dzsessz és hip-hop elemeit ötvöző Black Tie, White Noise komoly siker lett, amit több kísérletező kedvű korong követett, ismét együtt dolgozott Enóval és az indusztriális rockot játszó Nine Inch Nails-zel. Az elsők között ismerte fel az internet jelentőségét és lehetőségeit: 1997-ben Telling Lies című kislemezét már csak a világhálón terjesztette, egy évvel később lett saját honlapja. Az új évezred elején elhallgatott, csak 2013-ban, 66. születésnapján adott ki új albumot (The Next Day), amellyel újra a listák élére került Angliában. A berlini éveket megidéző Where Are We Now számos országban listavezető lett, a címadó számhoz készült klip kisebb botrányt kavart. Utolsó albuma, a Blackstar 69. születésnapján, halála előtt két nappal jelent meg, és ezzel először kapaszkodott fel az amerikai lemezlista csúcsára.

Bowie producerként és szerzőként olyan zenészeket segített a sikerhez, mint Lou Reed (ő volt a Transformers című lemez producere, amelyen a Walk On The Wild Side megjelent) és Iggy Pop (első szólólemezének producere és társszerzője volt). A nyolcvanas években slágerlistás korongja jelent meg többek között Mick Jaggerrel, a Queennel, Bing Crosbyval és Tina Turnerrel. Hatása kimutatható mások mellett Gary Numan, a Human League, az Ultravox, a Culture Club, Prince és Madonna zenéjében. 1996-ban lett a rock halhatatlanja, 2006-ban életművéért Grammy-díjat kapott és csillaga van a Hírességek sétányán Hollywoodban. Az egyik legsikeresebb előadóművészként mintegy 140 millió lemeze kelt el, a Rolling Stone magazin minden idők 23. legjobb énekesének választotta meg.

Elismerést aratott színészként is: a Broadwayn eljátszotta az Elefántember címszerepét, Brecht Baaljában is szerepelt. A filmvásznon az Éhség című horrorban, az Abszolút kezdők című zenés filmben, A Földre zuhant ember című sci-fiben és a Csak egy dzsigolóban (Marlene Dietrich partnereként) láthatta a közönség. A Boldog karácsonyt Mr. Lawrence-ben angol katonatiszt, a Krisztus utolsó megkísértésében Pilátus volt, 2000-ben Andy Warholt jelenítette meg, A presztízs című alkotásban egy 19. századi angol mágus szerepébe bújt. Több könyvet írt, festőként is sikeres volt, és még számítógépes játékokhoz is írt zenét. Az évtizedeken át a legelegánsabban öltözködő férfiak közé választott Bowie életéről és műveiből 2013-ban kiállítást rendeztek a londoni Victoria és Albert Múzeumban, amely az intézmény legsikeresebb tárlatának bizonyult.

A rákkal vívott másfél éves küzdelmet 2016. január 10-én vesztette el. A Vatikán is megemlékezett Bowie-ról - Gianfranco Ravasi bíboros, a pápai kulturális tanács elnöke hétfőn a Twitterre írta ki: “Ground Control to Major Tom, Commencing countdown, engines on, Check ignition and may God’s love be with you“. A sorok Bowie 1969-es Space Oddity című slágeréből származnak.

Érdekességek a pop kaméleonjáról

• Little Richard miatt kezdett el zenét tanulni fiatalon, az volt az álma, hogy az ő zenekarában szaxofonozzon egyszer.
  
  
  
• Önéletrajzi kötetéből derült ki, hogy ikonikussá vált felemás színű szemeit minek köszönheti. Tizenöt éves korában egy lány miatt összeverekedett az egyik barátjával, aki akkora ütést mért a fejére, hogy megsérültek azok a szemizmai, amik a pupilla tágulásáért felelősek. Ennek eredményeképp Bowie egyik pupillája nem reagál a fényre, a nagy pupilla miatt tűnik az sötétnek.
  
  
• Bowie nem szerette a The Man Who Sold the World Nirvana-feldolgozását. Ugyan megtisztelve érezte magát, hogy a Nirvana az ő dalához nyúlt, annak már kevésbé örült, hogy a The Man Who Sold the World-öt sokan a grunge banda szerzeményeként könyvelték el, nem pedig az övéként. Ez pedig nagyon idegesítette őt.
  
  
  
  
  
  
  
• Bowie egyik legikonikusabb filmbeli szereplése a Fantasztikus labirintus volt, ahol mint Koboldkirály volt látható a vásznon. Az egyik jelenetben addig soha nem látott képességét mutatta be: üveggolyókkal “zsonglőrködött”. A rajongók odáig voltak érte, hiszen olyan újabb képességét csillogtatta meg, amiről korábban soha nem beszélt vagy bizonyított. A jelenetben viszont nem ő ügyeskedik, egy Michael Moschen nevű zsonglőr végezte el helyette a feladatot.
  
  
  
• Bowie nemcsak a filmvásznon, de a Broadway-n is, és a videóklippek sokaságában tűnt fel, de Joseph Merrick, azaz az elefántember szerepében is a színpadon. A kritikák szerint az Elefántemberben való szereplése volt a nagy pillanat, amikor Bowie örökre beírta magát a köztudatba.
  
  
  
  
  
• A GQ magazin 2002-ben megválasztotta az év férfijának, ennek kapcsán mesélt arról, mi mindent csináltak John Lennonnal, amikor Hongkongba utaztak a hetvenes években. Saját bevallása szerint éppen találni próbáltak egy helyet, ahol majomagyat lehet enni, amikor két fickó felismerte John Lennont, és elhívták őket egy hátsó helységbe, ahol kígyóvért itattak velük, Lennon pedig egyszer csak egy ezer napos, lóhúgyban sült tojással tért vissza, amelyet belenyomott Bowie szájába.
  
  
  
• Anyai ágról örökletes volt a családjában a skizofrénia. Fiatalkorában David Bowie rettegett attól, hogy ő is áldozata lesz a betegségnek.
  
  
  
• Bowie igazi túlélő volt: hat szívinfarktust élt túl, de végül a rák győzedelmeskedett felette.