Pesti Srácok

Fellini filmhét - A 30 éve elhunyt olasz mesterre emlékeznek az Art+ Cinemában

A régi filmek kedvelői az idén harminc éve elhunyt olasz mesterre március első napjáig emlékezhetnek meg az esti vetítésekkel. Minden este 8 órai kezdéssel (a filmek szinkronizáltan kerülnek műsorra) olyan klasszikusok láthatóak felújított verzióban, mint az Országúton, Az édes élet, a 8 1/2, vagy a Casanova.

061.hu

Az Art+ Cinema eseménye február 23-tól, csütörtökön indul és a következő hét szerdájával, március 1-gyel zárul, minden este 8 órai kezdéssel. A filmek szinkronizáltan kerülnek műsorra.

PestiSracok facebook image

ORSZÁGÚTON

A nyitány február 23-án az 1953-as Országúton lesz. Fellini e műve révén tett szert nemzetközi hírnévre, amikor 1957-ben a 29. Oscar-gálán elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját, amely kategóriát éppen akkor hoztak létre. A filmet később beválasztották a 100 megmentendő olasz film közé. A 110 perces klasszikus egy megrázó, ugyanakkor felemelő történet a fiatal, csupa szív lányról, Gelsomináról, és az erőszakos, durva, a finom érzelmeket megvető erőművészről, Zampanóról, akik útjuk során számos kalandba keverednek a háború utáni Olaszországban. Kettejük kapcsolatának és sorsának meghatározó szereplője még a több ízben felbukkanó, mindig vidámnak látszó Bolond, aki megtanítja Gelsominát arra, hogy minden létezésnek értelme van itt, a Földön.

Anthony Quinn és Giulietta Masina, azaz Zampanò és Gelsomina

AZ ÉDES ÉLET

Fellini legismertebb alkotását, a La Dolce Vitát, azaz Az édes életet (1960) február 24-én vetítik. A film mérföldkő Fellini életműve alakulásában, egyúttal a modern európai filmművészetben is. Fellini itt talált rá a hagyományos történetmeséléshez képest egy lazább, epizódszerű építkezésre, dramaturgiája fő eszköze nem a lineáris történetvezetés, hanem az epizódok egymáshoz harmonizálása, a komponálás lett, s ez felszabadító erővel bírt sok más filmesre, a korszerű filmnyelvre magára is. A filmben a rendező kedvenc színésze, Marcello Mastroianni egy életét eltékozló újságírót alakít (érdekesség, hogy az egyik mellékszereplő nevéből ered a lesifotósokra alkalmazott “paparazzo” kifejezés). A szatíra hozta meg Fellini első rendezési jelölését az Oscaron, ám az alkotás négy esélyéből csak a jelmezekkel nyert.

Marcello Mastroianni és Anita Ekberg mint Marcello Rubini és Sylvia

8 ÉS ½

A sorban február 25-én a 8 és ½ következik 1963-ból. A 132 perces szürrealista dramedy korát meghazudtolva már próbálkozott némileg a meta szintű történetmeséléssel. A két Oscar-díjat kiérdemlő filmeposz egy művész alkotói válságát mutatja be. Guido Anselmi (Marcello Mastroianni) filmrendező, akinek élete és munkássága is a totális csőd felé halad. Visszavonul egy magánklinikára, ahol talán elrejtőzhet a világ elől, de nem csak felesége és szeretője üldözi, hanem mindenki, akivel dolgozott, vagy aki munkát vár tőle. A valóság összekeveredik az álomvilággal: gyermekkori szorongásai és gyötrelmei közepette képzeletében megjelennek azok a nők is, akik valaha szerepet játszottak életében.

Marcello Mastroianni mint Guido Anselmi

CASANOVA

A filmhét közepén, február 26-án a Casanova lesz látható, főszerepben a fiatal Donald Sutherlanddel. Az olasz rendező 1976-ban adaptálta a híres nőcsábász életét, amiről két és félórában mesél. A rendező eleinte idegenkedett a témától, kezdetben kifejezetten rossz véleménye volt a főhősről, később azonban megbarátkozott – sőt egyes értelmezések szerint: azonosult – vele, és Casanova történetén keresztül valójában saját koráról mondott véleményt a filmmel. A főszerepre számos ismert olasz és nemzetközi sztár neve felmerült, Fellini végül Donald Sutherlanddel állapodott meg, aki vérbeli profiként vetette alá magát minden rendezői instrukciónak, noha saját elképzelései a szerepről egészen mások voltak. A Casanova Fellini egyik legkedvezőtlenebbül fogadott alkotása lett. A kifogások között szerepelt, hogy a filmbéli Casanova ellenszenves, savanyú, indokolatlanul melankolikus figura, a filmre a látványelemek túlburjánzása jellemző, és az egész mű sokkal inkább szól Felliniről, mint a velencei lovagról. Az évek múlásával azonban a Casanova jelentősen átértékelődött, és az új évezredben már Fellini egyik legjelentősebb alkotásaként emlegetik. Ez a produkció se távozott üres kézzel az Oscarról, a jelmezért járó szobrot érdemelte ki, míg Fellini ezúttal a másik írói kategóriában kapott nominációt.

Donald Sutherland mint Casanova

A NŐK VÁROSA

A nők városával február 27-én már a ’80-as évekbe ér filmográfiai utazás. Az 1980-as, 130 perces produkció története egy görög mitológiatanárról szól, aki azzal szembesül, hogy életében a nők már közel se olyanok, mint az ókori örök típusok. A fantasy elemekkel dúsított sztori így 43 év távlatából a mai nőkkel való összehasonlítás miatt is érdekes lehet.

Marcello Mastroianni mint Snaporaz

CABIRIA ÉJSZAKÁI

A hónap utolsó napján, február 28-án ismét jobban visszaugrunk a filmtörténelemben. Akkor az 1957-es Cabiria éjszakái című 110 perces dráma kerül terítékre. A film 1957-ben elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, közvetlenül azután, hogy 1956-ban ugyancsak egy Fellini-film, az Országúton nyerte a díjat, szintén Giulietta Masina főszereplésével. A történet szerint a naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.

Giulietta Masina mint Cabiria Ceccarelli

KÜLÖNLEGES TÖRTÉNETEK

A program záróeseménye a tavasz kezdetén, március 1-jén a Különleges történetek lesz 1968-ból. A szkeccsfilm 3 epizódja Edgar Allan Poe egy-egy novelláján alapul. Raymond Eger producer eredetileg Orson Wellest, Joseph Losey-t és Luchino Viscontit szemelte ki a rendezésre, de ők különböző okokból visszaléptek. Végül Roger Vadim, Louis Malle és Federico Fellini forgatta le az epizódokat. Hármójuk közül Fellini volt az egyetlen, aki modernizálta a kiválasztott Poe-novellát. A 116 perces olasz-francia koprodukcióban tehát 3 rendező 3 szegmensét tartalmazza a thriller, a horror és a dráma műfajaiban olyan sztárgárdával, amelyben megtalálni Alain Delont, Jane és Peter Fondát vagy Terence Stampet, de Bridgette Bardot is erősíti a csapatot.

Jane Fonda mint Frederica grófnő

Vetítési program:

A vezető képen Az édes élet híres jelenete Anita Ekberggel és Marcello Mastroiannival

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.