Pesti Srácok

Minden idők legnagyobb Vermeer-kiállítása nyílik Amszterdamban

Johannes Vermeer festményeiből nyílik kiállítás pénteken az amszterdami Rijksmuseumban. A 17. századi németalföldi mester eddigi legteljesebb életműtárlatán 28 képét láthatja a közönség.

MTI

A Delftben élő, és nagyon korán, 43 évesen elhunyt Vermeer lassan dolgozott, a művészettörténészek szerint mindössze 37 képet festett. Teljes életművének nagyjából a kétharmadát láthatja a közönség az amszterdami tárlaton.

PestiSracok facebook image

Vermeerről nagyon keveset lehetett tudni, ezzel érdemelte ki a "Delft szfinxe" elnevezést is. Nem hagyott hátra leveleket vagy naplót, és nincs ismert portré sem róla. A kiállításhoz végzett kutatások azonban tovább bővítették a munkásságával kapcsolatos ismereteket.

Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója elmondta, hogy a nagy családban élő Vermeer nemcsak festett, de műkereskedőként is tevékenykedett. Képein szinte fotografikus élességgel ábrázolta a napfényben fürdő bensőséges jeleneteket. Ma is ezt a teljes összpontosítást és nyugalmat szeretjük, ami a festményekből árad - magyarázta az igazgató. A kiállításhoz végzett kutatásokból Dibbits szerint többet tudtak meg a művész életéről, háztartásáról, közvetlen kapcsolatairól, megrendelőiről, de alkotásai jelentéséről is.

A lovag és ivó hölgy (1658-60)

"Vermeer festményeit nézve szembeötlő, hogy többnyire a nők a főszereplők" - mutatott rá Pieter Roelofs, a kiállítás kurátora, megemlítve, hogy Vermeernek hét lánya volt.

Vermeer halála után fennmaradt egy vagyonleltár, amely művészettörténeti szempontból azért fontos, mert számos olyan tárgy szerepel rajta, amelyek a festményein is megjelennek. A művészettörténészek és kutatók vitájának tárgya, hogy vajon Vermeer használt-e camera obscurát az alkotás folyamatában. Annyi bizonyos, hogy a tökéletes perspektíva megalkotására törekedett.

A tejeslány (1659)

Roelofs szerint Vermeer művei lényegesen nagyobb művészi értékkel bírnak, mint amit egyszerű gyakorlattal és ügyes kézzel meg lehetett volna valósítani. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy például A tejeslány kompozíciója többször is megváltozott. Roelofs szerint folyamatosan tökéletesítette alkotásait.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.