Új koreográfiával mutatja be A fából faragott királyfit az Opera

Velekei László új koreográfiájával mutatja be Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékát a Magyar Állami Operaház szombaton. A darabot egy másik Bartók-egyfelvonásossal, A kékszakállú herceg várával együtt tűzik műsorra.

MTI

Ókovács Szilveszter főigazgató az Opera szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: két olyan Bartók-műről van szó, amelyek ősbemutatóinak több mint száz éve ugyancsak az Andrássy úti dalszínház adott otthont. A fából faragott királyfit 1917-ben, A kékszakállú herceg várát, habár előbb született, 1918-ban játszották el először színpadon az Operában. "Így a világnak két olyan darabot adott a magyar kultúra, amelyik ebben a házban keletkezett" - emelte ki.

Hozzátette: A fából faragott királyfi Velekei László, a Győri Balett igazgatójának új koreográfiájával, A kékszakállú herceg vára pedig Kasper Holten dán rendező 2018-as színrevitelében tekinthető meg. Mint felidézte, A fából faragott királyfi 1917. május 12-i bemutatója úgy jött létre, hogy Bartók adta a zenét, a díszletet és jelmezt tervező Bánffy Miklós és a szövegíró Balázs Béla pedig a színpadon a táncosok számára instrukciókat is adott. A három "B" betűs alkotó, Bartók Béla, Balázs Béla és Bánffy Miklós neve összefonódott - emelte ki.

Elmondta, hogy ebben az évben "BBB" néven ez a két darab megy egy estén, egy következő évben pedig három Bartók-műből alkotnak majd triptichont: ennek is része lesz A fából faragott királyfi, de új koreográfiával mutatják majd be A csodálatos mandarint és egy új Táncszvitet is készítenek. A harmadik évben visszahoznák A kékszakállú herceg vára Galambos Péter rendezte verzióját, amikor Bartók műve egy Vajda János-operával, a Mario és a varázslóval van párba állítva - ismertette a terveket.

"Bartók zenéjének jót tesz, és univerzális jellegét erősíti, ha megmutatjuk, hogy mindenkinek van róla gondolata" - jegyezte meg Ókovács Szilveszter.

Kocsár Balázs kiemelte: míg A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát szerte a világon sok helyen vezényelte, A fából faragott királyfival most debütál. Csodálatos darabról van szó, elképesztő színgazdagsággal. Ez a fajta leíró, minden ízében kifejező, láttató zene talán kevés van a teljes életműben - jegyezte meg.

Solymosi Tamás balettigazgató felidézte: Velekei László az Opera által alapított, és számára 2019-ben odaítélt Seregi-díjjal összefüggésben kapta a felkérést A fából faragott királyfi színpadra állítására. Mint mondta, Velekei László precíz ember, felkészült koreográfus. Rövid idő alatt kellett elkészítenie a koreográfiát, de felkészültsége segített ebben, a darab ráadásul három szereposztással készült el - emelte ki.

Velekei László, aki évtizedek óta táncművészként, koreográfusként, 2022 óta pedig igazgatóként dolgozik a Győri Balettel, most először dolgozik együtt a Magyar Nemzeti Balett társulatával. Elmondta, hogy munkáját Seregi László inspirálta, Bartók zenéjének Seregi által szerkesztett változatát használták kiindulási pontnak. Nem a teljes alkotást, hanem a táncra fókuszálóbb, pergőbb dramaturgiájú művet választották - tette hozzá.

Mint Felméry Lili balettművész elmondta, eleinte nehéz volt számukra a munka, sokat kellett a zenét hallgatniuk, hogy megtalálják azokat a biztos pontokat, amelyekre táncosként támaszkodhatnak. Rónai András balettművész hozzátette: a közös munkában az volt a legjobb, hogy őket is bevonta a koreográfus az alkotásban, így sajátjuknak érezhették a darabot.

A kékszakállú herceg váráról szólva Ókovács Szilveszter kiemelte: Kasper Holten az Opera 5. emeleti tetőterében a felújításig működő díszletfestőteremből merített ihletet, ezt a színpadi díszlet is megidézi. Az interpretációban Kékszakállú és Judit kapcsolata egy festőművész és múzsájának viszonyát mutatja be. A produkcióban Juditot Vörös Szilvia, a Bécsi Állami Operaház társulatának tagja énekli, míg Kékszakállút Bretz Gábor és a 2018-as premierben is közreműködő Palerdi András kamaraénekes alakítja.

Fotó: MTI/Kovács Attila