A film az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból legdicsőségesebb szakaszát mutatja be, a tavaszi hadjárat idejét. Windischgraetz és Jellasics 1849 január elején történt budai bevonulásával indul a film, majd foglalkozik a Görgei-Dembinszky és a Görgei-Kossuth vitával. A vesztes kápolnai csata után Görgei vezetői kinevezésével indul a győzelmek sorozata: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló és Komárom után Buda visszavételével záródik a korszak. A film végén "megszületik" Ferenc József és a cár varsói szerződése szabadságharcunk leverésére.

Szabadság és szerelem a Partiumban

Hihetetlen, hogy Petőfi Sándor üstökös sorsába milyen sok szenvedés, küzdelem, kitartás és dac, boldogság és szabadság utáni vágy, gyűlölet és szeretet szorult. Miért Partium mindennek kiváló példája? - ezt mutatja be a dokumentumokból építkező film a költő "apró betűs" barátainak eddig kevésbé ismert visszaemlékezései alapján. A Költő versrészleteinek és Júlia naplóbejegyzéseinek tanulságos párbeszéddé alakításával fordulatokban is gazdag film született, amelyet a nagyváradi Szigligeti Színház művészei és a krónikás szerepében Csadi Zoltán, valamint a film operatőrei és Könczei Árpád zeneszerző tesz hitelessé. Petőfi születésének 200. évfordulójához közelítve érdemes megtudni, hogy a költő miért ragaszkodott a "Szabadság, szerelem" kettős élményéhez és ehhez mit tettek hozzá a partiumi utazások fordulatai.

A kőszívű ember fiai

A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.

A kőszívű ember, a császár hű híve, Baradlay Kázmér haldoklik. Végakaratát feleségének diktálja. Ödön, legidősebb fia, külszolgálatban jusson egyre fentebb és fentebb a ranglétrán, hogy így növelhesse a család tekintélyét és vagyonát. Richárd, a középső ifjú a bécsi udvarban emelkedjen egyre magasabb rangba, hogy támogassa bátyját, a családot. Jenő, a legkisebb gyermek gyenge testi alkata és különös érzékenysége miatt a császári kancellária oszlopos tagjává váljon. Végül felesége, férje halála után azonnal menjen férjhez a család szövetségeséhez, aki a továbbiakban kormányozni fogja a családot. Bár felesége csöndben hallgatja a zsarnok utolsó kívánságát, megesküszik, hogy abból semmit nem teljesít, szembeszegül férje végakaratával.

80 huszár

Sára Sándor, az 1968-tól kezdve rendezőként is tevékenykedő neves operatőr easternje a Lenkey huszárszázad Petőfi által is megverselt igaz történetét dolgozza fel, sokszoros fénytörésben ábrázolva a külhoni szolgálatból hazaszökő magyar katonák rettentő fizikai és lelki megpróbáltatásait, amelyek végén nem várja őket megváltás. A forradalom kitörésének hírére a császárnak felesküdött, Lengyelországban állomásozó Lenkey-huszárok (igaz, a kaptányt a filmben Paál Farkasnak hívják) a parancsot megtagadva elindulnak Magyarországra, hogy csatlakozzanak a szabadságharchoz, ám az út során meg kell küzdeniük a természettel, az ellenséges túlerővel, és saját illúzióikkal is. Sára gyönyörűen fényképezett filmklasszikusa az egyik legizgalmasabb magyar kalandfilm, ma is helytálló akciójelenetekkel. A film főbb szerepeit Tordy Géza, Madaras József, Cserhalmi György, Dózsa László és Oszter Sándor alakították.

Az égbe temetett tábornok – Bem József

Lengyelország, nem én szabadítalak fel! – ezek voltak Bem apó utolsó szavai, amikor 56 évesen belehalt a szíriai Aleppó megmentése közben szerzett sérüléseibe. Bem, a lengyel szabadságért Osztrolenka melletti csatában szerzett magának hírnevet. 1848-tól pedig Magyarországon harcolt az Erdélyi Hadsereg élén, ahol Petőfi őrnagyi rangban szolgált mellette. Földi maradványai 76 évig pihentek a város melletti temetőben, majd szülővárosa kezdeményezésére exhumálták hamvait és hazaszállították. Ahhoz, hogy beállhasson a török hadseregbe, Bem tábornoknak fel kellett vennie a muzulmán hitet, ezért újratemetésekor a lengyel püspöki kar nem engedélyezte keresztény földbe temetését. A leleményes Szyszko Bohusz szobrászművész egy hat oszlopra helyezett, mesterséges tó közepén megépített szarkofágot tervezett a tábornok végső nyughelyéül. A magyar és az európai történelem meghatározó személyiségéről szóló ismeretterjesztő film a tábornok lengyelországi és erdélyi tevékenységén túl feldolgozza az általunk kevésbé törökországi eseményeket is.

Petőfi 200 versek/Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, valamint a Modern Art Orchestra közös koncertje