Hatvan év után tért vissza a Szépművészetibe Csontváry: negyvenöt művet csodálhat meg a közönség a festőgéniusztól (VIDEÓ)
A cédrusok, a pompás színekkel mesélő tájképek poétája, Csontváry Kosztka Tivadar 60 év után, születésének 170. évfordulóján tért vissza a Szépművészeti Múzeumba. A tárlatba a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum közös képanyagából negyvenöt remekmű került be, köztük a csaknem harminc négyzetméteres Baalbek. Sokan ismerik ugyan Csontváry életművét, de a Szépművészeti különleges tereiben mindenki számára új élményt nyújtanak a legkedveltebb munkák is. Ezekben a terekben olyan új tartalmakat kapnak a képek, amelyek a szakma számára is felfedezéseket jelentenek majd. Fontos hangsúlyozni, hogy a szervező szakemberek csak olyan műveket válogattak be a kiállításba, amelyeket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott. Gergely Mariann művészettörténésszel, a tárlat kurátorával arról beszélgetünk, vajon a patikusból lett művész milyen kapcsolatban volt a természettel, de szóba kerül az is, hogy a múzeum hogyan tudta átszállítani a gigantikus műveket sérülés nélkül.
061.HU
A tárlat felidézi Csontváry indulását: látható első, pillangókat ábrázoló olajfestménye, valamint korai madárfestményei is.
Csontváry már érett fejjel, 1894-ben kezdte meg formális festészeti tanulmányait Münchenben, Hollósy Simon híres festőiskolájában. Külön összeállítás mutatja be itt készített, kevéssé ismert portrérajzait, amelyek meglepő kiforrottságot mutatnak – mondta el Gergely Mariann.
A látogató megismerheti a festő korai portréit, önarcképeit, majd első, itáliai tanulmányútjai során megalkotott tájképeit, melyekkel elkezdte a fényjelenségek, a különböző napszakok, a természet erői megjelenítésének vizsgálatát.
Bosznia, Görögország, a Hortobágy, a Felvidék vagy Egyiptom tájai egyaránt megihlették Csontváryt, aki utazásai során a „nagy motívumot” kereste. Ezt végül Szicíliában és szülőföldjén találta meg: a csaknem egy időben készült, grandiózus, A taorminai görög színház romjai és Nagy Tarpatak a Tátrában című tájképeit a közönség együtt csodálhatja meg. Mint Gergely Mariann kiemelte,
a Szépművészeti Jón csarnokának terei olyan óriásvásznak hatásos bemutatását is lehetővé teszik, mint a Mária kútja Názáretben vagy a harminc négyzetméteres Baalbek.
Csontváry Libanonban festette meg nagy hatású cédrusfestményeit (Zarándoklás a cédrusokhoz; Magányos cédrus), majd 1909-ben Nápoly környékén alkotta meg utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást. A kései munkák bemutatása után a kiállítás záró egysége áttekinti az életmű sorsát és a Csontváry-kultusz kialakulásának kezdeteit is.
A Csontváry-emlékkiállítással párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galériában a napokban Gulácsy Lajos-életműtárlat nyílt, így a 20. század eleji magyar képzőművészet két különös, egyedi látásmódú alkotójának munkásságát most egyszerre ismerheti meg a közönség
A kiállítás április 14. és július 16. között látogatható a Szépművészeti Múzeumban.
A videót készítette: L. Szabó Fruzsina
Vezető kép: Balogh Zoltán MTI
