Milyen volt a színjátszás Petőfi korában? - Kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823-1849 címmel nyílik meg pénteken az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) új időszaki kiállítása a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

MTI

Mint az OSZMI csütörtöki közleményében felidézik, Petőfi élete során több színházi szerepben is kipróbálta magát: volt színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karakterszínész, kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán. Fordított és írt drámát, szavalta saját verseit.

A pénteken nyíló kiállításban bemutatják a magyar színjátszás 19. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politikai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését, és Petőfi Sándor vonatkozó verseit is megidézik - írják, hozzátéve, hogy a tárlaton bemutatják az 1823-1849 között országszerte működő színházakat és előzményeiket is.

Emlékeztetnek arra, hogy a társadalmi pártolás hiánya miatt a vándorszínészet alapvető volt akkor Magyarországon. Jókai Mór És mégis mozog a föld című regénye alapvetően erről szól. A színészek, akik elsősorban a nemesség pártfogására számíthattak volna, arra kényszerültek, hogy a közönséget lakóhelyén, az ország- vagy megyegyűléseken és a vásárokon keressék fel.

A vándorszínészi lét a magyar filmeknek köszönhetően (Déryné, Liliomfi) idealizált módon él az emlékezetben - írják, hozzátéve: a tárlattal a magyar színjátszás e korai korszakáról igyekeznek valós képet felrajzolni.

Petőfi saját színpadi művét, Shakespeare-fordítását színházi felvételek, alakjának utóéletét a korszakhoz kapcsolódó néhány filmrészlet teszi láthatóvá.

A látogatók fölléphetnek a korabeli színpadra, fölpróbálhatják a reformkori jelmezeket, működésbe hozhatják a színpadi hangeffektusokat keltő eszközöket. Az utolsó terem pedig a vándorszínészek életmódját is átélhetővé teszi. A tárlat látványterve Mira János munkája. Az OSZMI diákcsoportok számára a kiállításhoz kapcsolódó, változatos foglalkozásokat ajánl.