Pesti Srácok

Kálomista: Sajnálatos, ha a művészetben elsősorban már nem a tehetség számít, hanem egy ideológia

Sajnálatos, hogy egy művészeti ágat felhasználva bizonyos országokban különböző kvótarendszerek alkalmazását szabják meg többi között a filmiparnak, így elsősorban már nem a művész tehetsége számít akkor, amikor valaki megkap egy szerepet - hangzott el az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásának első felében, amelynek vendégei ezúttal Kálomista Gábor producer, a Thália Színház ügyvezető igazgatója, Bayer Zsolt író, publicista, valamint Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója volt.

MTI

A hirado.hu tudósítása szerint a premier előtt tiltotta le Martin McDonagh A nagy kézrablás című művéből készült előadást a szerzőt képviselő ügynökség arra hivatkozva, hogy az afroamerikai szereplőt egy elmaszkírozott fehér színész viszi színre, a Thália Színház ugyanis az előadást felújítva kívánta műsorra tűzni.

PestiSracok facebook image

A cikk szerint Kálomista Gábor az esettel kapcsolatban elmondta: a színház valóban kapott megkeresést, amelyben az ügynökség kiemelte, Martin McDonagh elfogadhatatlannak tartja, hogy a darabban Toby karakterét egy elmaszkírozott fehér színész játssza, és egy színesbőrű színészt szeretnének a szerepre. Mint írták, Kálomista Gábor meglepődve fogadta az ügynökség levelét, ugyanis McDonagh darabját a Thália Színház 2016-ban kezdte el játszani, amelynek előadásmódját hét évvel ezelőtt az ügynökség nem kifogásolta - olvasható a cikkben.

A tudósítás alapján Kálomista Gábor "nagyon sajnálatosnak tartja", hogy egy művészeti ágat felhasználva bizonyos országokban különböző kvótarendszerek alkalmazását szabják meg többi között a filmiparnak, így elsősorban már nem a művész tehetsége számít akkor, amikor valaki megkap egy szerepet.

A hirado.hu azt írta, hogy Fodor Gábor is egyetértett a színház igazgatójával, és hangsúlyozta: a világ 2016 óta megváltozott, azonban szerinte a művészi szabadságba nem szabad kvótákkal belenyúlni.

A woke-ideológia már nem csupán a művészeteket érinti, ugyanis már a sportok területére is begyűrűzött - mondta Bayer Zsolt, aki arról beszélt, hogy a napokban nagy felháborodást keltett az a hír, amely szerint az észak-amerikai jégkorongligában csak fehér sportolók játszanak - írta a portál.

A hirado.hu szerint arra a kérdésre, hogy Heisler András, a Mazsihisz elnöke Budaházy György szabadon engedése miatt a magyar zsidók biztonságát félti, Fodor Gábor úgy válaszolt: a magyar zsidó közösségnek nem kell félnie, ugyanis Magyarországon a zsidók békében élhetnek, szervezeteik komoly támogatásban részesülnek, a zsinagógák pedig szépülnek.

Egy normális és józan gondolkodású politikai vezető sincs ma az Európai Unióban, se pedig az Egyesült Államokban, amely azt gondolná, hogy Magyarországon reális veszély az antiszemitizmus - mondta Fodor Gábor, hozzátéve, persze minden társadalomban felbukkan, azonban inkább az a kérdés, miként viszonyul a hatalom ehhez a kérdéshez, kihasználja, felhasználja, vagy sem. "Ebben kérdésben Magyarországon nincs visszaélés" - jelentette ki.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)