Pesti Srácok

Szombattól látogatható a magyar pavilon kiállítása a Velencei Biennálén

A Néprajzi Múzeum többszörös díjnyertes épületét mutatja be az idei Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja, amely szombattól látogatható az immár 18. alkalommal megrendezett nemzetközi kiállításon - közölte a Városliget Zrt. pénteken.

061.hu

A Néprajzi Múzeum többszörös díjnyertes épülete és azt megvalósító Liget Budapest projekt a világ egyik legrangosabb kulturális eseménye, a Velencei Építészeti Biennále szakmai megnyitóján mutatkozott csütörtökön a világ minden tájáról érkezett szakemberek előtt - olvasható a tájékoztatóban.

PestiSracok facebook image

A november 26-ig nyitva tartó Reziduum - The Frequency of Architecture című magyar tárlat egy hang-, tér- és fényinstalláció, amely a kulturális emlékezet megjelenéseinek bemutatására tesz kísérletet különféle kulturális rétegeken keresztül: a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig - áll a közleményben.

A magyar pavilon a Néprajzi Múzeum új épületét és annak homlokzati ornamentikáját állítja középpontba

A tájékoztató idézi Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját, aki szerint a Néprajzi Múzeum Európa egyik legmodernebb múzeumi épülete, kiállító- és közönségforgalmi terei, fokozatosan megnyíló kiállításai és különleges műszaki megoldásai világszínvonalúak. "A sokrétű magyar innováció egyik legfontosabb eredménye, amelyet most büszkén mutathatunk be az építész társadalom egyik legfontosabb nemzetközi találkozóhelyén, a Velencei Biennálén" - hangsúlyozta Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A tájékoztató emlékeztet arra, hogy Liget Budapest projekt részeként létrejött épület tervezésére 2016-ban meghirdetett meghívásos nemzetközi pályázatot a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve nyerte meg. Az épület már az eredményhirdetést követően magára irányítottaa nemzetközi építész- és ingatlanszakma figyelmét, a szaksajtó a kontinens egyik legizgalmasabb új kortárs múzeumépületeként követte megvalósulását - írták a közleményben.

A tájékoztató szerint a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja a Néprajzi Múzeum mellett az idén 10 éves Liget Budapest Projekt eddigi eredményeit, és a közeljövőben megvalósuló elemeit, köztük az Új Nemzeti Galéria tervezett épületét is bemutatja például a Városliget makettje mellett videók és digitális információk segítségével.

A Liget Projekt kulturális örökségünk élő megőrzésének és a 21. század nyelvén való sokrétű bemutatásának nemzetközileg is kiemelkedő példája - idézi a tájékoztató Baán Lászlót, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosát, aki szerint a Városliget megújítása Európa jelenleg legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, amelynek köszönhetően a Millennium óta nem látott léptékű kulturális beruházásokkal gazdagodott az ország. Baán László felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még hátra van a legnagyobb és legfontosabb fejlesztés, a Priztker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett Új Nemzeti Galéria felépítése. Ez az új múzeum hozzájárulhat ahhoz, hogy a megújult Városliget felkerüljön Európa kulturális térképére - tette hozzá a kormánybiztos.

"Csak akkor lesz nemzetközi hírű és rangú bármely újonnan tervezett kulturális negyed, ha van benne legalább egy kortárs építésű, kiváló kvalitású művészeti múzeum" - mutatott rá Baán László, kiemelve, ha a nemzetközi gazdasági feltételrendszer normalizálódik, akkor 2024-25-ben megindulhat az Új Nemzeti Galéria megépítése.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.