Pesti Srácok

Készüljünk a Múzeumok Éjszakájára! Az intézmények az utóbbi időben szívesen reagálnak megosztó társadalmi helyzetekre, problémára

Készüljünk a Múzeumok Éjszakájára! Az intézmények az utóbbi időben szívesen reagálnak megosztó társadalmi helyzetekre, problémára

A magyar kulturális élet legszínesebb éjszakai forgataga vár június 24-én, szombaton országszerte, ugyanis ismét jön a Múzeumok Éjszakája, amely több mint két évtizede várja a múzeumrajongókat, illetve azokat, akik még csak "ismerkednek a műfajjal". A rendezvény idén a TRendben vagyunk szlogen köré épül, kiemelt helyszíne pedig Veszprém lesz, ahol 13 létesítmény várja majd a látogatókat. A fővárosban sok egyéb remek intézmény mellett Budapest új, világszínvonalú kulturális központjában, a Városligetben is érdemes lesz megfordulni, ahol kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, interaktív játékokkal és kézműves foglalkozásokkal vár a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is. Utóbbiban Éliás Istvánnal, a Ismeretközvetítési Főosztály vezetőjével, művészetpedagógussal arról beszélgettünk, vajon milyen trendek léteznek ma a múzeumi szcénában, de kapunk néhány tippet azzal kapcsolatban is, hogy hogyan érdemes programot választani.

LSZF- 061.hu

Idén a TRendben vagyunk a Múzeumok Éjszakája mottója. Mit takar ez pontosan? A múzeumok világában milyen összefüggésekben létezhetnek bizonyos trendek?
A kiemelt tematika és mottó célja, hogy a különböző helyszínek között legyen kapcsolódási pont, aminek mentén a megszokottól eltérő perspektíva mellett tekinthetnek a gyűjteményükre a résztvevők. Az utóbbi időben trendnek nevezhető, hogy

egyfajta társadalmi felelősségvállalásként. A Néprajzi Múzeumban is van egy pop-up kiállításunk, a Bekötik a fejét, melyben múzeumi eszközökkel reagálunk aktuális társadalmi kérdésekre és trendekre, itt például a fejkendő-viselés aktuális ügyeire. Igyekeztünk egyfajta néprajzi olvasatot kibontani úgy, hogy a magyar mellett a zsidó és a muszlim kultúra fejkendő viselésének hagyományaiba avatjuk be az érdeklődőt. A múzeum bemutatja a tradíció hátterét, és egy teljesebb képet ad ennek a jelenségnek az évszázados hagyományairól.

Huszonegy éves ez a rendezvény, Ön szerint minek köszönheti a töretlen sikert ez a megmozdulás?
A legnagyobb vonzerő a napszak okozta exkluzivitás, és az, hogy ez a színes programkavalkád csak évente egyszer várja a látogatókat. Szerencsés az is, hogy országos szinten valóban mindenhol egy napon vannak az események, így senki sem marad ki belőle. Ez a rendezvény huszonegy évvel ezelőtt azért jött létre, hogy formálja a múzeum és a közönség kapcsolatát, nyisson az érdeklődők felé, és azt hiszem, sikeresen növelte a múzeumlátogatások igényét. Egyébként lehet, hogy kevesen tudják, de a Múzeumok Éjszakája egy trendteremtő esemény volt több mint két évtizeddel ezelőtt, ugyanis ezután jelent meg számos tematikus éjszaka. Ami biztos, hogy egyetlen másik kulturális program sincs itthon, amely ennyi embert késztetne indulásra és aktív részvételre.

A Múzeumok Éjszakája hogyan tud rávenni egy múzeumba nem járó embert arra, hogy a későbbiekben rutinszerű látogató legyen? E gondolat mentén állítják össze a programokat, vagy a pillanatnyi szórakoztatás a cél?
A szórakoztatást, az élményfaktort általánosan alkalmazzuk a munkánk során, mert hiszünk benne, hogy a tudás lehet szórakoztató. Ez az éjszaka a benyomásokról szól, mivel azt tapasztaljuk, hogy a látogatók rövid időt tartózkodnak egy-egy programon, és inkább többet járnak be. Ez az éj rálátást ad az aktuális mai modern múzeumi világra, ami sokszor eltér a hagyományos képtől, ami a látogatók fejében él. A Múzeumok Éjszakáján szerzett benyomásokra alapozva pedig később az adott témában való nagyobb elmélyülésre is visszatérnek a múzeumokba a szemlélődők.

Éliás István (Fotó: Néprajzi Múzeum)

Ez hazánk legnépszerűbb kulturális eseménye. Idén 442 intézmény 2200 programmal várja a nagyérdeműt. Budapesten a bőség zavarával találhatja magát szembe az ember. Egy kevésbé szakavatott múzeumba járónak mit tanácsol, hogyan válogassa össze a programokat, hogyan érdemes nekiindulni az éjszakának?
Elsősorban a múzeumi szakmában most hangsúlyosabb, jelentősebb tárlatok iránt érdeklődik mindenki, például a Szépművészeti Csontváry-kiállítása. Ezeket érdemes valami kísérőprogram keretében felfedezni, még intenzívebben megélni. Koncertektől az interaktív bemutatókon át a tárlatvezetésekig színes kísérőprogramok is megtalálhatóak lesznek az intézmények kínálatában. A másik opció, hogy saját érdeklődési körünk szerint választunk, ami nagyon sok mindenből indulhat, akár szakmai irányultságból, akár egy irodalmi élményből, vagy éppen utazásból, világjárásból, amiről többet szeretne az ember tudni, és erre a múzeumok igazán alkalmas helyszínek.

A Néprajzi Múzeum az új épületében második éve várja az érdeklődőket. Tavaly hogyan vizsgázott az új tér, és milyen lehetőségek adódnak itt a közönség elcsábítására, ami a korábbi épületben nem volt lehetséges?
Tavaly a Múzeumok Éjszakáján több mint tizenegyezer látogatónk volt. Ebben a fantasztikus térben, amelyet még teljesen be sem laktunk, sokkal több hely áll rendelkezésünkre, így változatosabb a programkínálatunk is. A MÉTA tér (Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás) kapcsolatban van a ZOOM kiállítótérrel, 1700 négyzetméteres, ahol van lehetőség leülni, átnézni a kiadványokat, beszélgetni, foglalkozásokat tartani, digitális eszközöket használni, vagy csak megpihenni. Nagy vonzereje az új épületnek az a múzeumi, valamint természeti környezet, amelybe megálmodták.

A 2022-es riportunkat itt olvashatod!

Fotók: Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.