Pesti Srácok

Készüljünk a Múzeumok Éjszakájára! Az intézmények az utóbbi időben szívesen reagálnak megosztó társadalmi helyzetekre, problémára

Készüljünk a Múzeumok Éjszakájára! Az intézmények az utóbbi időben szívesen reagálnak megosztó társadalmi helyzetekre, problémára

A magyar kulturális élet legszínesebb éjszakai forgataga vár június 24-én, szombaton országszerte, ugyanis ismét jön a Múzeumok Éjszakája, amely több mint két évtizede várja a múzeumrajongókat, illetve azokat, akik még csak "ismerkednek a műfajjal". A rendezvény idén a TRendben vagyunk szlogen köré épül, kiemelt helyszíne pedig Veszprém lesz, ahol 13 létesítmény várja majd a látogatókat. A fővárosban sok egyéb remek intézmény mellett Budapest új, világszínvonalú kulturális központjában, a Városligetben is érdemes lesz megfordulni, ahol kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, interaktív játékokkal és kézműves foglalkozásokkal vár a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is. Utóbbiban Éliás Istvánnal, a Ismeretközvetítési Főosztály vezetőjével, művészetpedagógussal arról beszélgettünk, vajon milyen trendek léteznek ma a múzeumi szcénában, de kapunk néhány tippet azzal kapcsolatban is, hogy hogyan érdemes programot választani.

LSZF- 061.hu

Idén a TRendben vagyunk a Múzeumok Éjszakája mottója. Mit takar ez pontosan? A múzeumok világában milyen összefüggésekben létezhetnek bizonyos trendek?
A kiemelt tematika és mottó célja, hogy a különböző helyszínek között legyen kapcsolódási pont, aminek mentén a megszokottól eltérő perspektíva mellett tekinthetnek a gyűjteményükre a résztvevők. Az utóbbi időben trendnek nevezhető, hogy

egyfajta társadalmi felelősségvállalásként. A Néprajzi Múzeumban is van egy pop-up kiállításunk, a Bekötik a fejét, melyben múzeumi eszközökkel reagálunk aktuális társadalmi kérdésekre és trendekre, itt például a fejkendő-viselés aktuális ügyeire. Igyekeztünk egyfajta néprajzi olvasatot kibontani úgy, hogy a magyar mellett a zsidó és a muszlim kultúra fejkendő viselésének hagyományaiba avatjuk be az érdeklődőt. A múzeum bemutatja a tradíció hátterét, és egy teljesebb képet ad ennek a jelenségnek az évszázados hagyományairól.

Huszonegy éves ez a rendezvény, Ön szerint minek köszönheti a töretlen sikert ez a megmozdulás?
A legnagyobb vonzerő a napszak okozta exkluzivitás, és az, hogy ez a színes programkavalkád csak évente egyszer várja a látogatókat. Szerencsés az is, hogy országos szinten valóban mindenhol egy napon vannak az események, így senki sem marad ki belőle. Ez a rendezvény huszonegy évvel ezelőtt azért jött létre, hogy formálja a múzeum és a közönség kapcsolatát, nyisson az érdeklődők felé, és azt hiszem, sikeresen növelte a múzeumlátogatások igényét. Egyébként lehet, hogy kevesen tudják, de a Múzeumok Éjszakája egy trendteremtő esemény volt több mint két évtizeddel ezelőtt, ugyanis ezután jelent meg számos tematikus éjszaka. Ami biztos, hogy egyetlen másik kulturális program sincs itthon, amely ennyi embert késztetne indulásra és aktív részvételre.

A Múzeumok Éjszakája hogyan tud rávenni egy múzeumba nem járó embert arra, hogy a későbbiekben rutinszerű látogató legyen? E gondolat mentén állítják össze a programokat, vagy a pillanatnyi szórakoztatás a cél?
A szórakoztatást, az élményfaktort általánosan alkalmazzuk a munkánk során, mert hiszünk benne, hogy a tudás lehet szórakoztató. Ez az éjszaka a benyomásokról szól, mivel azt tapasztaljuk, hogy a látogatók rövid időt tartózkodnak egy-egy programon, és inkább többet járnak be. Ez az éj rálátást ad az aktuális mai modern múzeumi világra, ami sokszor eltér a hagyományos képtől, ami a látogatók fejében él. A Múzeumok Éjszakáján szerzett benyomásokra alapozva pedig később az adott témában való nagyobb elmélyülésre is visszatérnek a múzeumokba a szemlélődők.

Éliás István (Fotó: Néprajzi Múzeum)

Ez hazánk legnépszerűbb kulturális eseménye. Idén 442 intézmény 2200 programmal várja a nagyérdeműt. Budapesten a bőség zavarával találhatja magát szembe az ember. Egy kevésbé szakavatott múzeumba járónak mit tanácsol, hogyan válogassa össze a programokat, hogyan érdemes nekiindulni az éjszakának?
Elsősorban a múzeumi szakmában most hangsúlyosabb, jelentősebb tárlatok iránt érdeklődik mindenki, például a Szépművészeti Csontváry-kiállítása. Ezeket érdemes valami kísérőprogram keretében felfedezni, még intenzívebben megélni. Koncertektől az interaktív bemutatókon át a tárlatvezetésekig színes kísérőprogramok is megtalálhatóak lesznek az intézmények kínálatában. A másik opció, hogy saját érdeklődési körünk szerint választunk, ami nagyon sok mindenből indulhat, akár szakmai irányultságból, akár egy irodalmi élményből, vagy éppen utazásból, világjárásból, amiről többet szeretne az ember tudni, és erre a múzeumok igazán alkalmas helyszínek.

A Néprajzi Múzeum az új épületében második éve várja az érdeklődőket. Tavaly hogyan vizsgázott az új tér, és milyen lehetőségek adódnak itt a közönség elcsábítására, ami a korábbi épületben nem volt lehetséges?
Tavaly a Múzeumok Éjszakáján több mint tizenegyezer látogatónk volt. Ebben a fantasztikus térben, amelyet még teljesen be sem laktunk, sokkal több hely áll rendelkezésünkre, így változatosabb a programkínálatunk is. A MÉTA tér (Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás) kapcsolatban van a ZOOM kiállítótérrel, 1700 négyzetméteres, ahol van lehetőség leülni, átnézni a kiadványokat, beszélgetni, foglalkozásokat tartani, digitális eszközöket használni, vagy csak megpihenni. Nagy vonzereje az új épületnek az a múzeumi, valamint természeti környezet, amelybe megálmodták.

A 2022-es riportunkat itt olvashatod!

Fotók: Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.