“Ma már komoly társadalmi problémákat feldolgozó animációs filmek is születnek” - Interjú Mikulás Ferenccel

Egy hét múlva, június 21-én kezdődik a 16. Kecskeméti Animációs Fesztivál (KAFF); az ingyenesen látogatható eseményen öt napon át 60 órányi animációt láthat és számos további programon is részt vehet a közönség. Nyolc egészestés film forog majd a versenyprogramban, melyek között a világ legrangosabb animációs filmfesztiválján, Annecy-ban, Bucheonban, az Európai Filmdíjon és a Tokyo Anime Award-on is díjat nyert alkotások is szerepelnek. A fesztivál igazgatójával, a Kecskemétfilm animációs stúdió alapítójával és vezetőjével, Mikulás Ferenccel többek között az animációs műfaj reputációjáról, a KAFF nemzetközi sikeréről, valamint arról beszélgettünk, hogy a hazai alkotók nemzetközi sikerei - például Buda Flóra Anna 27 című filmjéért Cannes-ban elnyert Arany Pálma-díja - jobban ráirányítja-e a fókuszt a műfajra.

MM - 061.hu

Melyek az idei fesztivál sarokpontjai?
Természetesen a versenyprogramok: nagyon sok filmet neveztek, amelyeket egy előzsűri szűrt meg, így alakult ki a versenyprogram. Nem lesz könnyű dolga sem a magyar, sem a nemzetközi zsűrinek, mert nagyon sok jó film készült. Több olyan filmet is bemutatunk, amelyeket nemzetközi fesztiválokon már díjaztak, ilyen egész estés film a Műanyag Égbolt vagy a 27, ami Cannes-ban a legjobb rövidfilm kategória díját kapta. De más fesztiváldíjas filmeket is vetítünk. Emlékszem, amikor annak idején először mentünk fesztiválokra a kollégáimmal, ezeket a filmeket látva szárnyakat kaptak, hiszen rájöttek, ők is tudnának hasonlót csinálni.

Minek köszönhető a KAFF nemzetközi sikere?
Több mindennek. Egyrészt, volt szerencsém a világ számtalan fesztiválján részt venni. Voltam zsűritag Hirosimában, Szöulban, Pekingben, Hangcsouban, Ankarában, Kanadában, Stuttgartban, és mindenhol próbáltam nyitott szemmel lenni, hogy mi az, ami hasznosítható, ami Kecskeméten felhasználható. Ezt a fesztivált a magyar animáció ünnepének tekintem, ahová meghívunk olyan kollégákat is, akiknek nincs versenyben filmjük, de valamilyen formában szerepük volt a magyar animáció történetében. Fontos, hogy a testvérműfajok is megjelennek a fesztiválon - kiállítások, koncertek, könyvbemutatók és konferenciák is szerepelnek a programban. Kecskemét Kodály városa, ő fogalmazott úgy, hogy “Legyen a zene mindenkié!”, ennek analógiájára szoktam mondani, hogy “Legyen az animáció mindenkié!” Tartunk workshopokat gyerekeknek, amelyeken saját animációs filmet készíthetnek, a filmekre pedig nemcsak a szakmai zsűri, hanem diákzsűri és a közönség is szavazhat.

A workshopon a gyerekek a hagyományos mellett modern, digitális technikákkal is dolgozhatnak?
Természetesen. Ezekkel az olcsó szoftverekkel ma már igazán könnyű filmet készíteni, ennek is köszönhető az animációs szakmában bekövetkező lényeges változás. Ma már nem 35 milliméteres filmre készülnek az alkotások, egyszerű, olcsó szoftverekkel lehet dolgozni. Szoktam is viccesen mondani, hogy egy új népművészet születik: az animációs filmkészítés. Másrészről,

Ez előrelépés a műfaj reputációját tekintve?
Igen, hiszen ennek a műfajnak van egy sajátossága, mégpedig az, hogy nem a valóságot mutatja, hanem annak az elvonatkoztatását. A nézőnek az animációs film nézésekor úgynevezett “aha-élményben” van része, tehát meg kell fejtenie a látottakat, ez pedig azt jelenti, hogy gondolatban és érzelemben sokkal jobban involválódik, mint egy játékfilm esetén. “Benne” történik meg a film. Éppen ezért az e formában bemutatott különböző társadalmi problémák talán nagyobb hatással vannak rá, mintha játékfilmben látná azokat.

Buda Flóra Anna 27 című alkotásával elhozta Cannes-ban az Arany Pálmát. Mit gondol, ez jobban ráirányítja a fókuszt az animációs műfajra?
Ez sajnos inkább csak egy vágy. Hiába létezik a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 38 éve, hiába van a 100 Magyar népmesének 160 millió megtekintése a világban, de említhetnék olyan, a Kecskeméti Filmstúdióban készített alkotásokat is, mint a Vízipók mesék, vagy legutóbb a Toldi, ez a műfaj még mindig nagyon alultámogatott.

Mit gondol az utánpótlásról? Bizakodó a szakma jövőjét illetően?
Ambivalensek az érzéseim. Annak örülök, hogy két egyetemem - a Metropolitan-en, és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen - is képeznek rendezőket és tervezőket, animátorokat azonban nem. Az animátorokról azt kell tudni, hogy olyanok, mint a játékfilmben a színészek. Ha nincs jó animátor, akkor nincs jó karakter, vagy olyan film, ami a nagyközönségnek szól. Készülnek jó és sikeres diplomafilmek, de ezekben az alkotók a saját érzéseiket, a világról alkotott képüket fogalmazzák meg, amelyek nem feltétlenül megfejthetők. Olyan nagyközönségnek szóló filmeket is kellene készíteni, amelyek az általános emberi érzéseket mutatják be.

Ternovszky Béla fogalmazott úgy, hogy a Kecskeméti Filmstúdió egy “anakronisztikus maradvány”, ahol igyekeznek megtartani a stúdió jelleget és a bent dolgozást. Ez egyre kevésbé jellemző, otthon a gépről is lehet dolgozni…
Sajnos ez így van, pedig szerintem ez a fajta műhelymunka szükséges. A Kecskeméti Stúdió ebből a szempontból szerencsés, hiszen a kollégák nem munkahelynek, hanem otthonuknak tekintik. Annak idején nem kecskemétiek dolgoztak a stúdióban, hanem az ország különböző részeiről hívtam tehetséges fiatalokat, így rákényszerültek, hogy barátkozzanak, hogy otthon érezzék magukat a stúdióban. Azt hiszem, egy kicsit az apjuknak is tekintettek engem. Még a szüleikkel is kapcsolatban voltam.

Nekem, és a munkatársaimnak is nagyon fontos, hogy értéket közvetítsünk, és megadjuk a lehetőséget a kollégáknak, akikben tehetség szunnyad. Az én dolgom az, hogy a film alkotóit, aki ötven centivel a föld felett lebegnek, néha találkoztassam a valósággal.

Öt napon át hatvan órányi animáció

Június 21-én kezdődik a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) - az ingyenesen látogatható eseményen öt napon át 60 órányi animációt láthat és számos további programon is részt vehet a közönség. A fesztiválon az idén 60 éves M. Tóth Éva, a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária és Tóth Pál Paja, valamint a 80 éves Ternovszky Béla munkásságából is látható lesz válogatás. A versenyprogramban nyolc egész estés film szerepel, köztük a legrangosabb animációs filmfesztiválon, Annecyben, Bucheonban, az Európai Filmdíjon és a Tokyo Anime Awardon is díjazott alkotások. Versenyen kívül látható három egész estés európai film, valamint Kovásznai György egy ritkán vetített munkája és Buda Flóra Anna cannes-i nyertes 27 című alkotása is.

Mikulás Ferenc a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a rendezvényt a magyar animáció ünnepének tekintik. A versenyfilmek mellett számos információs programot is szerveznek, többek között partnerfesztiváljaik díjnyertes filmjeit is bemutatják. Mint mondta, összművészeti fesztiválról van szó, kiállításokat és könyvbemutatókat is rendeznek, valamint zenei együttesek is fellépnek. A szintén a városban zajló Hungarikum Fesztiválhoz kapcsolódva levetítik a hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék című, Kecskeméten készült rajzfilmsorozatot. A fesztiváligazgató kiemelte a szabadtéri vetítéseket, amelyeken idén a Macskafogó, a Toldi, a János vitézés Az ember tragédiája látható. Hozzátette: fényfestéssel is várják a látogatókat, a városháza homlokzatát két alkalommal is animációval festik át.

Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki főtanácsadója elmondta: az idei fesztiválon június 22-én szakmai konferenciával kísérve bemutatják a Magyar animációs alkotók II. című kötetet, amelyben 21 magyar animációs szakember munkásságát ismertetik, továbbá a Filmfesztiválkörkép című kötetet, amely a magyar filmfesztiválokról szól. Kitért arra, hogy a fesztiválon az NMHH, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete összefogásával konferenciát is tartanak a tudatos médiahasználatról, az új médiakultúráról.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd