Nézzünk szembe a valódi Csurka Istvánnal! - Új kötetben ismerhetjük meg a kiváló drámaírót, a megosztó politikust
Csurka István sokat vitatott, hol ünnepelt, hol bírált személyisége volt a Kádár-rendszer irodalmi életének, majd a rendszerváltozás közéletének, politikai világának. Sokan a nagy váteszt és az óriási talentumot dicsőítették benne, mások radikális vagy épp szélsőségesnek mondott politikai nézetei miatt bírálták. Csurka saját magát leginkább egy XX. századi „muszáj-Herkulesnek” gondolta, akinek íróként és politikusként is küldetése, hogy felemelje szavát a diktatúra lélekpusztító rendszerével szemben, felemelje szavát a nemzetéért, határon innen és túl, s felrázza a magyar társadalmat a kádárizmus Csipkerózsika-álmából. A tehetséges drámaíróról, a megosztó politikusról eddig csupán egyetlen monográfia született halála után, 2012-ben, így mindenképp hiánypótló a héten megjelenő Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez című kötet, amelynek szerzői Borvendég Zsuzsanna, Domonkos László, Pozsgai Zsolt, Vasvári Erika és Zárug Péter Farkas, utóbbi egyben a kötet megálmodója is. Nem teljes monográfiákat írtak Csurkáról, de tanulmányaik – ahogy ennek a könyvnek az alcíme is jelzi – mind fontos adalékok Csurka István életpályájának megértéséhez. A könyvről annak szerkesztőjével, Zárug Péter Farkas politológussal, a Miskolci Egyetem adjunktusával beszélgetünk.
LSZF- 061.hu
A kötet azzal az alcímmel jelent meg, hogy Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez. Miért volt fontos, hogy már a címmel azonnal utaljatok Csurka egyik legnagyobb hatású politikai tanulmányára, a Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán elnevezésűre?
Épp az áthallás volt a cél, mivel az írói és politikai munkásságnak az egyik legikonikusabb műve a Néhány gondolat. Tavaly volt pont harminc esztendeje, hogy 1992. augusztus 20-án megjelent a hatásos, elgondolkodtató ám végletekig megosztó tanulmány. Az alcím nagyon pontosan kifejezi a kötet összes szerzőjének szándékát, miszerint szeretnénk olyan mozaikokat felvillantani, amely még jobban érthetővé teszi Csurka életét.
Hogyan épül fel a kötet? Mennyiben ismerhetjük meg a politikust, és mennyiben a drámaírót, esetleg eme pályák egymásra hatását?
A szerzőkkel igyekeztünk arra figyelni, hogy az olvasót úgy orientáljuk, hogy az ne legyen unalmas. Mindannyian Csurka életének egy-egy mozzanatát bontjuk ki. Ugyanakkor magát a szerkesztést úgy végeztem, hogy a könyv befejeztével az olvasónak didaktikus módon egy komplex látképe alakuljon ki Pista bátyámról. Nem véletlen, hogy a borítón sem az idős Csurka van, hanem az ereje teljében lévő ifjú drámaíró.
A szerzőkkel igyekeztünk arra figyelni, hogy az olvasót úgy orientáljuk, hogy az ne legyen unalmas. Mindannyian Csurka életének egy-egy mozzanatát bontjuk ki. Ugyanakkor magát a szerkesztést úgy végeztem, hogy a könyv befejeztével az olvasónak didaktikus módon egy komplex látképe alakuljon ki Pista bátyámról. Nem véletlen, hogy a borítón sem az idős Csurka van, hanem az ereje teljében lévő ifjú drámaíró.
A tanulmányokat szerzők Csurka életének mely időszakát villantják fel?
Borvendég Zsuzsannáé az első rész, amelynek egy nagyon jó címet adott. Raszkolnyikovtól Zsokéig, ami két szóban istenien összefoglalja Csurka viszonyát a kádári titkosszolgálatokkal. Zsuzsa a korszak kiváló kutatója, és nagyon fontos, unikális levéltári adatokkal szolgál. Egészen onnantól, hogy az '56-os forradalomban mi volt Csurka szerepe, hogyan vitték el Kistarcsára, internálták, és aztán végül hogyan írt alá a 3/3-nak, és válik Raszkolnyikov néven ügynökké. Kis idő után az állampárt és a titkosszolgálat úgy bocsátja el, hogy ez egy megátalkodott antikommunista, rendszerellenes, aki nem hajlandó besúgni. Ezek után nem kap munkakönyvet, de a drámaírás ünnepelt figurájává válik. Itt érkezünk meg Zsokéhoz, ami az ő megfigyelt neve, mivel veszélyesnek találják. Különböző botrányai vannak, a szocialista szerzőket inzultálja részegen. Egy igazi magyar nábobként viselkedő figura.
Ezt követően Vasvári Erikának van egy jó irodalmi tanulmánya, amely rendet tesz a csurkai életműben szépírói és közírói szempontból is. Ugyan közéleti írásai nem feltétlenül aratnak osztatlan sikert, de az biztos, hogy a drámaírói és a szépírói munkássága a XX. század legnagyobb írói közé emeli Csurka Istvánt. Pozsgai Zsolt rendező, aki az Újszínházban együtt dolgozott Istvánnal zseniálisan ábrázolja a nagyszerű drámaírót, aki a kádári rendszer meghasonlott emberét úgy mutatta be darabjaiban, hogy a közönség soraiban mindenki értette, Csurka miről és hogyan rántja le a leplet. Domonkos László újságíró is szót kapott a kötetünkben, ugyanis ő volt az egyetlen, aki Csurka halála után megírt és kiadott egy monográfiát. Most összefoglalja azokat a mozaikokat, amelyek kiemelkedő mérföldkövek voltak Csurka életében. Az utolsó az én tanulmányom, amely kissé szubjektív, mivel elég hosszú ideig dolgoztam vele politikai tanácsadóként, mindemellett rajongtam érte. Az írásomban górcső alá veszek néhány csurkai gondolat körül kialakult vitát, egészen addig, amíg Csurkával szakít az MDF.
Csurka István és a kötet szerkesztője, Zárug Péter Farkas„Majd egy higgadtabb kor higgadtabban fogja őt értékelni, mint amire mi most képesek vagyunk. Jelentőségét, hatását, személyisége erejét, különleges intuícióját becsüljük meg nagyon” – írta Körmendy Zsuzsanna irodalomtörténész Csurka Istvánról szóló nekrológjában, 2012 februárjában. Ön szerint miért van az, hogy Csurka megítélését még mindig nem sikerült helyre tenni?
Azért, mert még itt vannak a kortársak. Ez mindig nehézzé teszi az értékelést pro és kontra. Csurka esetében szélsőséges az emberek, a kortársak viszonya. Vagy istenítik, nem látják a hibáit, vagy gyűlölik, és politikailag kártékonynak tartják. Meggyőződésem, hogy Csurka István emléke valamelyest meg fog maradni politikai gondolkodóként is főként a nemzeti oldalon, de a szerzőtársakkal egyetértve úgy látom, hogy húsz-harminc év múlva a XX. század egyik legnagyobb drámaírójaként tartják majd számon. Egyébként kiemelném, hogy a júniusi ünnepi könyvhéten a L’Harmattan Kiadónál kiemelt kötetként szerepel majd a Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez. Ez számomra azt jelenti, hogy lassan elkezdődik a csurkai életmű nyugalmasabb kezelése. Úgy látszik, hogy van már igény arra, hogy Csurka Istvánt megfelelő távolságból és megfelelő tudományossággal kezeljük, és ez az előrendelések számból is jól látszik már.
Végső soron mi derül ki a könyvből, ami eddig rejtve volt a nagyközönség előtt Csurka István kapcsán? Orbán Viktor szerepel a kötetben?
Ennyire nem akarok spoilerezni, de vannak isteni sztorik. Borvendég Zsuzsanna például szenzációsan meséli el, hogy az írótáborban Csurka több üveg bor után hogyan inzultálja a szocialista írókat, amelyért fenyítést kap az állampárttól. Orbán Viktor többször feltűnik a sztorikban, például egyszer a lakitelki találkozás húsz éves évfordulóján, aztán a nagybeteg Csurka ágyánál.
Bemutató:
2023. június 7. (szerda), 17.30 Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)
Dedikálások a 94. Ünnepi Könyvhéten:
2023. június 10. (szombat), 13.00 – 11-es pavilon, Vigadó tér – Duna-korzó
2023. június 11. (vasárnap), 10.00 – 11-es pavilon, Vigadó tér – Duna-korzó
