Pesti Srácok

Családbarát közösségi teret adtak át a budapesti Műegyetemen

A kormány arra törekszik, hogy elősegítse a minőségi kapcsolatok megteremtését a munka, a tanulás, illetve a magánélet és a gyermeknevelés között, amihez minőségi közösségi terek kialakítása szükséges - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, amikor családbarát közösségi teret, baba-mama szobát avatott kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ugyanakkor a hatékony munka feltétele az is, hogy gyermekeinket biztonságban tudjuk; ezt is segíti a közösségi tér - közölte Hornung Ágnes. A politikus felidézte, hogy a kormány 2010 óta sokat tett, több mint harminc intézkedést hozott annak érdekében, hogy Magyarország valóban családbarát országgá váljon. Ehhez kellett egy eszme, ám olyan infrastruktúra kialakítása is szükséges, ahol az elképzelések megvalósíthatók; ennek az infrastruktúrának fontos része a családbarát tér kialakítása azon az egyetemen, amely 240 éve szolgálja a nemzetet - mondta Hornung Ágnes. Czigány Tibor, az egyetem rektora kifejezte reményét, hogy a közösségi teret meglátogató gyermekeket sikerül megfertőzni a természettudományok szeretetével, és ha majd pályaválasztás előtt állnak, a Műegyetemet választják.

PestiSracok facebook image

- mondta.


Hangsúlyozta, hogy az egyetem számos az esélyegyenlőséget, az oktatók, kutatók és hallgatók gyermeknevelését segítő programot indított útjára az elmúlt időszakban. Példaként említette a "Vissza a tudományba" ösztöndíjprogramot. Ennek lényege, hogy a gyermeket nevelő szülőket segítik abban, hogy ne maradjanak le a kutatási tevékenységükkel, lehetővé téve számukra a folyamatos tudományos publikációt. Esélyegyenlőségi, nemi egyenlőségi programot futtatnak, illetve olyan szabadidős eseményeket szerveznek, ahol a szülők és gyermekeik minőségi időt tudnak közösen eltölteni - ismertette a rektor. Verseghi-Nagy Miklós, az egyetem kancellárja, arról szólt: a műegyetem élen kíván járni, abban hogy elősegítse a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését, ezért ezzel külön munkacsoport foglalkozik az intézményben.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.