Pesti Srácok

Kétszázötven értéktárgy meséli el a 250 éves BÁV történetét

Rendhagyó kiállítás keretében ünnepli születésnapját a legrégebben jogfolytonosan működő magyar pénzügyi vállalat. A BÁV jogelődjét még Mária Terézia alapította, ez az eredeti dokumentum is megtekinthető, akárcsak a magyar koronázási palást egy darabja. A kiállítás széles körű összefogás keretében valósult meg, hazánk öt legnagyobb múzeuma működött közre.

Az elmúlt közel 120 év során több mint 3000 műtárgy került magángyűjtőktől múzeumi tulajdonba a BÁV közreműködésével. Ebből a hatalmas gyűjteményből 250 különlegességet mutat be a „250 éves a BÁV” című kiállítás, amely megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is a Szent István körúti BÁV Art Aukciósház és Galériában, Budapesten. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó emléktárgy a magyar koronázási palást egy darabja, amit annak idején rekordáron vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Ezenkívül megnézhetjük többek között a 19. századi magyar romantika egyik legjelentősebb festőjének, Székely Bertalannak az Önarcképét, Johann Georg Hann ezüst levesestálját, amelynek súlya megközelíti a 10 kilogrammot, illetve a vibráló, lenyűgöző Fischer Emil vázát, amely Pálinkás Béla tervei alapján készült.

PestiSracok facebook image

– mondta Nagy Elek, a BÁV Igazgatóság elnöke.

A BÁV történelme egyedülálló hazánkban, hiszen 250 éves fennállásával Magyarország legrégebb óta jogfolytonosan működő pénzügyi vállalata. A Magyar Királyi Zálogház jogutódja a BÁV Zrt. jelenleg is a magyar zálogpiac vezető szereplője és a pénzügyi- és a gyorskölcsön piac meghatározó vállalata. A BÁV olyan elvek mentén tevékenykedik, mint a transzparencia, a megbízhatóság, a minőségi szolgáltatások nyújtása, a pénzügyi tudatosság edukációja a széles társadalmi rétegek számára.

A gazdasági körülmények hívták életre az első aukciót, amelyből megszületett a BÁV másik meghatározó üzletága, a BÁV kereskedelem, amely egy újfajta kultúrát teremtett hazánkban a műkincskereskedelemben. Egyfajta összekötő hidat képez a magángyűjtők és a múzeumok között is, amely által széles társadalmi rétegek számára válik elérhetővé a kulturális kincsek palettája. A BÁV szakemberei a hétköznapokban is szorosan együttműködnek a magyar állami múzeumokkal, ám az ünnepi alkalomból megrendezett tárlat még komolyabb összefogást kívánt. A tárlat létrejöttéhez öt szakmai partner – Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum – is hozzájárult számos műtárggyal, hogy a jubileumot méltón ünnepelhesse meg a BÁV.

A BÁV műkereskedelmi tevékenysége során fontos küldetésének tartja, hogy a nemzeti kulturális kincsek felkutatásában, megőrzésében, gyarapításában, a tárgyak által közvetített kultúrtörténet megismertetésében tevékenyen részt vegyen, támogassa a magán- és közgyűjtemények fejlődését, valamint a felnövekvő generációk gyűjtői törekvéseit.

– hangsúlyozta Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója. Hozzátette: a gyűjtemény összeállításánál arra törekedtek a szervezők, hogy egy valódi aukciós esemény hangulatát teremtsék meg – természetesen árverés nélkül. A festmények, grafikák, bútorok, ezüsttárgyak, ékszerek, órák, érmék, üveg- és porcelántárgyak, kerámiák, legyezők és textiltárgyak reprezentálják mindazt a sokszínűséget, amit a BÁV évszázadok óta képvisel a zálogpiacon és a műkereskedelemben.

„250 éves a BÁV”

A kiállítás megtekinthető: 2023. október 19. – november 12.
Helyszín: BÁV ART Aukciósház és Galéria, 1055 Budapest, Szent István krt. 3.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)