Pesti Srácok

Kétszázötven értéktárgy meséli el a 250 éves BÁV történetét

Rendhagyó kiállítás keretében ünnepli születésnapját a legrégebben jogfolytonosan működő magyar pénzügyi vállalat. A BÁV jogelődjét még Mária Terézia alapította, ez az eredeti dokumentum is megtekinthető, akárcsak a magyar koronázási palást egy darabja. A kiállítás széles körű összefogás keretében valósult meg, hazánk öt legnagyobb múzeuma működött közre.

Az elmúlt közel 120 év során több mint 3000 műtárgy került magángyűjtőktől múzeumi tulajdonba a BÁV közreműködésével. Ebből a hatalmas gyűjteményből 250 különlegességet mutat be a „250 éves a BÁV” című kiállítás, amely megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is a Szent István körúti BÁV Art Aukciósház és Galériában, Budapesten. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó emléktárgy a magyar koronázási palást egy darabja, amit annak idején rekordáron vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Ezenkívül megnézhetjük többek között a 19. századi magyar romantika egyik legjelentősebb festőjének, Székely Bertalannak az Önarcképét, Johann Georg Hann ezüst levesestálját, amelynek súlya megközelíti a 10 kilogrammot, illetve a vibráló, lenyűgöző Fischer Emil vázát, amely Pálinkás Béla tervei alapján készült.

PestiSracok facebook image

– mondta Nagy Elek, a BÁV Igazgatóság elnöke.

A BÁV történelme egyedülálló hazánkban, hiszen 250 éves fennállásával Magyarország legrégebb óta jogfolytonosan működő pénzügyi vállalata. A Magyar Királyi Zálogház jogutódja a BÁV Zrt. jelenleg is a magyar zálogpiac vezető szereplője és a pénzügyi- és a gyorskölcsön piac meghatározó vállalata. A BÁV olyan elvek mentén tevékenykedik, mint a transzparencia, a megbízhatóság, a minőségi szolgáltatások nyújtása, a pénzügyi tudatosság edukációja a széles társadalmi rétegek számára.

A gazdasági körülmények hívták életre az első aukciót, amelyből megszületett a BÁV másik meghatározó üzletága, a BÁV kereskedelem, amely egy újfajta kultúrát teremtett hazánkban a műkincskereskedelemben. Egyfajta összekötő hidat képez a magángyűjtők és a múzeumok között is, amely által széles társadalmi rétegek számára válik elérhetővé a kulturális kincsek palettája. A BÁV szakemberei a hétköznapokban is szorosan együttműködnek a magyar állami múzeumokkal, ám az ünnepi alkalomból megrendezett tárlat még komolyabb összefogást kívánt. A tárlat létrejöttéhez öt szakmai partner – Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum – is hozzájárult számos műtárggyal, hogy a jubileumot méltón ünnepelhesse meg a BÁV.

A BÁV műkereskedelmi tevékenysége során fontos küldetésének tartja, hogy a nemzeti kulturális kincsek felkutatásában, megőrzésében, gyarapításában, a tárgyak által közvetített kultúrtörténet megismertetésében tevékenyen részt vegyen, támogassa a magán- és közgyűjtemények fejlődését, valamint a felnövekvő generációk gyűjtői törekvéseit.

– hangsúlyozta Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója. Hozzátette: a gyűjtemény összeállításánál arra törekedtek a szervezők, hogy egy valódi aukciós esemény hangulatát teremtsék meg – természetesen árverés nélkül. A festmények, grafikák, bútorok, ezüsttárgyak, ékszerek, órák, érmék, üveg- és porcelántárgyak, kerámiák, legyezők és textiltárgyak reprezentálják mindazt a sokszínűséget, amit a BÁV évszázadok óta képvisel a zálogpiacon és a műkereskedelemben.

„250 éves a BÁV”

A kiállítás megtekinthető: 2023. október 19. – november 12.
Helyszín: BÁV ART Aukciósház és Galéria, 1055 Budapest, Szent István krt. 3.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.