Pesti Srácok

Állandó installáción tekinthetők meg a magyar poptörténet legendái a Magyar Zene Házában

Állandó installáción tekinthetők meg a magyar poptörténet legendái a Magyar Zene Házában

A nagysikerű Nekünk írták a dalt! című időszaki kiállítás legendái saját falat kaptak a Magyar Zene Háza multimédiás könyvtárában. A Magyar Poptörténet Legendái installáció három évtized populáris zenéjének előadóművészeit jeleníti meg.

A csütörtöki avató ünnepségen megjelenő neves zenészek aláírásukkal látták el az installációt, jelen volt többek között Gryllus Vilmos és Dániel, Vincze Lilla, Victor Máté, Bódy Magdi, Pataki Attila, Hevesi Tamás vagy például Sebestyén Márta és Németh Alajos is. Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a csütörtöki rendezvényen kiemelte, hogy a Nekünk írták a dalt! című időszaki tárlatot már több tízezren tekintették meg, köztük sok fiatal és külföldi is. A korszak lelkületét ezek a zenék és a kiállítást jellemző design nagyon jól visszaadja - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, hogy a csütörtökön felavatott Magyar Poptörténet Legendáinak Fala méltó módon emlékezik meg a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóiról.

PestiSracok facebook image

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Magyar Poptörténet Legendái fotómontázson hét zenei műfajban - hagyományos tánczene, beat, klasszik pop/folklór, klasszik rock/jazzrock, hard rock/blues, az 1980-as évek pop-rock, valamint underground - bontásban mintegy kétszáz előadóművész szerepel, többek között Balázs Fecó (Neoton Taurus, Korál), ifjabb Csoóri Sándor (Muzsikás), Csuka Mónika (Beatrica), Fenyő Miklós (Hungária), Gryllus Dániel (Kaláka), Németh Alajos (Dinamit, Bikini), Radics Béla, Szörényi Levente (Illés, Fonográf), Sztevanovity Zorán (Metro), valamint Zalatnay Sarolta. A Magyar Zene Háza második emeletén található Multimédiás Könyvtár és Klub a hazai populáris zene teljes történetét dokumentálja. A könyvtár állandó gyűjteménye - könnyűzenei könyvek, aktuális magazinok, könnyűzenei hanglemezek és CD-k - helyben, ingyenesen hozzáférhetők minden érdeklődő számára. A könyvtárban az Arcanum Digitális Tudástár, a Nemzeti Audiovizuális Archívum, valamint a Hungaroton archívum könnyű- és népzenei szekciója is böngészhető, de jelentős magángyűjtemények és kiváló popújságírók hagyatékai is fellehetők itt, továbbá ismeretterjesztő eseményeknek is helyet ad a könyvtár.


A meghosszabbítva, január 21-ig a városligeti intézményben látogatható Nekünk írták a dalt! - A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatása 1957-től a rendszerváltásig című időszaki tárlat a magyar populáris zene első bő három évtizedén keresztül vezeti végig a látogatókat olyan kreatív, interaktív megoldásokkal, melyek játékosan vonják be őket a felfedezésbe. A kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, valamint a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és társművészetek koronként változó viszonyát.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)