Pesti Srácok

Állandó installáción tekinthetők meg a magyar poptörténet legendái a Magyar Zene Házában

Állandó installáción tekinthetők meg a magyar poptörténet legendái a Magyar Zene Házában

A nagysikerű Nekünk írták a dalt! című időszaki kiállítás legendái saját falat kaptak a Magyar Zene Háza multimédiás könyvtárában. A Magyar Poptörténet Legendái installáció három évtized populáris zenéjének előadóművészeit jeleníti meg.

A csütörtöki avató ünnepségen megjelenő neves zenészek aláírásukkal látták el az installációt, jelen volt többek között Gryllus Vilmos és Dániel, Vincze Lilla, Victor Máté, Bódy Magdi, Pataki Attila, Hevesi Tamás vagy például Sebestyén Márta és Németh Alajos is. Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a csütörtöki rendezvényen kiemelte, hogy a Nekünk írták a dalt! című időszaki tárlatot már több tízezren tekintették meg, köztük sok fiatal és külföldi is. A korszak lelkületét ezek a zenék és a kiállítást jellemző design nagyon jól visszaadja - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, hogy a csütörtökön felavatott Magyar Poptörténet Legendáinak Fala méltó módon emlékezik meg a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóiról.

PestiSracok facebook image

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a Magyar Poptörténet Legendái fotómontázson hét zenei műfajban - hagyományos tánczene, beat, klasszik pop/folklór, klasszik rock/jazzrock, hard rock/blues, az 1980-as évek pop-rock, valamint underground - bontásban mintegy kétszáz előadóművész szerepel, többek között Balázs Fecó (Neoton Taurus, Korál), ifjabb Csoóri Sándor (Muzsikás), Csuka Mónika (Beatrica), Fenyő Miklós (Hungária), Gryllus Dániel (Kaláka), Németh Alajos (Dinamit, Bikini), Radics Béla, Szörényi Levente (Illés, Fonográf), Sztevanovity Zorán (Metro), valamint Zalatnay Sarolta. A Magyar Zene Háza második emeletén található Multimédiás Könyvtár és Klub a hazai populáris zene teljes történetét dokumentálja. A könyvtár állandó gyűjteménye - könnyűzenei könyvek, aktuális magazinok, könnyűzenei hanglemezek és CD-k - helyben, ingyenesen hozzáférhetők minden érdeklődő számára. A könyvtárban az Arcanum Digitális Tudástár, a Nemzeti Audiovizuális Archívum, valamint a Hungaroton archívum könnyű- és népzenei szekciója is böngészhető, de jelentős magángyűjtemények és kiváló popújságírók hagyatékai is fellehetők itt, továbbá ismeretterjesztő eseményeknek is helyet ad a könyvtár.


A meghosszabbítva, január 21-ig a városligeti intézményben látogatható Nekünk írták a dalt! - A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatása 1957-től a rendszerváltásig című időszaki tárlat a magyar populáris zene első bő három évtizedén keresztül vezeti végig a látogatókat olyan kreatív, interaktív megoldásokkal, melyek játékosan vonják be őket a felfedezésbe. A kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, valamint a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és társművészetek koronként változó viszonyát.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.