Pesti Srácok

Ki ölte meg a milliomost a szegedi Csillagban?

Ki ölte meg a milliomost a szegedi Csillagban?

A tavalyi nagy sikeren felbuzdulva idén is folytatódott a fogvatartottak művészetterápiás reintegrációs projektje. Ezúttal a részvevők a „Hét főbűn” sajátos adaptációját vitték színpadra az ország hét büntetés-végrehajtási intézetében.

Az idén a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával megvalósuló, több elemből összeállított, intézeteken átnyúló terápiás projekt a 2023-as évben a „Művészetterápiás módszerek és eszközök alkalmazása, az egészségtudatosság kialakítása és fejlesztése, valamint a resztoratív mediáció bevezetése a büntetés-végrehajtásban” elnevezést kapta. A kiemelt projekt egyik eleme a „Hét főbűn” – a művészetterápia tükrében. Idén követve a korábban kitűzött, pozitív irányt – Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész támogatásával – folytatódott a tavalyi évben is sikeresen megvalósult drámai program sorozat. A projektbe bevont fogvatartottak különböző egyházi főbűnöket színpadra állítva mutathatták meg a bennük rejlő alkotókészséget, kreativitást, amely az alkotási folyamat során önsegítő és érzékenyítő módon tört utat magának.

PestiSracok facebook image

A börtönszínház az alábbi intézetekben valósult meg:

1. A kevélység - Kalocsai Fegyház és Börtön
2. A fösvénység - Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Baracska
3. A bujaság - Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
4. Az irigység - Szegedi Fegyház és Börtön
5. A torkosság - Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
6. A harag - Fiatalkorúak Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Tököl
7. A jóra való restség - Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet

A zenei anyag elkészítését a Váci Fegyház és Börtön és a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet tudhatta magáénak. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának projektjében megvalósuló „Hét főbűn” – a művészetterápia tükrében elnevezésű programelem részeként, a művészetterápiás programok eredményes megvalósításához, a képzőművészeti alkotásokhoz, a színdarabok összeállításához szükséges rajzeszközök, valamint egyéb eszközök beszerzése is megtörtént, melyek garantálták a programok színvonalas megvalósítását. A programba bevont fogvatartottak az alkotási folyamaton keresztül – valamint a projekt témája kapcsán – képessé váltak olyan mélységig önmagukba tekinteni, olyan hibáikkal is szembenézni, mellyel korábban nem volt bátorságuk, vagy nem találták azt a csatornát, amin keresztül kifejezhették volna érzéseiket, gondolataikat.

Az akcióról készített videónk itt tekinthető meg: https://youtu.be/kQbeBX3LKI8

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.