Pesti Srácok

Mesél az asztal – Ünnepi ételek Borbás Marcsival

Mesél az asztal – Ünnepi ételek Borbás Marcsival

Idén a Budavári Palotanegyedben újjászületett Csikós udvar ad otthont adventi szabadtéri kiállításunknak. Borbás Marcsi ünnepi fogásait és a Kárpát-medence magyarságának hagyományos karácsonyi ételeit a hozzájuk kapcsolódó népszokásokkal január végéig lehet megtekinteni.

A Mesél az asztal című kiállítás a jeles napok szokásrendjét követő népi gasztronómiai hagyományokra épül. A családot összekovácsoló apróságok, gesztusok és természetesen az ételek is biztonságot és kiszámíthatóságot teremtettek még a legbizonytalanabb időkben is. Az egész éves kerti munka, a gondosan felhizlalt jószág, az összegyűjtögetett tojás, a saját kezűleg hímzett terítő mind-mind értelmet nyert és célt ért, hiszen mindezek által és mindezekkel együtt volt egykor méltó és teljes az ünnep, melyet érdemes ma is felidéznünk. Az adventtől vízkeresztig tartó időszak ételei és tradíciói Borbás Marcsi válogatásában láthatók a kiállított fotókon, tolmácsolásában megismerhetjük az étkezéshez kapcsolódó hiedelmek, rituálék jelentőségét. Az újjászületett Csikós udvar nevét ifj. Vastagh György szobrászművész alkotásáról, a Lovát fékező csikós szobráról kapta, amely ma már ismét visszakerült eredeti helyére a helyreállított Lovarda épülete mellett. Advent időszakában a Csikós udvaron ünnepi hangulat várja a látogatókat díszes karácsonyfával, betlehemmel és barátságos hangulatú vásárral, valamint forró italokkal és finom falatokkal, melyek közt a kiállításon bemutatott, különböző tájegységek több ünnepi fogása is megkóstolható.

PestiSracok facebook image

A tárlaton kiderül az is, hogy a téli ünnepkörhöz milyen rituálék tartoztak az András-napi házasságjóslástól a mákhoz köthető szerelmi jóslásokig. A fotókon pedig visszaköszönnek az olyan hagyományos karácsonyi fogások, mint az aranyló kocsonya, a töltött káposzta, a halászlé, a mézes puszedli, a rántott ponty, a rétes, a zserbó, valamint az eredetileg Szilézia vidékéről származó bejgli, amely Magyarországon csak a 19. században terjedt el, eleinte mákos és diós patkó formában Krisztus-jelképként, illetve szerencsét is jelentve. A hagyományos ünnepi ételek mellett olyan különlegességekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők, mint a bujtarépa leves, a molnárkalács, vagy a mákos ferentő, mely díszes formájával a palóc lakodalmak elmaradhatatlan finomsága volt. A tablók oldalain olvasható kultúrtörténeti ismertetőkből megtudhatjuk, hogyan került a karácsonyi asztalra szőlő, dinnye és tojás, mit rejt a tepertős pogácsa, valamint kiderül a mézes puszedli titka is. A tárlat során 18 darab szabadon álló, kivilágított installációban összesen 36 tablófelületen keresztül mutatjuk be az adventi gasztronómia ételeit. Karácsonyi tárlatunkhoz kísérő program is kapcsolódik: december 9-én és december 12-én Borbás Marcsi személyes tárlatvezetést tart, kóstolóval egybekötve. Borbás Marcsi vendége lesz a december 12-i Várkert Irodalom Aposztróf - Angyal zenéje, gyertyafény című estnek is Juhász Anna irodalmár beszélgetőtársaként a Várkert Bazárban. A Budavári Palotanegyedben nemcsak a szabadtéri kiállítás és a karácsonyi vásár várja az érdeklődőket, hanem a Várkert Bazár ünnepi programkínálata is, melyek közt kézműves- és interaktív gyerekfoglalkozások, iparművészeti vásár, ünnepi koncertek, valamint a megújult YBL6 Művészeti Tér izgalmas kiállítása is szerepel.

További információk: www.varkertbazar.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)