Pesti Srácok

Két corvina és Isztambul legkorábbi panorámaképe is látható az OSZK digitális gyűjteményében

Két corvina és Isztambul legkorábbi panorámaképe is látható az OSZK digitális gyűjteményében

Mátyás király egykori Corvina könyvtárának két újabb darabja, valamint Isztambul legkorábban készült, tíz képből álló panorámaképe vált elérhetővé a közönség számára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményében.

Törökország 1869-ben négy, 1877-ben pedig tizenkét corvinát adott vissza Magyarországnak Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárának egykori darabjai közül, most pedig a Topkapi Szeráj könyvtárából az OSZK megkapta az ott őrzött két corvina teljes digitális másolatát, amely mérföldkőnek számít a magyar és nemzetközi corvinakutatás viszonylatában - idézte fel Hoppál Péter, a török-magyar kulturális évad 2024 kormánybiztosa, a corvinákat és a panorámaképet az OSZK-ban bemutató hétfői sajtótájékoztatón. Hoppál Péter kiemelte: bő másfél évszázados szándék, hogy a világon "szétszóródott" corvinaállományt valamilyen formában sikerüljön újra integrálni. A kormánybiztos arra kérte a török kollégákat: segítsék, hogy a jövőben a magyar szakemberek közösen kutathassanak törökországi intézményekben az ottani kollégákkal középkori kéziratos vagy nyomtatott kincsek után a helyi állományokban. A magyar-török kulturális évad apropóját Magyarország és Törökország 1923-as diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója adja.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

C. Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete úgy fogalmazott: a most bemutatott digitális kincsek mind a török-magyar kapcsolatok, mind a két ország történelme szempontjából kiemelkedően fontosak. A fotótörténeti ritkaságról szólva isztambuliként külön köszönetét fejezte ki az OSZK-nak azért, hogy "a történelem poros polcairól lehozta és bemutatta nekünk ezeket a nagyszerű fényképeket". Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárát 2006-ban az UNESCO Világemlékezet listájára is felvették. A Topkapi Szeráj könyvtárából az OSZK-nak digitálisan átadott két corvina közül az egyik a számos térképet tartalmazó Ptolemaios: Geographia firenzei kódex. Ez Vitéz Jánosé volt és később került a királyi könyvtárba. A másik Rannusius Crispus II. Ulászló jelenlétében elhangzott prédikációja Budán. A kódex különlegessége, hogy Budán készült, így tükrözi a budai könyvkészítés állapotát is Mátyás király halála után.

Az egykori könyvtár nagyjából 220 fennmaradt corvinája Európa és az Egyesült Államok könyvtáraiban, ötven gyűjteményben található meg, feldolgozásuk és összegyűjtésük húsz évvel ezelőtt indult meg. Magyarországon öt közgyűjteményben ötvenöt corvinát őriznek, ebből harminchetet az Országos Széchényi Könyvtárban. 2020-ban indult el a Bibliotheca Corvina Virtualis internetes szolgáltatás, amelynek célja, hogy Mátyás uralkodói könyvtárát, a Bibliotheca Corvina fennmaradt és azonosított köteteit bemutassa. Az OSZK-ban őrzött corvinák mellett a másik négy magyarországi gyűjteményben őrzött 18 kötet teljes képállománya is elérhető a szolgáltatásban, valamint a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek is engedélyezte az ott őrzött kilenc corvina közzétételét. 2022-ben újabb 37 digitális másolatot sikerült megszereznie az OSZK-nak, tavaly pedig további 26 digitális kódexet rendeltek meg. A beszerzett anyagok feldolgozása folyamatosan zajlik, a honlapra felkerülő kódexet magyar és angol nyelvű tartalmi leírással látják el a szakemberek, a multimédia menü alatt pedig számos kisfilm is megtalálható. A sajtótájékoztatón bemutatták a könyvtár fotógyűjteményében talált, Isztambult ábrázoló fotótörténeti kuriózumot is, amely 1869-ben a Galata-toronyból készült.

A képeket báró Révay Ferenc egyik albumának digitalizálása során találták. A hivatásos fényképészek által készített, mintegy 800 felvételt tartalmazó 11 album megörökíti Révay Ferenc Kelet-Mediterrán térségben tett utazásait a kiegyezés körüli években. A képek betekintést adnak a korabeli Algéria, Egyiptom, Palesztina, Isztambul, Mekka és Medina építészetébe, a mediterrán és a közel-keleti térség jellegzetes világába, de két albumban a Révay család tagjairól és a felvidéki kastélyokról is találhatók képek. Az 1869. évi, bőrkötéses, rézcsatos, Révay Ferenc monogramját viselő kötet összesen 41 felvételt tartalmaz Isztambulról Pascal Sébah fényképész sorozatából. A 10 látkép, amely egymás mellé állítva egy csaknem 300 fokos panorámaképet alkot, egyetlen eddig ismert, online megtekinthető felvétellel sem azonos. A kutatók szerint a sorozat a legkorábbi panorámakép a városról, amely teljes egészében megmaradt az utókornak. A további kutatások érdekében mindenképp szükséges a teljes nemzetközi szakirodalom feltárása, de kétséget kizáróan állítható, hogy a Révay Ferenc-hagyaték nemzetközi tekintetben is kiemelkedő fotótörténeti kuriózumnak számít - hangsúlyozták az eseményen kiadott közleményben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az OSZK fotótér elnevezésű digitális fényképadatbázisában Révay Ferenc tizenegy úti albumának a közkincs kategóriába tartozó képei minden érdeklődő számára díjmentesen és szabadon hozzáférhetők.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)