Pesti Srácok

Szellemiség, lelkiség, alkotás - Székely Bertalan Baráti Társaság kiállítása az Aranytíz Kultúrházban

Szellemiség, lelkiség, alkotás - Székely Bertalan Baráti Társaság kiállítása az Aranytíz Kultúrházban
Sokadik alkalommal lehet megtekinteni a Belvárosban a Székely Bertalan Baráti Társaság kiállítását. Ezúttal is az Aranytíz Kultúrház ad otthont az alkotásoknak, amikben benne van a művészek egyénisége, szellemisége és még a pillanatnyi lelkiállapotuk is. A tárlat február 25-ig várja érdeklődőit.

Budapesten a IX. kerületi Török Pál utcai Képző-és Iparművészeti Szakgimnáziumban működik a Székely Bertalan Baráti Társaság. Ennek a festő és rajzművészetet kedvelő és művelőket összefogó körnek az elődjét egyik alapítóként 1953-ban Litkey György festőművész, rajztanár hozta létre Pedagógus Szakszervezet Képzőművész Stúdiója néven, melynek 1959-től művészeti vezetője volt.

PestiSracok facebook image

Csengery Béla a Székely Bertalan Baráti társaság kiállításán a kiállított képével! - Fotó: Székely Bertalan Baráti Társaság

A kör eddigi vezetői, művészeti irányítói is (Vasvári József, Gyulai József, Takács Tamás, Dobos Lajos, Ujlaki Lajos) sokat tettek, hogy megteremtsék a nyugodt alkotó munka feltételeit, összefogják a Társaság tagjait, segítsék alkotói fejlődésüket. A Társaság tagjait a rajzolás szeretetén túl ma is a baráti együttérzés, a közös érdeklődés tartja össze, igényességre törekvő tevékenységüket pedig a nagy elődök emléke és a hely szelleme ösztönzi.

Kezdetben az iskolából nyugdíjba ment festőművészek, rajztanárok, hajdani diákok, újabban „külsősök” is alkotják a mintegy 12-16 fős tagságot - lehet csatlakozni -, akik itt segítséget kaphatnak tudásuk, tehetségük továbbfejlesztéséhez, az emberi test formáinak megismeréséhez és ábrázolásához. A ma már csak „Kisképző”-ként ismert épület egyik első emeleti rajztermében hétfő aktot rajzolnak. A gyönyörű fiatal aktmodell látványa teremtette áhítatos, elmélyült csendben két órán át csak a száguldó, rajzlapot szántó ceruzák, rajzszenek, színes kréták surrogása, időnként csikorgása hallatszik.

Székely Bertalan: Egri nők című festménye

Sokan közülük más alkotó csoportoknak is tagjai. Többen egyénileg is kiállítanak, és szép sikerekkel büszkélkedhetnek. Akik tehetik, a nyarakat alkotótáborokban töltik. Minden évben egyszer közös kiállításon szerepelnek. Képeiken az alkotók saját szemszögükből figyelik és vizsgálják az őket körülvevő világot. A világról alkotott véleményüket nem szavakkal, hanem a képzőművészet eszközeivel, valamint saját technikai és mesterségbeli tudásuknak szintjén tárják a szemlélők elé. Ezekben az alkotásokban rejtve benne van egyéniségük, szellemiségük és pillanatnyi lelkiállapotuk. Minden alkotás egy-egy ujjlenyomat és mindegyikben benne van az Alkotó maga. A kiállítások bizonyítják, hogy a Baráti Társaság őrzi és tovább viszi az alapítók nemes szándékát és értékteremtő törekvéseit.

A Baráti Társaság tagjai: Árendás József, Csengery Béla, Csobaji Zsolt, Egry Gábor, Ficsór Sarolta, Fogarasi László és Éva, Hárs Katalin, H. Márkus Rozália, Kapolyi Márta, Korompay Dóra, Krón Zsuzsanna, Kucsay József, Mezei Zsuzsanna, Olejnyik Ágnes, Pongrácz Zoltán, T. Szabó Magda, Vágó Magda, Varga Edit, Várady Erzsébet.

A kiállítás megtekinthető: 2024. február 25-ig
Helyszín: Aranytíz Kultúrház - Budapest, Arany János u. 10, 1051
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)