Könyvbemutató a Kieselbach Galériában - Két fantasztikus alkotás jelenik meg: Biri mama emlékirata és az 1919 című kötet
A Kieselbach Galéria a napokban két történelmi tárgyú kötetet jelentetett meg Biri mama deportálási emlékirata, valamint az 1919 címmel. A könyvek bemutatóján és az eseményt kísérő pódiumbeszélgetésen Molnos Péter szerkesztő, valamint az 1919 című kötet tanulmányainak egyes szerzői - Szakály Sándor és Csunderlik Péter - vettek részt.
A bemutatón a szerkesztő, Molnos Péter egy különleges meglepetésvendéget szólaltatott meg, Misurné dr. Gerő Zsuzsát, aki alig kétévesen, 1944-45-ben szinte ugyanazt az utat járta be, mint a kötet írója, Reményi Irén. A szarvasi gettóból édesanyjával és nagyszüleivel együtt hurcolták el Szolnokra, majd Strasshofon keresztül Bergen-Belsenbe került a koncentrációs tábor felszabadításáig. Túlélőként ő is visszatérhetett Szarvasra, így jól ismerte a memoár szerzőjét.
Biri mama deportálási emlékirata
Egy magyar zsidó asszony 1949-ben írt megrázó visszaemlékezése a deportálásra, Bergen-Belsenre, a pusztulás kapujában is kínzó honvágyra. Juan Gyenes világhírű, magyar származású fotóművész édesanyja, Reményi Irén egyike volt a Szarvasról 1944 nyarán deportált 725 zsidó polgárnak. Férjével, a helyi neológ hitközség rabbijával együtt először a községben kijelölt gettóba, majd a Szolnokon kialakított gyűjtőtáborba kerültek. Reményi Irén útja több állomást követően a hírhedtté vált bergen-belseni koncentrációs táborba vezetett. Az itt elszenvedett hónapokról, a holokauszt magyarországi előzményeiről és a felszabadulást követő időszak megpróbáltatásairól az akkor 65 éves asszony 1949-ben megrázó erejű visszaemlékezést vetett papírra, amelynek magsárgult lapjai néhány évvel ezelőtt bukkantak fel egy antikváriumba került hagyaték dokumentumai között. A kiadó fontosnak tartotta, hogy ez a drámai történet mindenki számára átélhető legyen. A létrejött kötetben a kézzel írt memoár minden oldala reprintben és nyomtatott, jól olvasható formában is megtalálható. A szerkesztő, Molnos Péter tanulmánya a személyes történet általános történelmi kontextusát is az olvasók elé tárja.
Néhány idézet a kötetből:
„Isten tudja, mi vár még ránk.”
„Nálunk Magyarországon ez sohasem fog megtörténni.”
„Ránk zárták a vagon ajtaját, csak egy arasznyit hagytak nyitva.”
„Éjszaka egy 9 éves fiúcska az anyja ölében meghalt.”
„Nem tagadom, magyar szívem a szenvedés alatt is csak magyar maradt.”
„Minden fájdalmam mellett a legnagyobb fájdalmam a honvágy volt. Sokszor
kibírhatatlannak véltem.”
„Mikor átléptük a magyar határt, sírva örültünk. Dacára a sok szenvedésnek, mégis a drága
magyar hazának örültünk, mert itt születtünk, a dédapáink is, ezt a hazát tanították szeretni
szüleink. Mindent megbocsájtok, csak hazamehessek.”
„Emlék ez, egy szörnyű álom, melyre felébredni és elfelejteni több emberöltő
is kevés. Csak azt kérem a Mindenható jó Istentől, hogy soha-soha meg ne születhessen egy
Hitler vagy hasonló szörnyeteg, legyen egy új világ, egy boldog, szebb élet, melyben az
emberek békében, egyetértésben élnek.
1919
A közelmúltban, a Központi Antikvárium egyik árverésén egy titokzatos fotóalbum bukkant fel. Korábban egy idős bárónőé volt, aki 1945 elején kapta a közelgő front elől menekülő ludovikás tisztektől. A 201 fényképet tartalmazó albumot az 1920-as évek elején állították össze, minden bizonnyal szemléltető eszköz gyanánt. A 20. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb, egyben legellentmondásosabb korszaka elevenedik meg benne: az őszirózsás
forradalom, a Tanácsköztársaság, és a Horthy-rendszer kiépülésének első esztendeje.
Ez a fotóalbum szolgált a Kieselbach Galéria új kötetének alapjául. A képekhez írt tanulmányokat a téma legnevesebb szakértői írták: Hatos Pál, Szakály Sándor, Ungváry Krisztián, Bödők Gergely, Stemlerné Balog Ilona, Csunderlik Péter, Markója Csilla, Barki Gergely, Gajdó Tamás, Gáspár Balázs és Ablonczy Balázs szövegeit a szerkesztő, Molnos
Péter formálta egységes egésszé.
Forrás és Képek: Kieselbach Galéria
