Pesti Srácok

Megkezdődött a 27. Múzeumok majálisa Budapesten

Megkezdődött a 27. Múzeumok majálisa Budapesten

Megkezdődött a 27. Múzeumok majálisa: az ország különböző részeiből csaknem 80 intézmény készült programokkal, valamint koncertekkel, tárlatvezetésekkel és kézműves vásárral is várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) és a Múzeumkertben szombaton és vasárnap.

Az ország legnagyobb múzeumi seregszemléje ezúttal a hagyományok, szokások, örökség jegyében szerveződött meg a Múzeum kertben. A szakmai programok az ICOM, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa idei jelmondata - Múzeumok az oktatásért és kutatásért! - szellemében valósultak meg - hangzott el a megnyitón. Ahogy a Múzeumkert nekünk, magyaroknak, több mint egy vasráccsal körülkerített kert, úgy a Múzeumok majálisa sem csupán egy majális, hanem az ország, sőt a Kárpát-medence csodáit bemutató közösségi program - hangsúlyozta nyitó beszédében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Vincze Máté kiemelte, a múzeumok átalakultak: már nemcsak arra fókuszálnak, hogy minél nagyobb gyűjteményt kezeljenek és tudományosan feldolgozzák azokat, hanem egyre inkább a bemutatáson, a közösségi térré váláson van a hangsúly.

PestiSracok facebook image

Mint mondta, az idei fesztivál mottója - a hagyományok, szokások, örökség - mind az, ami a mi identitásunkat adja, hozzátéve, hogy ez nemcsak a magyarság illetve a Kárpát-medence identitását, hanem egyben európaiságunkat is jelenti, hiszen a múzeumok ünnepe egy nemzetközi ünnep - fogalmazott a helyettes államtitkár. A politikus kiemelte: a 27. Múzeumok majálisa az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban című programsorozat egyik nyitóprogramja is, amelyben mind a magyar, mind az európai identitás megjelenik. Hozzátette: ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a mi európaiságunk nemcsak 20 éves, hanem 1100 éves, noha az unióhoz csak 20 éve csatlakoztunk. Ez a múzeumok történelem szemlélete - jegyezte meg a helyettes államtitkár. Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett 27. Múzeumok majálisa programsorozat immár három évtizedes múltra tekint vissza.


A seregszemle kiváló lehetőség a kiállító múzeumoknak, hogy megmutassák, nemcsak a gyűjtemények megőrzésével illetve az ehhez kapcsolódó kutatásokkal foglalkoznak, hanem nyitottak arra is, hogy nagy közönséget fogadjanak, és különféle innovációval igazodjanak a folyamatosan változó látogatói igényekhez - hangsúlyozta a főigazgató-helyettes. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fesztiválon tematikus tárlatvezetések is lesznek a múzeumban: például a Magyar menyasszony kiállításon, valamint az érdeklődők megismerhetik a biciklizés elmúlt 150 éves kultúrtörténetét is. Kitért arra is, hogy a fesztivál ideje alatt múzeumi sétán vehetnek részt a látogatók, amelyen a múzeum épületének és a múzeumkertnek a történetével ismerkedhetnek meg. Hozzátette: a programok között lesznek múzeum szakmai események is, amelyek elsődlegesen a múzeum munkatársainak szólnak.

A rendezvényen átadták a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elismeréseit is: idén 7 pályázóból 6 intézmény felelt meg a pályázók közül azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján viselhetik Az év múzeuma 2024 jelöltje kitüntető címet - hangzott el az eseményen. Az év múzeuma 2024 elismerést a kis múzeumok kategóriájában a Soproni Múzeum nyerte, a nagy múzeumok kategóriájában pedig a miskolci Herman Ottó Múzeum vehette át az elismerést. Az év múzeuma 2024 jelöltje címet viselheti, és az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját kapta a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum, valamint Az év múzeuma 2024 jelöltje címet viselheti, és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének különdíjában részesült solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény. Kiosztották Az év múzeuma 2024 jelöltje okleveleket is, amelyet a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum valamint a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum vehetett át. A kétnapos ingyenes majálison a szakmai bemutatók mellett színes színpadi műsorral, koncertekkel, gyermekprogramokkal, családi programokkal, tárlatvezetésekkel és kézműves vásárral is várják az érdeklődőket.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.