Bűncselekmény hiányában mentette fel a moszkvai ingatlanpanama vádlottjait, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet a hűtlen kezelés vádja, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt, továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két egykori igazgatóját, Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot és három társukat pedig a bűnpártolás és a magánokirat-hamisítás vádja alól szerdai elsőfokú ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt fellebbezett. Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezére a PestiSrácok.hu-nak adott nyilatkozatában a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjét támadta és neki tulajdonítja az ellenük indított – szerinte – koncepciós eljárást.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint még 2008-ban az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább, emiatt Oroszországban is indult büntetőeljárás. A vádhatóság szerint az ügyletből a magyar államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as – a védelem által vitatott majd később visszavont – értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért. Az ügyészség Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.
A bíróság szerint nem történt hűtlen kezelés
Katonáné Gombos Ilona tanácsvezető bíró már az ítélet indoklásának elején kijelentette, egy „nem szokványos ügyben nem szokványos a bizonyítékok értékelése sem”, majd hosszan ismertette azokat a hivatalos iratokat, leveleket, melyek azt támasztották alá, hogy a vádlottak az ingatlan eladása kapcsán jogszerű korrekt eljárásra törekedtek. Elhangzott, hogy a hűtlen kezeléssel vádolt volt moszkvai nagykövet nem volt vagyonkezelő és nem is állt szándékában vagyoni hátrányt okozni, illetve azt sem támasztotta alá semmilyen adat, hogy az elsőrendű vádlott a vevő érdekében járt el, vádlott-társai pedig tudva az okozott vagyoni hátrányról és a valótlan tartalmú okiratokról fedezni próbálták volna Székely Árpádot. A bírónő továbbá hangsúlyozta, abból hogy a magyar állam által eladott ingatlant egy hónap múlva a sokszorosáért adták tovább, még nem következik, hogy áron alul adták el, annak oka a bíróság szerint, hogy az épület és a telek egységes tulajdona egy kézben már jóval nagyobb piaci értéket képviselt. A tanácsvezető bíró ugyanis rámutatott, hogy az eljárás során kiderült, az ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdonában, a telek az orosz államé volt. Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében az orosz kormány egyetértése nélkül nem lehetett eladni, azaz az orosz kormánynak vevőkijelölési joga volt, amely a képviseletet már a piaci áron vette meg az általa korábban kijelölt cégtől. Az indoklás során szóba került még, hogy a KEHI államtitkokat közölt nyíltan az ügyészséggel, továbbá az ügyészség által kirendelt szakértők úgy adtak szakvéleményt, hogy nem tájékoztatták őket az ingatlan értékét döntően befolyásoló jogi helyzetről, a korlátozott forgalomképességről – hangzott el az ítéletben.
Bűncselekmény hiányában mentették fel a vádlottakat
Mindezek miatt a bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet a hűtlen kezelés, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt, továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két egykori igazgatóját, Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot és másik három társukat a bűnpártolás és a magánokirat-hamisítás vádja alól szerdai elsőfokú ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék. Az ítélet azonban nem jogerős, mivel az ügyészség bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett.
A vádlott a főügyészt támadta
Papp Gábor, Fekszi Márta ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak elmondta, ez az ítélet elégtétel védence számára, majd kiemelte, hogy védekezésük visszaköszönt az ítélet indoklása során. Az ügyvéd bízik abban, hogy a másodfokú bíróság is helyben fogja hagyni a mai döntést. Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt értékesítési igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem felhőtlen az öröme, hiszen ez az eljárás sok évet vett el az életéből, hozzátéve, hogy reméli, a “Sukoró-ügy is a helyére kerül”, azaz másodfokon felmenti őt a bíróság. Hasonlóan nyilatkozott az ügy harmadrendű vádlottja, Tátrai Miklós is, aki kiemelte, hogy hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a bíróság is kimondja az ártatlanságukat. Az MNV egykori vezére azt is elmondta, hogy Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a „semmire indított nyomozást”, és a „semmire emelt vádat”, hiszen a Budapest Környéki Törvényszék is kimondta, hogy semmi alapja nem volt az ellenük indított – szerinte- koncepciós eljárásnak. Ilyen az, amikor nem az ügyészség jelöli a bírót – mondta még el Tátrai, utalva arra, hogy a Sukoró-ügyben ennek az ellenkezője történt.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS