Támogatni fogja a kormány a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését, de pontosan be kell mutatni, hogy az az elvárt célokat hogyan szolgálja – közölte Palkovics László oktatási államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után sajtótájékoztatón Budapesten. Az új iskolaszerkezet és az új Nemzeti alaptanterv is 2019-ben kerülhet bevezetésre – reagált érdeklődésünkre az államtitkár, aki megerősítette, hogy az új rendszerhez szükség lesz további szakemberekre, de a pénz megvan rá a költségvetésben. Csépe Valéria miniszteri biztos jelezte: szerdától megkezdődik az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciójának szakmai egyeztetése.
A múlt heti kormányülésen mutatták be a kerekasztal elmúlt egyéves tevékenységét, és tájékoztatót tartottak a nemzetközi mérésekről is – mondta Palkovics László a keddi Köznevelési Kerekasztalon. Az államtitkár jelezte: a kilenc évfolyamos iskola ütemezése a köznevelési kerekasztal feladata lesz. Hozzátette: a plusz egy év elhelyezése az óvoda és az általános iskola között a legvalószínűbb, de pontosan be kell mutatni, hogy ez az elvárt célokat miként szolgálja, lesz-e megtérülése. Elemezni fogják, hogy az iskolaszerkezet milyen hatással lehet a 16 éves tankötelezettségi korhatárra – mondta. A PestiSrácok.hu kérdésére azt közölte, nem feltétlen szükséges, hogy az új Nemzeti alaptanterv és a kilenc osztályos általános egyszerre legyen bevezetve, de ha a feltételek adottak, akkor mindkettő 2019-től indul. Érdeklődésünkre azt is közölte, az új iskolaszerkezethez szükség lesz további szakemberekre, ehhez pedig megvan a pénz a költségvetésben. De arra is keresik a választ, hogyan lehetne hatékonyabban kihasználni a jelenlegi pedagóguskapacitást, hogy az ne járjon együtt a terhek növekedésével. Példának hozta a jelenlegi iskolarendszer egyik anomáliáját, hogy az OECD szerint nálunk az egyik legalacsonyabb az egy tanárra eső diákszám, ez mégsem köszön vissza a jelenlegi oktatási rendszeren.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A hét közepén kezdődnek az új NAT-ról a szakmai egyeztetések
A tartalmi szabályozás átalakításának felelőse Csépe Valéria, a tanártovábbképzésé Sipos Imre, mindketten miniszteri biztosok. Csépe Valéria elmondta: az alapkészségek fejlesztését végezné ez a plusz évfolyam, az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át. Közölte: szerdától megkezdődik az új Nat koncepciójának – amelyet a köznevelési kerekasztal ülésén mutatott be – szakmai egyeztetése. Radikálisan új szemléletű nemzeti alaptantervet szeretnének – jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve: a gyermek, a tanuló állna az új Nat középpontjában, és a tartalma igazodna a megváltozott környezethez. A most hatályos alaptantervben sok jó elem van, de a rendszerében, a tartalmi illeszkedésben komoly hiányosságok vannak; a munka világa másfajta képességeket kíván meg napjainkban – mondta Csépe Valéria. Nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Tanulni kell megtanítani a gyerekeket – emelte ki. Egyelőre a koncepció egyeztetése kezdődik meg, a részleteknél még nem tartanak – mondta arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e tantárgyak eltörlése. Az ismeretközpontúság nem azt jelenti, hogy a tananyagot feltétlenül csökkenteni kellene, hanem át kell strukturálni, az ismeret és a készség arányait pontosan meg kell határozni a műveltségterület és életkor alapján egyaránt – fejtette ki. Versenyképes iskolát szeretnének, amely olyan tanulókat bocsát ki, akik alkalmazkodni tudnak, és olyan nemzeti alaptantervet szeretnének, amely követi azt, hogy az iskola, az oktatási rendszer egy dinamikusan változó organizmus – ismertette Csépe Valéria. A miniszteri biztos jelezte: konszenzuspárti, a szakmának kell egyezségre jutnia az új nemzeti alaptantervről, a magyar köznevelési rendszer alapdokumentumáról.
Felülvizsgálják a pedagógusképzést- és továbbképzést
Sipos Imre hozzátette: szükség van a pedagógusképzés továbbképzés felülvizsgálatára, ami szemléletbeli és jogszabályi változásokat egyaránt jelent majd. Az osztatlan képzésnél a felső tagozatban oktató és a középiskolai tanárok képzéseit egységesebbé teszik, pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani területekre kiemelt hangsúlyt fektetnének. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni – erősítette meg. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár közölte: a Nemzeti alaptanterv kidolgozása, a tanárképzés és -továbbképzés átalakítása mellett a digitális fejlesztésekre és a hozzá kapcsolódó komplex intézkedéscsomag végrehajtására is szeretnének hangsúlyt fektetni. Uniós forrásból tervezik a mérési rendszerek fejlesztését is – mondta.
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS