A „Földet a gazdáknak” program második üteme

Mint arra már előző cikkünkben is utaltunk, a „Földet a gazdáknak” program közel száz éves történelmi hibákkal, sőt aknákkal teletűzdelt terepen mozog. 1918 óta szinte valamennyi politikai irányzat, párt megpróbálta az akkor adott birtokpolitikai helyzetet megváltoztatni. 1990 előtt és után Kelet-Európa államaiban történeti okokból szinte mindenhol problémákkal küzdött a földbirtokrendszer. A földreform szó, azon kívül, hogy politikai kérdés volt, 1990 előtt rendszerint egy politikai „osztály” ellehetetlenítését jelentette, vagyis 1990 előtt szinte mindegyik földprogramot valamelyik társadalmi réteg kárára hajtották végre. 1990 után nem volt átfogó állami földbirtokpolitika, eshetőleges privatizációról beszélhetünk. Előző cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy 2002 után elszabadultak a folyamatok. Ezen a helyzeten a kormány célja szerint "Földet a gazdáknak" program változtat, ugyanis itt állami földek haszonbérbe adása után állami földek tulajdonba adásáról van szó, a földtulajdont pedig olyan ellenérték fejében kapja meg a természetes személy, amely a piaci árnál mintegy 10%-al magasabb.

2015 augusztusában új kezdeményezés indult a kormányzat részéről, lényegében a koncepció mögött az az elgondolás állt, hogy nem elég haszonbérhez juttatni a gazdákat, hanem a cél az kell, hogy legyen, hogy tulajdonhoz jussanak.

A kormány részéről 2015. augusztus 28-án Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti tájékoztatóján jelentette be, hogy az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot. A mintegy 350 ezer hektárnyi az értékesítendő állami földterület, ami az összes magyarországi mezőgazdasági művelési ágú termőföld körülbelül 5 százaléka.

A koncepció a következő volt: csak helyben lakó földműves, magyar állampolgár vásárolhat termőföldet, spekuláns, az ország másik részéből érkező befektető vagy külföldi állampolgár nem, továbbá a megvásárolható földekre 20 éves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be, és az államnak visszavásárlási joga is lesz.

A birtokpolitikához szervesen hozzátartozik a tőkésítés, a tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank dolgozott ki egy hitelkonstrukciót, amely a liciten kialakult vételár kifizetésében nyújt segítséget. A terv bizonyos tekintetben módosult, ugyanis az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt a földárveréseken.

Magyarországon a termőföld ára nagyon magas, ezért volt fontos, hogy a kormány a földértékesítési program mögé egy hitelprogramot tegyen, amelynek segítségével minden természetes személy maximum 300 millió forintig vehet fel közel 2 százalékos kamatozású hitelt.

Az MFB szerepe

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank az MFB-NHP Földhitel Hitelprogramban, a Földet a gazdáknak! program keretében, az árverés útján értékesített állami földrészletek megvásárlásának finanszírozására programot indított 2015. október 28-án.

A 150 milliárd forint keretösszegű hitelprogram célja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által a Földet a gazdáknak! program keretében az - állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló vonatkozó kormányhatározat alapján - árverés útján értékesített földrészletek megvásárlásának finanszírozása. A hitelt forintban lehet felvenni, futamideje legfeljebb 20 év. A hitel kamatozása az első tíz évben fix 1,95 százalék/év. Azt követően az akkor elérhető legmagasabb kamattámogatás mellett kaphatnak hitelt a hitelprogram résztvevői. A hitel legkisebb igénybe vehető összege 3 millió forint, és ügyfelenként nem haladhatja meg a 300 millió forintot. A hitelt az ügyfelek egyszerűsített hitelbírálati eljárás keretében vehetik igénybe. A hitel a szerződés teljes futamideje alatt díjmentesen előtörleszthető.

A hitelprogramban az a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi vonatkozó törvény szerint termőföld vásárlásra jogosult belföldi természetes személy vehet részt, aki földműves őstermelő vagy földműves egyéni vállalkozó, valamint nyertes árverezőként a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogram második szakaszára vonatkozó terméktájékoztató szerinti kritériumoknak megfelel, és aki a kormányhatározat alapján árverésen értékesített földrészlet megvásárlására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel adásvételi szerződést kötött.

Amennyiben a hitelfelvevő a megvásárolni kívánt földrészlet haszonbérlője, vagy a földrészletre vonatkozó megkötött jövőbeni haszonbérleti szerződéssel, illetve Nemzeti Földalapról szóló törvény (az Nfa tv.) vonatkozó bekezdése szerinti megbízási szerződéssel rendelkezik, akkor a hitelfelvételhez szükséges sajáterő mértéke a földrészlet vételárának 10 százaléka. Minden más esetben a szükséges sajáterő mértéke a vételár 20 százaléka.

Az MFB a késedelmi kamaton, az ügyfelek által kezdeményezett szerződésmódosításhoz kapcsolódó díjon és késedelmes hitelekhez kapcsolódó behajtási költségátalányon túl egyéb díjat és költséget nem számít fel. Az MFB a hitelterméket a Budapest Bank mint közvetítő partnerbank fiókhálózatán keresztül forgalmazza, a hitelprogram a Budapest Bank teljes hálózatában elérhető.

Beszálltak a kereskedelmi bankok is

2015. december 23-án a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és nyolc kereskedelmi bank együttműködési megállapodás írt alá, amelynek értelmében a pénzintézetek a magyar gazdák részére a nyilvános árverésen megvásárolt termőföldek vételárának megfizetéséhez kedvező hiteleket adnak.

A megállapodás keretében Raiffeisen Bank Zrt., az Unicredit Bank Hungary Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., az Oberbank AG, a Gránit Bank Zrt., a Budapest Bank Zrt. és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. csatlakozott az egyezséghez, ugyanakkor további kereskedelmi bankok is jelezték szándékukat, amelyekkel az NFA igény esetén januárban fogja a megállapodást megkötni.

Fotó: Agrarinfo.hu