Elhaltak a Kulcsár-ügy politikai szálai

Többek között sikkasztás és csalás miatt ismét bűnösnek mondta ki a bíróság első fokon és ezért hat és fél év börtönre ítélte Kulcsár Attilát a bíróság. Az ügy kirobbanása után tizenkét és fél évvel született meg a megismételt elsőfokú ítélet. A brókerbotrány egyik főszereplőjével és elsőrendű vádlottjával szemben 230 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek. Kulcsár és védője a tárgyalás szünetében a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozták, hogy tudomásul veszik az ítéletet, de nem értenek vele egyet, ezért fellebbeznek. Noha Kulcsár kérdésünkre sem akart az ügy politikai szálairól beszélni, az már a botrány kirobbanása után nyilvánvalóvá vált, hogy a sikkasztás-sorozatot a kezdetektől átitatta a politika. 

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Folytatólagosan elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki és hat és fél év börtönre ítélte első fokon Kulcsár Attilát a brókerbotrány megismételt elsőfokú eljárásában kedden a Fővárosi Törvényszék. A brókert hét évre a közügyektől is eltiltották, valamint 230 milliós vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben. A megismételt eljárásban Rejtő E. Tibort, a K and H bank volt vezetőjét és Forró Tamás vállalkozót, újságírót felmentették a vádak alól. A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük sikkasztás miatt Kerék Csaba másodrendű vádlott három év kilenc hónapot, a többiek két évet vagy annál kevesebbet. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és többen voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezés született. A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendű. A vádlottak közül többeket 150-250 millió forint körüli vagyonelkobzással sújtott a bíróság, többeket pedig sok tízmillióssal. A vagyonelkobzással büntetett cégek között volt több százmillió forintos, illetve sok százezer eurós, vagy dolláros tétel is. Kulcsár Attila vallomásai kapcsán a bíró elmondta: az eljárás különböző szakaszaiban eltérőek voltak, úgy változott a vádlott taktikája, hogy éppen mit akar beismerni. Kulcsár megpróbálta irányítani az eljárást, ugyanakkor Gimesi Ágnes tanácsvezető bíró szerint több ponton szavahihetőnek bizonyult az elsőrendű vádlott. Az elsőfokú ítélet ellen a vád és a védelem egyaránt fellebbezett, így az nem emelkedhetett jogerőre. Az ügyészség a felmentéseknél bűnösség megállapításáért, Kulcsár és egyes társai ügyében pedig a büntetés súlyosításáért fellebbezett, az elítélt vádlottak és védőik viszont felmentésért, így mind a 18 vádlott ügye másodfokon folytatódik a táblán.

Kulcsár Attilát ismét bűnösnek mondta ki a bíróság. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Minden Szász Károly megverésével kezdődött

A brókerbotrány 2003-ban, Szász Károly PSZÁF-elnök megverésével robbant ki. Szász nem sokkal később úgy nyilatkozott, hogy egy konkrét PSZÁF-vizsgálat állt a támadás hátterében. A vizsgálatot lezáró határozatból kiderült, hogy az útépítésekhez geotextíliákat gyártó Pannonplast felett szabálytalanul vette át az ellenőrzést két cég, a Britton Kft. és a Pevdi Kft. Mégpedig úgy, hogy 2003. január 30. és február 5. között a K&H Equities Rt.-nek, a K&H Bank brókercégének ügyfélkörébe tartozó befektetők 1,2 milliárd forintért több mint 950 ezer Pannonplast-részvényt vásároltak a tőzsdén. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. Kulcsár és bűntársai milliárdokat részvényekbe, ingatlanokba fektettek a Brittonon keresztül. A készpénzes hozamkifizetések 4-4,5 milliárd forintra rúgtak. Ezt a pénzt offshore cégeken keresztül vették fel, egy szír pénzváltónál átváltották, és készpénzben Kulcsár sofőrjének, Szekér Gyulának, azaz Taxis Gyuszinak segítségével átadták az ügyfeleknek.

Az elsőrendű vádlottat a letöltendő börtön mellett 230 millió forintos vagyonelkobzással is sújtotta a bíróság. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Nyolcmilliárdos kárérték

A 2003 nyarán Bécsben elfogott Kulcsár Attila az eljárás első éveiben a nyomozó ügyészek előtt magára és későbbi vádlott-társai egy részére is terhelő vallomást tett. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. A táblabíróság azonban megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében. Kulcsár Attila az eljárás 12,5 éve alatt különféle nyilatkozatokat tett, voltak részleges beismerései, de legutóbbi vallomásaiban már arról beszélt, hogy amivel jelenleg vádolják, az nem róható a terhére. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd. A vádbeszéd szerint a gigantikus bűncselekmény-sorozathoz hozzájárult az ügyfelek mohósága, a megvádolt bankvezető által Kulcsárnak nyújtott védőernyő, a bank hiányos ellenőrzési rendszere, és az a cégháló, amely elfedte a bűncselekményből származó pénzek eredetét.

Kulcsár nem beszélt a politikáról

Kulcsár Attilát a tárgyalás szünetében arról kérdeztük, hogy tudomása szerint vannak-e olyan személyek, esetleg politikusok, akik hiányoznak a vádlottak padjáról, de erre a bróker kitérő választ adott, majd azt mondta, hogy ennek már „nincs jelentősége”.  Ügyvédje, Nagy Gábor úgy nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak, hogy a politikai szereplők közül senkinek nem kéne ma itt lennie, ugyanakkor azt kérdésünkre megemlítette, hogy akkoriban valóban kerültek az ügyészség látókörébe politikusok, ám ők végül nem lettek gyanúsítottak. Kulcsár védője hozzátette azt is, hogy elfogadják az ítéletet, de nem értenek vele egyet és fellebbezni fognak, hiszen amit a vádiratban megjelöltek, azt a bűncselekményt nem követte el ügyfele. Megkerestük a Kulcsár-ügyben egykoron eljáró egyik nyomozót is, aki nem lepődött meg a bróker elítélésén, hiszen, mint mondta, már a nyomozás első pár napjában kiderült, hogy bűncselekmény történt, csak az nem volt világos, hogy ebben kinek milyen szerepe volt. A volt rendőr arra is kitért, hogy több olyan érintett is lehet, aki nem került a vádlottak padjára, bár ott lenne a helye. Noha Kulcsár erről nem akart beszélni, azért érdemes megemlékezni a bűncselekmény politikai szálairól is. Az eljárás kezdetén több ismert politikust is hírbe hoztak a botránnyal, köztük Karl Imrét, az MSZP volt pénztárnokát,  Puch Lászlót, illetve Baja Ferencet is.

Kulcsár naplójában például az szerepelt, hogy Bajával hétszer is találkozott, ráadásul négyszer saját Jászai Mari téri lakásán, amely egyben a Britton székhelye is volt. De a bróker Kovács László ex-MSZP-elnök és külügyminiszter állítólagos akkori barátnőjével és a MEH akkori humánpolitikai helyettes államtitkárával, Kodela Lászlóval is tartotta a kapcsolatot, aki ráadásul állandó belépőt adott Kulcsárnak a kancelláriára. A botránnyal összefüggésben felmerült Lamperth Mónika egykori belügyminiszter, és férjének, Jegesy András ügyvédnek, Horváth Csaba, Kiss Péter MSZP-s, illetve fideszes és MDF-s politikusok neve is.

A Kulcsár-ügyben Baja Ferenc és Puch László szerepét is vizsgálta az ügyészség. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Vesztegetés miatt nyomoztak a szoci politikusok ellen

Külön érdekesség, hogy Baja és Puch a Központi Nyomozó Főügyészség elődje, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal látókörébe is került, de 2006-ban végül megszüntették a nyomozást. Az ügyészek azért kezdtek el vizsgálódni és indítottak vesztegetés miatt nyomozást, mert Kulcsár Attila azt állította, a két politikus több tízmillió forint kenőpénzt kapott. A bróker Baja kapcsán például arról beszélt, hogy a Synergon Rt. vezérigazgatója megkereste őt a cég kormányzati megrendelései érdekében, Kulcsár pedig felvette a kapcsolatot az általa már korábban ismert Baja Ferenccel, aki az egykori üzletágvezető állítása szerint a segítségért cserébe az állami megrendelések értékének 10 százalékát követelte magának. Egy másik vallomása szerint pedig még 2002 nyarán kereste meg őt Puch László és Mészáros János, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) akkori igazgatósági tagja azzal, hogy tudnak neki segíteni a Prudent Invest Rt. megszerzésében. Puch László az ügyintézésért 20 millió forintot kért előre, a privatizációt csak 2003 elejére ígérte, de az végül elmaradt. Puch László egy 14 millió forint értékű személygépkocsit kapott, a maradék hatmillió forintot pedig készpénzben küldte el neki Kulcsár Attila – áll az elsőrendű vádlott egyik ügyészségi vallomásában.

Nem tudni, ki az a titokzatos “Gyurcsányi”

Az ügy politikai színezetét erősíti még, hogy az ügy kilencedrendű vádlottja, Garamszegi Gábor MSZP-s önkormányzati képviselő volt, ahogy az sem elhanyagolható tény, hogy vádlott-társát, Bitvai Miklóst az ügyészség azzal is vádolta, hogy 2003-ban átvett ötvenmillió forintot Kulcsártól, hogy azt juttassa el az akkori SZDSZ-es gazdasági miniszterhez, Csillag Istvánhoz. A vesztegetési pénz célja az lehetett, hogy a miniszter akadályozza meg, hogy a Pannonplast-részvények fő tulajdonosa hitelt kapjon a Magyar Fejlesztési Banktól ahhoz, hogy a többségi tulajdonát meg tudja őrizni a tőzsdei cégben. Figyelemre méltó az is, hogy a mai napig az sem derült még ki, hogy ki lehetett az a titokzatos “Gyurcsányi” nevű ember, akinek a neve az ügy lehallgatási jegyzőkönyveiben szerepel, amely Bitvai Mikós és Kulcsár Attila beszélgetését tartalmazta. Bitvai azt mondta a brókernek, hogy beszélt Bodnár Zoltánnal, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezetőjével, aki „Gyurcsányi” segítségét fogja kérni: „Bodnár szól Gyurcsányinak, hogy szar lehet belőle, mert a papírjaim nem egészen jók”. A papírokon az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek azokat az utalási megbízásait értette Bitvai, amelyekkel többmilliárd forint közpénz került a vád szerint a Kulcsár által is működtetett rendszerbe.

“A hivatkozott dokumentum arról szól, hogy két ember megbeszéli, hogy egy harmadiknak beszélnie kellene egy negyedikkel. Ezzel mit kezdjek? De ha kell, újra mondom: ehhez az egész ügyhöz semmilyen vonatkozásában és semmikor nem volt és nincs közöm.”

Ez pedig már Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nem túl hihető magyarázkodása, még  2004-ből. Azóta sem derült ki, hogy a DK jelenlegi elnökének volt-e bármilyen szerepe a brókerbotrányban.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu