Véredényvezér
Miközben az Európai Parlamentben éppen túl vannak a „mérjük össze a demokráciánkat” nevű, a pubertást megelőző pajkos játszadozáson, idehaza azonnal ideológ-üzemmódba kapcsoltak a véleménycikkek gyárosai a „kelet vs. nyugat” témakörében.
Szegény megboldogult Horn Gyula jut eszünkbe, aki hihetetlen természetességgel vette tudomásul, hogy eddig Varsói Szerződés meg Szovjetunijó volt, most meg NATO lesz meg „Érópaunijó”. Ugyanezzel a természetességgel irkafirkálnakaz Avar János Újságíró Iskola legjobb tanoncai.
Most egy pillanatra tekintsünk el attól, hogy mennyire vicces ez az újabb apokalipszis-vízió, amely abból fakad, hogy mennyire szükségszerűen ideiglenesen létező szövetségek szentségébe vetik a srácok a bizalmukat. Előbb-utóbb minden szövetség, földi képződmény felbomlik.
Nekik sem lesz örökké dús a sérójuk.
Az ideológ-üzemmód megnyilvánulásának legbiztosabb jele az, ha bármilyen konfliktusból, adott esetben valódi diplomáciai botrányból azonnal globális jelentőségű világok harcát kreálnak. Mintha a „kelet vs. nyugat” dichotómiája, Magyarország esetében, ebben a formában valós lenne – nem az. Senki sem tette ugyanis kérdésessé, mely nemzetközi, atlanti, európai szerveződéseknek vagyunk hivatalosan is a tagjai. Persze minden kérdőjelet szakadárságként értelmeznek, így amikor Orbán, a britek, vagy mások nem bólogatnak bőszen az egyre szorosabb Európa tervére, azonnal kitör a hiszti ortodoxéknál, hogy túl sok lesz a glasznosztyból meg a peresztrojkából. Ezt a gyarmati alattvaló habitust tanítani kellene. Ez Samuel L. Jackson karaktere a Django elszabadulból.
Ezen túl szeretnénk emlékeztetni a feledékeny firkász hadosztályt arra, hogy a Déli Áramlat összeurópai döntés volt, miután összeurópai töketlenkedés következményeként bebukott a Fidesz által amúgy hevesen támogatott Nabucco. A módit tehát nem a Kaiju találta ki, vagy fedezte fel. Szokás szerint annyi történt, hogy Európában kitalálják a szivárványos, kürtős kalácsos mennyország tervét, és egyszer van szó valami konkrétumról – így Európa alternatív energia-ellátásáról –, azt menetrendszerűen elbasszák. Viszont egy Fekete-tenger alatti vezeték is jobb, mint a menetrendszerűen érkező ukrajnai forradalmak, polgárháborúk, gázcsapelzárások között kombinálni, hogy eleget sikerült-e elhelyezni a tározókba egy közepes télre.
Ha már ukránok: Az ugye megvan, hogy a feléjük történő gázszállítást utolsóként állítottuk le, a magyar sajtó meg azóta is valami speciális gesztusként tárgyalja az ügyet?
Ha már ukránok: Az ugye megvan, hogy a feléjük történő gázszállítást utolsóként állítottuk le, a magyar sajtó meg azóta is valami speciális gesztusként tárgyalja az ügyet?
Szeretnénk kiemelni a kedvenc mondatunkat: „Magyarország nyugati orientációja ugyanis nem más, mint a magyarok azon évszázados vágyának kifejezése, hogy úgy élhessünk, mint az osztrákok.” Mire gondolhat a szerző? Mármint lekötözve, pincében? Élesben, hátulról? Ebben az „úgy élhessünk, mint az osztrákok” mondatban/vágyban tömörítve foglaltatik benne a kádárizmus szelleme. Ezért mulatunk nagyot a Toronyházban, amikor a kádárizmus legjobb nebulói kádáristáznak. Hogy a nyugati mivolt tartalma a Gorenje, meg az Aldi.
Ez a valódi kádári vízió, és ettől nem tud szabadulni a hazai ballib.
