Pesti Srácok

Realitás vs. HVG 1:0

Realitás vs. HVG 1:0

Egy szép grafikont ajánl a HVG a kormány figyelmébe. Csak ezekkel a grafikonokkal az a baj, hogy ilyeneket bármelyik hülye tud gyártani. Még Piréz is (ld.: feljebb). Ugyan mindkettő szépen leírja a valóságot, de az egyik mégis hülyeség (nem Pirézé!)

Ha valaki nem szeretné növelni a HVG látogatottságát, azoknak megpróbálom röviden összefoglalni: Mivel Ámerikában az elmúlt 30 évben csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaságban meg már csak 52 mexikói bevándorló dolgozik, viszont a szolgáltató szektorban nőt a foglalkoztatás, ezért Orbán hülye, mert iparosítani akar, ahelyett hogy olyan irányba terelné Magyarországot, ahol majd a távoli jövőben 5 millió biztosítási ügynök árul kötvényt az 5 millió masszőrnek, és mindenki boldog.
PestiSracok facebook image

Kedves HVG! Ez lehet, hogy működni látszik a körúton belül, amíg a hajvágó szalonból átsétálsz romkocsmába, de a világ nem így működik. Az, hogy az 5kerben nincs se egy gyár, de még egy szántóföld sem, lehet kicsit megtévesztő. Elárulom, az olló, amivel levágják a hajatokat, bizony gyárban készül. A sör, amit megisztok, áll vízből, valamilyen gabonából, komlóból és élesztőből, ezeket meg nem széles sávú interneten töltik le a sörgyárak. Sőt, hogy valami még meglepőbbet mondjak, az a notebook, amin a fenti cikkben szereplő ostobaságokat sikerült bepötyögni, szintén készült valahol. Gyárban.

Kicsit szégyenlem, hogy nem szakmabeliként nekem kell helyretenni egy gazdasági szaklap újságíróját, de egye fene, segítek. Még pénzt se kérek.

A foglalkoztatottak száma önmagában értelmezhetetlen adat. Ha függetlenítitek egyéb mutatóktól (technológiai fejlettség, termelékenység, GDP, stb), akkor lehet ilyen barom következtetéseket levonni. Egyszerűbben fogalmazva: 1850-ben 1 dolgozó 1 nap alatt 1 széket gyártott, ma meg a gyártósor mellet 5 ember 1 nap alatt gyárt 312 széket. 1850-ben minden 124. ember vásárolt biztosítást, ma meg 10-ből 9.

Ez egyszerű matek, szóval számszakilag még igazatok is van. Már csak a kauzalitást kéne rendbe rakni a fejetekben. Amerika nem azért tart ott gazdaságilag, ahol, mert a szolgáltató szektort bővítette többi ágazattal szemben, hanem mert ipari nagyhatalom(!!!), és ezért az emberek sok pénzt keresnek, így van miből költeni szolgáltatásokra. Tehát a szolgáltatási szektor bővülése nem okozója, hanem következménye a gazdasági bővülésnek. KÖ-VET-KEZ-MÉ-NYE.

Ha senki nem termel, nincs mit elkölteni. Nem olyan bonyolult.

Azon is túl kéne végre már jutni, térdig gázolva a XXI. századba, hogy ipar=izzó acél és vas, esetleg szovjethatalom és villamosítás. Nem kohókat akarnak ide építeni és nem lesz telekurva a hortobágyi 9 lyukú környéke gyárkéményekkel.

De a legnagyobb gond nem is a fenti pár gondolat a HVG-s agymenéssel, hanem az, hogy még mindig vannak emberek, akik nem tudnak elszakadni attól, hogy csak másolni kell a fejlettnyugatot, és akkor minden rendben lesz. (Sőt, a teljesen beteg társadalomtudományunk szerint az értelmiség feladata a nyugati receptek hazai meghonosítása. Nem beteg helyeken az értelmiségi értelmiségi melót végez.)

200 éve másoljuk (mínusz 40 év komcsik), és mire mentünk vele? Kb. semmire. És ennek csak az az egyetlen oka, hogy azonos receptúra azonos betegség esetében jár ugyanazzal a végkifejlettel.

Ez a gonosz empíria sajnos nem része a hazai közgazdaságtani gondolkodásnak.
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.