Demszky, az Összefogás Rákosija

Pár napja ünnepeltük Rákosi Mátyás halálának évfordulóját. Mivel különösen perverzek vagyunk itt a toronyházban, eme jeles alkalomból elő is rántottuk a sufniból emlékiratait, és jól belelapoztunk Sztálin Legnagyobb Magyar Tanítványának  (SzLMT) a memoárjába.

Nos baller memoárokat olvasni kifejezetten szórakoztató dolog, meggyepesedett jobbos fejjel. Az ember valahogy úgy érzi, hogy nincs új a nap alatt, hisz Rákosi a saját szerepéhez, ami esetünkben többszáz ezer ember tönkretétele, és több tízezer halála, úgy viszonyul, mint Gyurcsány Ferenc a maga „szenvedélyes igazságbeszédéhez” Simon Gábor meg a jóhiszeműen elhallgatott százmillióihoz. 

A balos agyban kell lennie valami egészen súlyos elváltozásnak (talán ez a keresztényi értelemben vett bűntudat és felelősségérzet tökéletes hiánya lehet) mert általában akkor nem kapcsolnak, hogy amit csinálnak gáz, amikor épp elkövetik, illetve azután sem veszik észre, hogy nem a világ cseszik ki velük, amikor kitaszítja magából őket, hanem alaphangon ők csesztek ki a világgal annyira, hogy Kirgizisztánban kelljen lesni a sivatagi ördögszekereket.

Rákosi pajtás konkrétan meg volt győződve arról, hogy ő tök jó fej még akkoris, amikor már saját elvtársai is azt mondták neki, hogy „Nem Matyi, a helyzet az, hogy te nem jófej vagy, hanem gáz arc.” Rákosi pajtás ezért élete végéig meg volt sértve, hogy kizárták az 1956 utáni Összefogásból, és Kádár Jani, akit amúgy ő kapart ki a szarból, nélküle építi a kommunizmust hazánkban. A történelem ismétli önmagát, mondaná maga a nagy Marx.

Demszky Gábor egyértelműen ebben a furcsa balos betegségben szenved akkor, amikor levélben felvételizik Brüsszelbe, hogy ő legyen az Eurocities főtitkára. Mert ő erre tökre alkalmas! Demszky pajtás azt írja, „arra a tapasztalatra épít, amellyel polgármesterként az infrastruktúrát, a tömegközlekedést, a szennyvízkezelést és a budapesti városrehabilitációt megvalósította”. Nos, Gabinak elfelejtettek szólni, hogy „Gabi, téged nem a fasiszták üldöztek el, hanem a választók. Megbuktál. Te nem jófej vagy, hanem gáz arc. Vágod?” De hiába is szólnánk, neki, mert Gabesz pont úgy felejtette el  a főváros általa hátrahagyott sok százmilliárd forintos adósságát, a lecsúszott, lelakott, ötlettelenül vezetett fővárost, a kirabolt, szétvert BKV-t, és a szintén általa rommávert SZDSZ-t, a több mint egymilliárd forintos tartozásával, ahogy Rákosi pajtás elfelejtette Recsket, a kitelepítéseket, és egy ország megnyomorítását. 

Rákosi pajtás csak a szép felvonulásokra, a kedves úttörőkre, a mosolygó parasztokra emlékezett, a sárguló búzamezők, és a pöfögő traktorok maradtak meg neki, az ÁVÓ pedig pont olyan kellemetlen kis epizód volt neki, ahogy – a legenda szerint – Hitler is gyorsan terelte a témát a kutyákra, a növényekre és a kajára, ha szóba kerültek a zsidók a Sasfészekben. Demszky agya is szelektív, és ott tartunk 4 évvel az eliszkolását követően, hogy ő egy sikeres városvezető volt. Kábé ahogy Rákosi elvtárs meg szeretett vezér. 

Mindenesetre be kell vallanunk, fogalmunk sincs, hogy mi az az Eurocities, és hogy miért fizetik azokat a szürke öltönyös eurokratákat, akik ott lebzselnek. Az biztos, hogyha Gabi győz (miért ne győzne?) egy újabb szallagcímmel gazdagodhatunk az ATV híradóban, amiben „Demszky Gábor, a brüsszeli Eurocities főtitkára levélben marasztalta el Orbán Viktort és Tarlós Istvánt a Budapest utcáin heverő barna, tehát fasiszta kötődésű kutyaszar miatt.” És ezért már biztos megérte. Majd kapunk memoárokat a „sikeres városvezetőtől” aki egy boldog, virágzó, tiszta, szépséges várost maga mögött hagyva hihetetlen szakértelmét immár a kontinens felvirágoztatására adja. Nyilván.  Kár, hogy Brüsszel a száműzött és cikivé vállt demokraták Szibériája. Viszonylag jobb az éghajlat, finomabb a koszt, de oda kerülni jobb helyeken akkor is inkább szégyen, mint dicsőség. Ahogy Rákosi elvtárs sem azért ment Kirgizisztánba, mert nevezetesen felesége onnan származott, és az anyóséknál felszabadult a szuterén, így nem kell annyi rezsit fizetni, ha beköltöznek.  Demszky pedig most hatalmas elánnal veti magát neki a brüsszelokrata karriernek. Egészségére válljék. Nekünk tuti nem kell. Brüsszelbe pont jó lesz.