Az 1996-os atlantai játékokon Supola Zoltán által elért 22. helyezés óta nem járt magyar férfi tornász az egyéni összetett verseny döntőjében olimpián. Mészáros Krisztofer most végrehajtotta ugyanezt a bravúrt, méghozzá nem is csak úgy arra járt, hanem az előkelő 9. helyet szerezte meg.
A magyar férfi tornának a ’80-as évek volt a legsikeresebb korszaka, a ’90-es évek pedig ennek az időszaknak a lecsengése. Jól jelzi ezt, hogy az 1992-es barcelonai olimpián három tornászunk is döntős volt, közülük a legelőrébb Csollány Szilveszter végzett a 9. hellyel. Ebből a hármasból maradt négy évvel későbbre Supola, azóta pedig csak a szerenkénti döntőkben termett magyar siker, igaz, ott nem akármilyenek, hiszen Csollány gyűrűn, Berki Krisztián pedig lólengésben nyert aranyérmet 2000-ben, illetve 2012-ben.
Ez a rövid történelmi kitekintő szükséges volt ahhoz, hogy megfelelően keretezzük, mekkora eredményt ért el most Mészáros Krisztofer a 9. helyezésével, amelyben az egyetlen negatívum, hogy fájóan egyedül van magyarként ebben a nemzetközi élmezőnyben.
Mészáros gyűrűn kezdett egy jó gyakorlattal, majd az ugrása is jól sikerült, sőt ezen a szeren érte el a legmagasabb pontszámot. Megjött a magyar tornász önbizalma, hiszen minden gyakorlatán jelentősebb hiba nélkül ment végig. Korláton is magabiztosan végzett, és az első három gyakorlata után a 6. helyen állt. A döntő 24-es mezőnyének résztvevői azonban párhuzamosan végezték a gyakorlataikat a hat különböző szeren, így ez csak pillanatnyi helyezést jelentett, nem arányosat.
Nyújtón az addig 3. helyen álló kanadai Dolci nem sokkal Mészáros előtt leesett a szerről, így jócskán hátracsúszott, Mészáros azonban nem szeppent meg a látottaktól. nagyon szép, lendületes gyakorlatot mutatott be, hiba nélkül. Kedvenc szerén, talajon ezúttal a selejtezőnél is jobb gyakorlatot hajtott végre, mindössze egyetlen szaltóhibát vétett, amitől a gyakorlata alappontszáma kisebb lett. A lólengéssel fejezte be a gyakorlatsorozatát, itt is 14 fölötti pontszámmal.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS