A kormányzástechnikailag és politikailag is tökéletesen működésképtelen németországi Jelzőlámpa-koalíció (Ampel-Koalition) regnálásának végéhez érkezett. A baloldali kancellár, Olaf Scholz kisebbségben kormányoz tovább, miután Christian Lindner liberális pénzügyminiszter menesztésével a szabaddemokrata FDP kilépett a kabinetből.
A kormányfő pedig bizalmi szavazást kér maga ellen a Bundestagban. Amennyiben megerősítik, a jövő év végéig megmaradhat pozíciójában, hiszen Németországban 2025 őszén esedékes a rendes parlamenti választás. Ha azonban a kancellár megbukik a bizalmi szavazáson – amelyre a jelenlegi helyzetet tekintve nagy esély mutatkozik – a németeknél húsz éve nem látott módon ismét előrehozott választást tartanak majd. Ennek toronymagas favoritja lenne a Merkelnél konzervatívabb elveket valló CDU-elnök, Friedrich Merz, akinek pártja a közvélemény-kutatások szerint 34 százalékon áll (ami a Scholz-féle szociáldemokraták népszerűségének a kétszerese), ez pedig egy lehetséges márciusi voksoláson a kormányfői székbe juttathatná a „német Trumpnak” is nevezett pártvezetőt.
A 2021 decemberében felállt berlini szivárványkoalíció lényegében egy időzített bomba volt, mivel tudvalévő, hogy a szocdem-zöld-liberális politikai tákolmány tagjai homlokegyenest eltérő elveket vallanak a gazdaságról, a bevándorlásról, vagy épp a szociális kérdésekről. A Scholz-kormányt most elhagyó szabaddemokraták már korábban is különböztek a mainstream baloldaltól. 2015-ben, a bevándorlási hullám csúcspontján maga Lindner mondta azt, hogy a nyitott határok politikája szembemegy a liberális értékekkel, emellett a Földközi-tengeri migrációs útvonalak lezárását szorgalmazta, és az integrációról pedig úgy nyilatkozott: ha valaki nem akar beilleszkedni, azt haza kell küldeni.
Ezúttal a költségvetési tervezés ügye bizonyult neuralgikus pontnak. Az FDP elnöke hevesen ellenezte, hogy a német állam a jelenlegi mértékben vessen ki adókat, és további külső adósságot vállaljon a túlköltekezéseire.
A problémát valójában Ukrajna támogatása okozta, mivel a kérdés tulajdonképpen úgy merült fel: akarják-e a végtelenségig finanszírozni az ukrán hadigépezetet, annak árán is, hogy az már a német polgárok gazdasági jólétének rovására menjen? Scholz pedig megfenyegette Lindnert, hogy kirúgja, ha nem fejezi be nyílt javaslattételi ellenállását. Nem is tette.
Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választás után megpróbálta kiküszöbölni az újabb nagykoalíciót, és az SPD helyett más kormányzati partnereket keresett. A tárgyalási szinten felvetett ún. Jamaica-koalíciót a CDU/CSU, a zöldek és a liberálisok alkották volna. Ugyanakkor Merkel is kudarcot vallott. A koncepció hamvában holtnak bizonyult, mivel az illegális migráció, a klímavédelem, a közlekedés és a mezőgazdaság körüli nézeteltérések miatt fel sem merülhetett egy ilyen kabinet beiktatása. Scholz ellenben az egyértelmű széthúzás és a várható összeomlás tudatában létrehozta a mostanra darabjaira hulló kormányszövetséget, hogy kancellár lehessen. A projekt viszont a jelek szerint a mandátuma kitöltésének erejéig sem sikerült neki.
Ebben a formájában tehát egészen biztosan véget ér a kormányzóképtelen német kabinet országlása, méghozzá törtciklusban. Bárhogy is alakul Olaf Scholz közéleti sorsa, transzatlanti partnerként sem lesz szalonképes a jövőben, hiszen az USA elnökévé (vissza)választott Donald Trumpról például azt mondta: a republikánus politikus gondolatai „felelőtlenek és veszélyesek”. Noha a jobboldali amerikai elnökjelölt földindulásszerű győzelme után már ő is az együttműködésről beszél, az internet – és jó eséllyel Trump – nem felejt.
Sebaj, majd legfeljebb kalózkodhat tovább, nem kancellári vizeken.
Vezető kép: Joe Biden amerikai elnök (b) és Olaf Scholz német kancellár a berlini kancellári hivatal elõtt 2024. október 18-án. MTI/AP/Markus Schreiber
Gokhlayeh
2024-11-17 at 12:56
Scholz folyamatosan alkotmányba ütköző intézkedésekre utasította Lindnert. Lindner ellenáklását nem tűrte tovább Scholz, ezért menesztette.
Ezzel országában kormányválságot okozott.
Országán kívül pedig az ukrán helyzet elmérgesedését okozhatja.
Egyetlen jó húzása volt, a Taurus Ukrajnának történő átadásának megtagadása.
Az FDP (már mozgolódik) karöltve a Zöldekkel, CDU/CSU-val ezek után szorgalmazni fogja újbóli napirendre vételét a Taurus leszállításának.
Scholz minden levegővétele káros.
aladin
2024-11-17 at 11:22
Helyesebben mondva Biden és Scholz végorái, érdekes akik Putyin ellenségei voltak azok sorra megbuknak.
Zita
2024-11-17 at 10:34
merz, a (volt?) blackrock-alkalmazott. Van még kérdés, ildikó?
Angie
2024-11-17 at 10:14
Aki a nép ellen politizál, mindegyik a kukában végzi! Merz atlantista, saját bevallása szerint. Tehát jöhetnek tovább a migránsok, tovább gyűrűzik a gender és egyéb őrületek… Merkel folytatódik…
Ezeknél sem lesz változás addig, amíg nem merik megszavazni az AFD-t.
na4
2024-11-17 at 09:33
Merz semmivel sem jobb, mint Scholz. Ellenzékből tétlenül végignézte, ahogyan az Ampel padlóra küldte Németországot. Egyetlen célja van, hogy bármi áron kancellár legyen. Magasan tesz ő a németekre. A pletykák szerint mind a mai napig a háttérben tartja a kapcsolatot a sötét, áruló Merkellel. Korábban a BlackRock munkatársai is volt. Ebből semmi jó nem néz ki a németeknek. A németek egyetlen reménysége a leszerepelt, korrupt, régi pártokkal szemben az AfD. Remélem a választásokon tarolni fognak. Alice Weidel-t kancellárnak!💪