Újabb ügyben állhat bíróság elé a Gyurcsány-féle titkosszolgálat legismertebb botrányának, az Egymásért-ügynek a kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adócsalással, sikkasztással és csempészéssel gyanúsít. Az évtizedeken keresztül háborítatlanul tevékenykedő, korábban kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező, majd nagy valószínűséggel “ejtett”, magára hagyott bűnözőt még azzal is vádolják, hogy kilóra vásárolta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőit azért, hogy az ellene indított büntetőeljárásokat elsimítsák.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Vádemelési javaslattal zárta le az Egymásért Egy-Másért Alapítvány botrányának egyik központi figurája, Jakubinyi Róbert ellen sikkasztás, csempészés és adócsalás miatt indult nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a PestiSrácok.hu. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője portálunknak elmondta, az ügyben az adóhatóság Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya folytatta a nyomozást, majd annak befejezése után, tavaly december 17-én az eljárás iratait vádemelési javaslattal továbbították a Fővárosi Főügyészségre. A nyomozás lezárásával kapcsolatban megkerestük a férfi ügyvédjét is, ám Prandler János a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, mivel az ügy teljes egészében minősített, emiatt semmilyen részletet nem árulhat el. Ennek ellenére úgy tudjuk, a büntetőügy a milliárdos sikkasztásért és csempészésért elítélt egykori rendőr, Földesi-Szabó László tanúvallomásának köszönhetően az Egymásért alapítvány ügyéről lett “leválasztva” és jórészt ugyanarról szól. Jakubinyit azután gyanúsították meg a bűncselekménnyel, hogy szintén – az azóta már kedvezménnyel szabadult – Földesi-Szabó vallomásának eredményeként a férfit 2011. júniusában a schwechati repülőtéren őrizetbe vették, majd egy évvel később kiadták az osztrák hatóságok.
Galambos Lajos az NBH főigazgatója jutalmakat ad át a BM Központi Kórházában 2007. március 15-én. A háttérben Földesi-Szabó László. Fotó: Index.hu
Bűntársa buktatta le
Ismert, Földesi-Szabó Lászlót 2012. november 16-án ítélte el milliárdos csempészésért és sikkasztásért jogerősen hat év börtönbüntetésre a Fővárosi Ítélőtábla. A vád szerint az Egymásért alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első elnöke kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Földesi-Szabó azonban még a jogerős ítélet előtt elkezdett beszélni és kitálalt az ügyészségnek az alapítvány valódi céljairól. Kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan dolgozó – tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyiék büntetőügyeit. Ennek az ötlete – Földesi-Szabó szerint – Jakubinyi Róbert fejében fogant meg, de az alapítvánnyal összefüggő hálózat nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Ezt a gyanút csak tovább erősítette, amikor kiderült, hogy támogatást kapott az alapítványtól a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere, Szilvásy György testvére által vezetett volt BM Kórház, míg a politikus – Kormányzati Jósdát a mai napig üzemeltető – Péter nevű testvére az alapítvány egyik programjában vett részt.
Vesztegetés miatt is bíróság előtt áll
A volt rendőr szerint „szolgálataikért” a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi személy már csak tanú abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Büntetőügyük tavaly április 8-án kezdődött újra a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán. Prandler János ezzel összefüggésben portálunknak úgy nyilatkozott, hogy a minősített eljárás továbbra is folyamatban van a bíróságon, ítélet pedig valamikor nyáron várható.
Tonhauser László nyugalmazott rendőrezredes (balra) és Kiss Ernő akkori dandártábornok az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának ülésén 2000-ben. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Már a 80-as években a titkosszolgálat védelmét élvezhette
Jakubinyi és Földesi-Szabó László ismertsége egyébként még az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Földesi-Szabó nyomozóként egy részvénycsalási ügyben vizsgálódott Jakubinyi ellen. A Privát Kopó korábban azt írta, hogy Jakubinyi hamis váltókkal több mint háromszázmillió forintot csalt ki a Merkantil Banktól. A férfit elítélték, de a büntetés alól mentesült, a köztársasági elnöktől ugyanis kegyelmet kapott annak ellenére, hogy az 1980-as évek közepén egy sok vádlottas ügyben volt az egyik érintett egy olyan betörőhálózat tagjaként, amely tippek adásával foglalkozott és híres művészeket, operaénekest, gazdag kisiparosokat fosztott ki. Ez volt a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása, az úgynevezett Presztízs-ügy. A rövid idő alatt milliós bevételekre szert tevő bűnbanda megfogására 1980-ban Tonhauser László vezetésével külön nyomozócsoport alakult, de vizsgálóként Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter is részt vett a munkában. Tonhauser a Nem kérek bocsánatot című könyvében utalt arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált, összefonódás van a titkosszolgálat és a Jakubinyi által is fémjelzett bűnözői csoport több tagja között. A ma már nyugalmazott rendőrezredes az Országgyűlés olajbizottsága előtt is pontosan erről beszélt:
„1980-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal a Presztízs-ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, később egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyék-kormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelően csoportosítva a politikusok kezébe adják”
– nyilatkozta Tonhauser László.
Súlyos látlelet a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról
Pár éve a Figyelő azt is megírta Jakubinyiről, hogy a férfi vélhetően az Egymásért alapítvány nevében tárgyalva, hosszú időn keresztül rögzítette fontosabb beszélgetéseit MSZP-s politikusokkal és miniszterekkel, illetve korábbi nemzetbiztonsági vezetőkkel. Úgy tudjuk, Jakubinyi jó viszonyt ápolt az MSZP egykori nagyhatalmú pártpénztárnokával, Puch Lászlóval, valamint a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminiszterével, Veres Jánossal is. A bűnöző állítólag annyira magabiztos volt, hogy még a legfontosabb politikusokkal, titkosszolgálati csúcsvezetőkkel is szinte lekezelően beszélt a hangfelvételeken – írta a szerző. A lap írása szerint a hangfelvételek súlyos látleletet adnak a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról, korrupcióról, pártfinanszírozásról. A Figyelő emlékeztetett arra is, hogy az alapítvány nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság azt állapította meg, hogy Jakubinyi a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első főigazgatójához, Nagy Lajoshoz volt köthető, de sokan tudni vélik, hogy több európai szakszolgálatnak is dolgozott, illetve sajtóhírek szóltak arról is, hogy Jakubinyi az oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt akkor, amikor az osztrák OMW intenzív támadást hajtott végre a nemzeti olajtársaság ellen.
A címlapon Jakubinyi Róbert látható. Fotó: Blikk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS