Életfogytiglani fegyházbüntetést kért perbeszédében Portik Tamásra az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság miatt indult összevont büntetőper másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A vádhatóság szerint a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen tizenöt évre ítélt Energol-vezér tudta, hogy a robbantással vádolt Roháč az olajügyek koronatanúján kívül más embereket is megölhet, illetve megsebesíthet. A védelem ugyanakkor azzal érvelt, hogy nincs elég bizonyíték a vádlottak bűnösségének igazolására.
Az összevont maffiaper egyik vádpontja szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált Domák Ferencet lőtte fejbe a szlovák Jozef Roháč, a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt korábban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila volt. A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Roháč egy „ismeretlen” személy megbízásából 1998. február 11-én kora este Budán, a Margit utca forgalmas kereszteződésében közvetlen közelről, géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Az ügyészség szerint bűntársa Ladislav Trnka volt, aki a vád szerint a sofőr volt és Jozef Roháč-ot a tetthelyre vitte. A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Roháč egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József Károly terhelő vallomást tett rá és cégtársaira az olajügyekkel kapcsolatban, valamint elsőként hozta összefüggésbe nevét Prisztás József vállalkozó 1996-os meggyilkolásával.
Első fokon elítélték Roháč-ékat
Portikék ügyében tavaly március 31-én hirdetett elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság akkor előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt Jozef Roháč-ot, a magyar és a szlovák alvilág rettegett bérgyilkosát. A Cserni János által vezetett bírói tanács azt is kimondta, hogy utóbbi ügyben Portik Tamás volt Roháč megbízója, ám azt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani a bíróság szerint, hogy Portik tudta, milyen módszerrel végzi ki az elsőrendű vádlott az olajügyek koronatanúját, Boros Tamást, így őt a bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A Fenyő-ügy feltételezett bűnsegédjét, Ladislav Trnkát és a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt Ferencsik Attilát – Portikkal és Roháč-csal együtt – a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette. A döntés ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került a per a Fővárosi Ítélőtáblára, amely már csak Fenyő János meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás ügyében fog dönteni, mivel a vádat másodfokon képviselő Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Cinóber-ügyben úgy ítélte meg, hogy Roháč-ék bűnössége nem bizonyítható.
Az ügyészség túl enyhének tartja az Energol-vezér büntetését
A fellebbviteli főügyészség képviselője a szerdai tárgyaláson megtartott perbeszédében amellett érvelt, hogy a táblabíróság helyezze hatályon kívül a bűnsegédlettel vádolt, majd nem jogerősen bizonyítottság hiányában felmentett Ladislav Trnka ítéletét, mivel olyan eljárási hibák történtek az ő esetében, amit nem lehet másodfokon korrigálni. Portik tekintetében arra tért ki fellebbezésében a főügyészség, hogy a rá kiszabott tizenhárom éves fegyházbüntetés túlságosan is enyhe, az ítéleti tényállás pedig hiányos, mivel nem tartalmazza, hogy az Energol-vezér tudott arról, hogy a gyilkosságot robbantással hajtja végre Jozef Roháč, így többen is meghalhatnak. Az ügyészség írásban is benyújtott fellebbezésében úgy ítélte meg, hogy a bizonyítékok éppen arra utalnak, hogy Portik tisztában volt azzal, hogy robbantás fog végezni a belvárosban kivégzett Boros József Károllyal, így Portikra életfogytig tartó szabadságvesztést kértek.
Kisbandi és Vizoviczki is Portikra vallott
Az ügyészség szerint a fentieket igazolhatja az alvilágban Kisbandiként is ismert, Lakatos András elmondása, aki azt állította videó-, illetve írásban tett tanúvallomásában, hogy az Aranykéz utcai robbantás előtt néhány nappal Bécsben találkozott Portik Tamással és Jozef Roháč-csal. Utóbbi férfi ekkor közölte, hogy „mindent megszervezett, de dupla pénzt kér”, mert Boros „fel lesz robbantva és mások is megsérülhetnek”. Az ügyészség fellebbezésében hangsúlyozta, hogy Lakatos mellett a 250 millió forintos óvadék ellenében tavaly nyáron házi őrizetbe helyezett, a múlt héten adócsalás miatt hét évre ítélt, rendőrök megvesztegetésével is vádolt diszkócsászár, Vizoviczki László vallomása is egyértelműen igazolja, hogy Portik pontosan tisztában volt azzal, hogy az olajügyek koronatanújának likvidálása robbantással lesz végrehajtva. A diszkópápa kiemelte, Portik ellenfélként tekintett Borosra és megölése kapcsán kifejezetten robbantásról, egy látványos erődemonstrációról beszélt. A vádhatóság megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelme kívül hagyta, hogy Portik nem csupán megbízója, hanem „főnöke” is volt Roháč-nak, így inkább az a valószínűbb, hogy a kivégzés módját is az Energol-vezér határozta meg.
Roháč: Nem én öltem meg Fenyő Jánost!
A táblabíróság a szerdai nyilvános ülésen elutasította a védelemnek azt a bizonyítási indítványát, hogy hallgassák meg személyesen is azokat a szlovák tanúkat, akik írásos vallomásukban terhelően nyilatkoztak a vádlottakról. Közülük a legrészletesebb, a felbujtóra is kiterjedő vallomást Miloš Kaštan tette. A volt szlovák maffiavezér, Mikuláš Černák bandájához és a Sýkora-klánhoz is tartozó férfi vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Roháč még panaszkodott is szlovák bűntársának, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását. Portik a mai nyilvános ülésen elmondta, hogy soha az életben nem találkozott Kaštannal és már az elsőfokú eljárásban kérte, hogy szembesítsék vele. Roháč is arról beszélt, hogy képtelenség, amiről a szlovák maffiózó beszélt, és nem gondolta volna, hogy a Fővárosi Törvényszék komolyan veszi a vallomását. Szerinte elképzelhetetlen, hogy bárki elhiszi, hogy Kaštannal ilyen súlyú információkat megosztott volna. Az elsőrendű vádlott elmondta, hogy a szlovák gengszter egyik vallomásában még olyan valótlanságot is állított, hogy ő egy robogóról lőtte le 1998-ban az ismert médiamágnást. „Akár tetszik, akár nem, nem én lőttem le Fenyő Jánost” – mondta Roháč, aki azt is tagadta, hogy ő szerepelt volna azokon az 1998 júliusában rögzített kamerafelvételeken, amiken a vád szerint az Aranykéz utcai merénylet végrehajtója látható. Roháč meg is jegyezte, hogy szerinte a felvételeken szereplő férfire a Bayern München labdarúgója, Arjen Robben sokkal jobban hasonlít, mint ő. A nyilvános ülésen Fenyő Jánossal kapcsolatban egyébként az is elhangzott, hogy egy tanúvallomás szerint Portik először a médiacézár megverésére adott utasítást, majd miután ez valami miatt meghiúsult, “a Fogászra”, azaz Roháč-ra bízta a munkát.
A védők szerint nem bizonyítható a vádlottak bűnössége
Szikinger István, Portik Tamás ügyvédje azt hangsúlyozta perbeszédében, hogy csak megbízhatatlan tanúvallomások állítják, hogy Portik Tamás adott megbízást az Aranykéz utcai robbantásra. Szerinte Miloš Kaštannál is vizsgálni kellene, hogy milyen érdek fűzte ahhoz, hogy a magyarországi ügyekről nyilatkozzon. Hozzátette, attól, hogy Boros Tamás meggyilkolásának időpontjában haragosai közül csak Portik volt szabadlábon, még nem jelenti azt, hogy ő adott parancsot a robbantásra. Szikinger István szerint a megbízást akár a börtönből, illetve egy korábbi időpontban is kiadhatták. A védő kiemelte, hogy sem Lakatos András, sem Vizoviczki vallomása nem hiteles, utóbbi ráadásul nem is volt jó viszonyban ügyfelével, így kétséges, hogy Portik a diszkócsászár előtt beszélt volna Boros felrobbantásának tervéről. Az ügyvéd mindezek miatt felmentéstre tett indítványt. Fülöp Tamás, Jozef Roháč védője az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését indítványozta, mert szerinte a bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének, így ítélete alkalmatlan a felülvizsgálatra. Azt mondta, nem megállapítható, hogy Jozef Roháč szerepel a két kamerafelvételen, a DNS-vizsgálat is csak valószínűséget állapított meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy embertelen a 61 éves Jozef Roháč-csal szemben az életfogytiglan, amely harminc év után vizsgálható felül. Jelezte: a büntetés kiszabásakor érvényesülnie kellett volna az időmúlásnak, az eltelt több mint húsz évnek. A másodrendű vádlott Ladislav Trnka védője, Kalló Péter szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan mentette fel védencét. A per május 19-én folytatódik, a vádlottak az utolsó szó jogán szólalhatnak fel, majd várhatóan határozatot is hirdet a táblabíróság.
Vezető kép: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS