2017 sok meglepetést hozott a külpolitikában, de az idei év sem lesz kevésbé izgalmas: a dolgok jelenlegi állása szerint a 2018 a nagyhatalmi versenyről fog szólni, illetve arról, ki tudja majd a politikáját és gazdasági érdekeit ráerőltetni a többiekre. Ehhez a cseh és az olasz választások is hozzáteszik majd a magukét, miközben az oroszok is leszavaznak újra Putyinra. De a migránsválságtól sem búcsúzhatunk el, ahogy Brüsszel támadásaira is számítanunk kell. 2018-ról Kiszelly Zoltán politológussal beszélgettünk.
Polgárjogot nyerhet a Trump-doktrína, de feltűnhet egy új kihívó is
Idén Amerikában is félidős választásokat tartanak. Ez azt jelenti, hogy a két évvel az elnökválasztás után a szavazók a kongresszusi képviselőikről döntenek, beleértve a képviselők házának mind a 435 tagját, illetve 33-34 szenátort. Ezen felül az USA 50 államából 34-ben kormányzót is választanak, de lesznek cserék a törvényhozás különböző területein, valamint a polgármesterek között is. A tét nagy, bár nem feltétlenül akkora, hogy meg tudja majd határozni Trump 2020 utáni sorsát. Ám politikájára, terveinek keresztülvitelére mindenképp nagy hatással lesz.
Fotó: New Hampshire Review
Kiszelly Zoltán szerint több fontos kérdés van a novemberi szavazással kapcsolatban, például az, sikerül-e a Trump-doktrínának polgárjogot nyernie (kvázi népszavazás is ez egyben), illetve az, feltűnik-e a horizonton olyan politikai erő (egy új szenátor például), aki a következő elnökválasztáson Trump kihívója lehet majd. Sokan ezzel kapcsolatban egyébként a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget tartják esélyesnek, aminek az ad alapot, hogy Zuckerberg az Obama-adminisztráció volt tanácsadóit vette fel maga mellé dolgozni, ami már önmagában politikai aspirációt mutat. Nem is olyan rég láthattuk, hogy az üzlet világából is simán bekerülhet valaki az elnöki székbe, még médiaellenszélben is, tehát érdemes lesz a Facebook-vezérre 2018-ban is odafigyelni.
V4, vagy V2+V2?
Van, amiben egységesek vagyunk, van, amiben nem. A cseh és a szlovák a konszenzust keresi, a lengyel és a magyar pedig a konfliktust
– mondta Kiszelly Zoltán. A politológus úgy véli sokat fogjuk hallani idén emiatt a „V2+V2” kifejezést, ami éppen ezekre a belső ellentétekre utal. A cseh elnökválasztás persze sokat fog számítani, valószínűleg újraválasztják Milos Zeman államfőt, bár Kiszelly Zoltán véleménye szerint neki most leginkább az egészségügyi állapota a legnagyobb ellenfele, nem pedig a riválisai. Zeman oroszbarát és bevándorlásellenes politikája erősítheti a lengyel-magyar álláspontot, a főbb kérdések pedig továbbra is a migrációval, az eurózónával és a kohéziós támogatásokkal kapcsolatban lesznek. Kiszelly szerint a lengyel-magyar barátság idén csak erősödni fog, amit jól mutat, hogy Mateusz Morawiecki lengyel új lengyel kormányfő első hivatalos külföldi útja hazánkba vezetett. Ezt egyébként Orbán Viktor is megtette 2010-ben, tehát itt egy baráti gesztusról, egy hagyományról beszélhetünk.
Fotó: Budapest Business Journal
Ausztria természetesen nem fog csatlakozni a V4-ekhez, a politológus úgy véli, hogy Bécs leginkább Párizsban és Berlinben akarja majd növelni az erejét, mint Közép-Európa vezető országa, és EU soros elnökeként mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a V4-ek hátán, a szövetség nevében is tárgyaljon majd a „nagyokkal”, ami nem jelenti azt, hogy a mi érdekeinket képviselni fogja. Sebastian Kurz egyébként ezt meg is erősítette, amikor pénteken óva intett a túlzott következtetésektől.
Vannak intézkedések és kezdeményezések, amelyeket örömmel fogadnak a nyugat-európai országokban, másokat pedig talán a visegrádi országok üdvözölnek, és vannak olyanok, amelyekben az Európai Unió mind a 27 tagállamával egyetértünk
– mondta a Seggaubergben tartott kormányülés utáni sajtótájékoztatón Kurz.
Ausztriában egyébként az elmúlt 450 év tapasztalata alapján nem nagyon bíznék
– tette hozzá Kiszelly.
Merkel nem kell?
Németország is válaszút előtt áll 2018-ban. Merkelék még mindig nem tudtak koalíciót alakítani, és sok választásuk nem maradt, mint kisebbségben kormányozni, vagy új választásokat kiírni. Ezzel összefüggésben egyébként nagyon fontos, hogy márciusban indul Németországban a családegyesítés, amit ha nem korlátoznak, akkor a közhangulat az AfD malmára hajthatja a vizet.
Ha a családegyesítés után lesz új választás, akkor az nekik, vagy a bajoroknak kedvez majd
– mondta a politológus. Kiszelly szerint Merkel marad, hiszen nincs jelölt jelenleg, aki a helyére léphetne. Persze, az is fontos, hogy Merkel az a politikus, akit annyira ismernek és elismernek a világ fővárosaiban, hogy személye szinte már nélkülözhetetlenné vált. Ugyanakkor az is tény, hogy senki nem akar már vele kormányozni, mert a többiek attól félnek, hogy Merkelék learatják az érdemekért esedékes babérokat, a hibák viszont a junior pártok hátán csattannak majd. A németeknél azért is lesz ez fontos év, mert Juncker ellehetetlenítette Macron kétsebességes Európáról alkotott terveit, így Európa-tervről nem, német-tervről viszont annál inkább lehet beszélni, ami a strukturális reformok betartását, az európai valutaalapot és a különböző megszorításokat jelenti részben.
Fotó: Financial Tribune
A strukturális reformokat természetesen az északiak pénzelik majd kedvező hitelekkel, ami a szerződések módosítása nélkül történik majd.
– mondta portálunknak Kiszelly Zoltán.
Az eurozónában maradást is eldönthetik az olasz választások
Az olasz választások is hatással lesznek a kontinens hangulatára. Jelenleg az 5 Csillag Mozgalom (Movimento 5 Stelle, M5S) vezet, viszont nekik nincs partnerük a kormányzáshoz. Ennek oka, hogy a mozgalom az interneten egyfajta állampolgári hálózatként szerveződött Beppe Grillo blogja köré, bár a 2012-es helyhatósági választásokon elérték az áttörést: négy településen a párt jelöltje lett a polgármester. A mozgalom egyébként 2013-ban alakult párttá.
A Forza Italia még mindig a legnagyobb párt az országban, ők nagyjából az Északi Ligával (Lega Nord) körülbelül 30 százalékon állnak, az 5 Csillag Mozgalom és a demokraták pedig 25-25 százalékon, de mindkettő kevés
– mondta Kiszelly Zoltán. Egyelőre azonban nem látszik – tette hozzá –, hogy bárki is hajlandó lenne a koalícióra, tehát simán kialakulhat egy olyan helyzet, mint Németországban.
Fotó: Quartz
Olaszországban egyébként belpolitikai feszültségek is vannak bőven: ott van mindjárt a migránskérdés, de az eurózónához való viszony is képlékeny. Kiszelly Zoltán szerint nem kizárt, hogy bevezetnek majd egy digitális valutát is (például a digitális lírát), ami az eurózónából való kilépést hozhatja magával. Az átlag olasz jelenleg rosszabbul él, mint korábban, az olasz termékeket drágítja az euró, magas a munkanélküliség és nincsenek külföldi beruházások sem. Egy dolog biztos: nem akarnak a görögök sorsára jutni.
Hazánk és Lengyelország továbbra is Brüsszel célpontja
Brüsszeli támadásokra is számíthatunk idén. Mint említettük, az EU célja a „német-Európa” egyben tartása, hiszen a német iparnak szüksége van a többi országra, hogy prosperálhasson.
Brüsszel egyben akarja tartani a kócerájt úgy, hogy a többiek ne tudjanak szuverenitást visszavenni, másoktól, akik még rendelkeznek vele, pedig elvennék azt
– mondja Kiszelly. Ez idén is folytatódni fog. Hazánk pedig továbbra is célpont lesz, hiszen nekünk nincs IMF-programunk, nincs eurónk és euró-adósságunk sem, vagyis szabadok vagyunk. Brüsszelnek ez nem jön jól, így továbbra is a migránskvótákon keresztül próbálja majd Magyarországot megkötni.
Idén készül egyébként a következő uniós költségvetés is, amelynek szerves részét képezi majd a migránskérdés. Minden bizonnyal bele akarnak majd minket rántani az euró(adósság)zónába, hogy betehessenek minket egy zsákba, ahonnan már nem tudnánk kikerülni
– véli a szakértő.
Fotó: Abouthungary
Ezt az állítást alátámasztja az úgynevezett „Öt elnök levele”, amit hazánkban csak kevesen ismernek. A jelentést Jean-Claude Juncker készítette Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem, Mario Draghi és Martin Schulz elnökökkel szorosan együttműködve. A „valutaunió zökkenőmentes működéséről” szóló dokumentum lényege, hogy legyen Európa egy egységes gazdasági régió, ami Kiszelly Zoltán szerint csak a németeknek és a nagy multiknak kedvez. Ráadásul a britek kilépésével kevesebb pénz lesz a jövőben az EU-ban, és még ezt a keveset is Brüsszel akarja elosztani majd. A mi térségünk felzárkózó gazdasági fejlődést mutat, ha viszont belépnénk mindenbe, akkor az lassítaná a növekedésünket – teszi hozzá.
Az EU hadseregével kapcsolatban is lesznek viták, ez ugyanis mindenkinek mást jelent. A németek és a franciák saját fegyveriparukat szeretnék ezen a programon keresztül felpörgetni, a belgák a volt gyarmataikat védenék meg, a balti országok pedig az oroszok ellen védekeznének.
„Kína hamis barát”
Kína idén is tovább fogja keresni az európai országok „kegyeit” a piacok megnyitása miatt. Kiszelly Zoltán emlékeztetett, „Kína hamis barát”, ők nem nézik senki más érdekeit, csupán gazdasági okok vezérlik őket. Kína politikáját idén is az USA-val folytatott gazdasági harca fogja meghatározni, ennek jegyében pedig felerősödik majd az európai országok részéről a protekcionizmus velük szemben. Az európai érdek továbbra is az, hogy Kína ugyanolyan mértékben nyissa meg a piacait, ahogyan azt elvárják Európától.
A selyemút kiépítése valószínűleg folytatódik, de nem lesz gyors folyamat, mert Trump érdeke az, hogy hátráltassa a kereskedelmi útvonal kiépülését. Részben ezt a célt szolgálja az iráni balhé is, ugyanis azon keresztül vezetne a selyemút. A kínaiak persze idén sem törik magukat össze, hogy véghezvigyék a mestertervet, mert ahogy a politológus rámutatott, ők nem ciklusokban, hanem hosszútávon, évtizedekben gondolkodnak. A nagyhatalmi játékot Észak-Korea is befolyásolja majd, ugyanis Kiszelly szerint leginkább gazdasági okokról van szó Kim Dzsongun diktatúrája esetében.
Fotó: Abouthungary
Hagyják a kövér fiút táncolni, cserébe Japán fegyverkezik. Ez olyannyira komoly, hogy már az első 10 ország között vannak. Ők 1 százalékot költhetnek fegyverekre, ami 46 milliárd dollárt jelent, de valószínűleg el fogják törölni ezt a limitet. Ez Amerikának kedvez. A másik oldalon persze Kína áll, aki szintén fegyverkezik Japán miatt, és amit fegyverre költ, azt nem tudja a gazdaság fejlesztésére fordítani, ami szintén Amerikának kedvez. Trump jól játszik
– mondja.
Putyin és a cárok álma
Az idei elnökválasztás Oroszországban nem hoz majd túl sok meglepetést a szakértő szerint. Putyin támogatottsága jelenleg 60 százalék körül van, tehát biztosan nyerni fog, de az is biztos, hogy az abszolút többsége is meglesz. Az idei év kérdése leginkább az, hogy az orosz elnök az utolsó hatéves ciklusra rendezkedik be, vagy nem, illetve az is érdekes lesz, vajon elkezdi-e rendezni az ország konfliktusait. A legfontosabb külpolitikai kérdés természetesen még mindig Ukrajna, hiszen a Krímet biztosan nem adja vissza, és az oroszoknak érdekében is áll az, hogy Ukrajnában területi konfliktus legyen, hiszen ezáltal meg tudják akadályozni az ország NATO-csatlakozását.
Egy másik érdekes pont Kiszelly Zoltán szerint a szíriai helyzet, hiszen ha idén megszületik az egyébként abszolút reális orosz-amerikai megegyezés, akkor az a közel-keleti válságot enyhítheti, vagyis a migránsok visszatérhetnek hazájukba, ahelyett, hogy ismét elárasztanák Európát. Itt persze az is lényeges szempont, hogy Putyin végre teljesítette a cárok álmát, vagyis a földközi-tengeri kikötőt, csak ez éppen nem Montenegróban, hanem Szíriában van.
Fotó: YourNewsWire
Oroszország külföldi megítélésére idén még a foci-vb lehet nagy hatással, amennyiben nem lesz terrortámadás. A szakértő azonban kizártnak tartja, hogy enyhítenek majd az ország ellen életbe léptetett szankciókon. Az ország érdeke továbbra is az olajárak magasan tartása, ugyanis ez biztosítja számára a jólétet, ezért a szaúdi kapcsolatok megerősítése és a venezuelai eseményekbe való beavatkozás is fontos szerepet kap majd.
Svédország segítségével gyengülhet a migránskvóta támogatása
Idén Svédországban is választások lesznek, amelyek komoly változást hozhatnak a ma még túlzottan liberális országban. Kiszelly Zoltán szerint a svéd választáson hasonló lehet a forgatókönyv, mint Ausztriában vagy Hollandiában, vagyis a mérsékelt jobboldal törhet az élre azzal, hogy átveszi a bevándorlásellenes párt pozícióját migrációs kérdésekben. Ezzel együtt a kötelező kvóták támogatása is gyengül majd, ha még egy ország kihátrál.
Vezető kép: YouTube
Facebook
Twitter
YouTube
RSS