A német Arte TV „Halló, diktátor úr” – Orbán és a jogállamiság címmel másfél órás „dokumentumfilmmel” örvendeztette meg nézőit. A PestiSrácok szerkesztősége nem akarja megfosztani az olvasókat a kifinomult manipuláció és a szemérmetlen hazudozás e kordokumentumától. A film első részét itt ismertettük. A második résznek az ad különös aktualitást, hogy már készül a film magyar fordítása, tehát a globalista erők Magyarországon is be akarják vetni ezt a – szerintük – különösen jól sikerült rágalomáriát.
A negyvenharmadik percben jártunk a dokumentumfilm megtekintése közben, amikor megtudtuk: sokan követelik a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, (EPP) de Merkel tartózkodó. Ezért újra Viviane Reding (képünkön) kapott szót:
Nem maradhatunk egy pártban azzal, aki a demokrácia alapelemeit ilyen nyíltan semmibe veszi. Mi, luxemburgiak nagyon rosszul érezzük magunkat.
A hatalom fontosabb az EPP-nek, mint az értékek – kesergett a narrátor. Hogyan ítél majd a történelem arról, ami Magyarországon a XXI. század elején történik? – tért vissza aztán a magabiztossága, hiszen már a jövőbe is lát. Daniel Freund, a zöldpárti EP-képviselő segít a jövendölésben.
A következő helyszín – mi sem természetesebb – egy hajléktalanszálló ingyenkonyhával, a házigazda pedig Iványi Gábor, aki a New York Times róla írt portrécikkében a fasizmus szimbólumának nevezte Orbán Viktort. Tőle lehet a legobjektívebben, a keresztényi szeretet nevében megtudni, hogyan ítél majd a történelem.
Az Orbán-kormány elvitatja Iványiék egyházi státuszát, megvonta a nekik járó pénzeket, és elzárta a gázt – mondja Freund, elhallgatva a százharmincmilliós közüzemi tartozást, és azt az apróságot, hogy Orbán mostanában nem járt a gázórájuknál.
Amióta Orbán van hatalmon, a hajléktalanság illegális Magyarországon – lódított egy nagyot a narrátor. Ez a leveskonyha az egyetlen menedék – emelte a tétet. Freund azt feszegette, hogy a hajléktalanoknak szánt EU-s pénzek vajon valóban a megfelelő helyre kerülnek-e.
Én nem találtam ilyen EU-s pénzek nyomára, nem utolsósorban azért sem, mert a lakhatás tagállami hatáskör. Az Európai Parlamentnek is csak ahhoz volt esze, hogy a tagállamokat szólítsa fel cselekvésre. Jövőre pedig az Európai Bizottság fog akciótervet hirdetni, a szokott hatékonyságával. Szóval Freund rossz helyen keresgél, a magyar hajléktalanellátás magyar pénzekből történik.
Az Uniónak világossá kell tennie, hogy nem közösködik szalonnácikkal és szalonrasszistákkal!
– tette fel a pontot Iványi az i-re; hiszen ezért keresték fel, nem a hajléktalanok iránti mély együttérzéstől hajtva. Már hatszázezer ember hagyta el Magyarországot, többen, mint az 1956-os felkelés után – ismertetett egy eltúlzott adatot a narrátor, mintha az Európai Unió egyik alapértéke nem az emberek szabad mozgása lenne.
Kereszténynek lenni azt jelenti: mint Krisztus – forgatta a szemét a fasisztázó, nácizó lelkész. Paul Lendvai, a kommunista állambiztonság bizalmi embere, Kádár kedvenc nyugati újságírója következett ekkor, és elárulta: Orbán bármikor kész feláldozni akárkit. Egész életében a támadás volt az alapelve. Ezt élvezi, ilyenkor él.
Megint a gyászos zene és a gyászos hangú narrátor következett: Orbán akarata szerinte a nemzet akarata. De ehhez ellenségre van szükség. És Orbán megtalálta a tökéletes ellenséget Soros György személyében. Ördögnek és hazaárulónak állították be, aki ártani akar Magyarországnak, mindezt antiszemita felhanggal – állította Fodor Éva, a CEU tanára. Utána Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára kapott újra lehetőséget: Soros tette magát politikai tényezővé, nem mi. Soros családjának zsidóként menekülnie kellett Magyarországról – keverte az időpontokat a narrátor, Soros ugyanis 1947-ben, a kommunisták elől távozott. Soros vissza akar adni valamit a hazájának – emelte ki az országból távozó hazafiságát. És mit akar adni? Demokráciát természetesen, hiszen nélküle azt sem tudnánk, eszik-e vagy isszák.
A demokrácia állandó veszélyben van, a szétesés fenyegeti, és kell lennie embereknek, akik védelmezik – mondta maga a nagy Soros, aki több államnak okozott gazdasági nehézségeket, és senki által nem választott rejtett hálózatával több országban befolyásolja a politikát.
1991-ben Soros megalapította a Közép-Európai Egyetemet, a CEU-t, ahol a jó kormányzást és a jogállamiság elveit tanítják a narrátor szerint – derült ki a színdarab következő fejezetében. Ő egy influenszer a demokratizálás érdekében, az egész világon. 2016-ban új, pompás egyetemi épületet ajándékozott Budapestnek – hazudott könnyek között a narrátor ennyi szívjóság láttán. Üvegből van, átlátszó, mint azok a rendszerek, amelyek mellett Soros áll, mondja a színfalak mögött a szálakat húzogató, magát Istennek képzelő spekulánsról. A demokráciát nem lehet megtanítani a hallgatóknak, csak azt, hogy demokratikus összefüggésben hogyan lehet létezni, mindig nyílt párbeszédben – halandzsázott korszerűen Fodor Éva, majd újra a narrátor következett: ezt a belpolitikába való beavatkozásnak értelmezik – miközben a képen a Parlament látszott. A Soros elleni kampányban az Országgyűlés hirtelen új egyetemi törvényt hozott. Önkényes, bürokratikus szabályt, amit a CEU alig tud teljesíteni – keseregtek a dokumentumfilm alkotói. Az önkényes szabály az lenne, hogy ha egy egyetem amerikai diplomát ad ki, akkor legyen telephelye Amerikában is. A CEU-n kívül ez mindenkinek sikerült – mondta Kovács Zoltán.
1930 óta mi vagyunk az első egyetem, amelyet egy európai tagállamból elüldöztek – állította Michael Ignatieff, a CEU rektora, elhallgatva, hogy 1991-ben Pozsonyból, 1992-ben Prágából is kirúgták őket. A döntés megszületett, azonnali hatállyal. A CEU-nak napokon belül el kell hagynia Budapestet, ultimátumot kaptak – hazudott újra a narrátor. A CEU-nak a mai napi működnek részlegei Budapesten, és a költözésről egyedül ők döntöttek. Mit mond ez Európáról? Lehangoló! – intett „helyes gondolkodásra” minket Ignatieff.
Azóta több egyetem akadémiai szabadságát korlátozták – sóhajtott a narrátor, és természetesen a Színház- és Filmművészeti egyetem transzparensekkel eléktelenített épületét mutatták. 2018-ban egyetlen EP-képviselő vállán nyugodott a hetes cikkely szerinti eljárás – fordult a kamera Judith Sargentini gyönge vállára. Jelentésében a jogállamisági alapelvek megsértésének egész katalógusát állította össze. Orbán játszik a rendszerrel, mert mindig elmegy a határig. A hetes cikkelyt csak atombombának nevezik a bennfentesek – avatott be a narrátor – amit a belső ellenségek ellen lehet használni. A Sargentini-jelentés elfogadása forradalmi lépés volt. Nem csak Magyarországról volt szó, hanem a közös értékek védelméről. Most már az Európai Tanácson lenne a sor. De ott minden titokban folyik. Daniel Freund megkapta a titkos jegyzőkönyveket. És azokból kiderül, hogy nem történik semmi.
Ezt nem azzal magyarázzák a film készítői, hogy Európa kormányfői egyszerűen nem értettek egyet az Európai Parlament eljárásával, hanem megint „konstrukciós hibáról” beszélnek. Ez a hiba az egyhangú szavazás követelménye lenne. Martin Schulznak és Viviane Redingnek is ez a véleménye. Úgy látszik, a szerződésekben lefektetett döntéshozatal védelme, a kompromisszumképesség, az önkorlátozás nem fér bele a közös értékekbe.
Tíz évvel ezelőtt Mészáros Lőrinc csak egy egyszerű gázszerelő volt – hazudta a következő riportalany, Hadházy Ákos arról a Mészárosról, aki már Gyurcsány miniszterelnöksége alatt is nyert közbeszerzéseket. Utána az elcsalt EU-s beruházások példájaként mutatták a felcsúti kisvasutat, ami a Covid-járvány kellős közepén nem hozza az ígért utasszámot. Az EU-támogatások Orbán embereihez, Orbán katonáihoz (?) folynak – állította a lyukas zoknis kegyeletsértő. Innét már csak egy ugrás Magyar Bálint, akit nem volt politikusnak, hanem tudós szociológusnak mutatnak be, és aki kitalálta a posztkommunista maffiaállam fogalmát. Innét már csak egy ugrás Orbán apjának a dolomitbányája. Szerintük ez a legnyereségesebb cég Magyarországon. Mészáros EU-s támogatású közbeszerzéseket nyer, és Orbán apjától vásárolja hozzá az anyagot. Ez a körforgás – állítja Hadházy, csak egyet nem mond: mennyibe kerül az anyag? Drágább, mint máshol? Mert ez lenne a döntő, nem az, hogy kinek a kicsodájáé a cég. Persze ezt a kérdést a filmesek sem tették fel, annyira le vannak sújtva a hallottaktól.
Aligha van még egy ország, amelyik ilyen jól hozza el a brüsszeli támogatásokat
– igen, ez is elhangzott Hadházy szájából. Magyarország GDP-arányosan az EU legnagyobb kedvezményezettje a filmesek szerint, és „konzervatív becslések”, azaz ballib újságírók meg Magyar Bálinthoz hasonló szociológusok szerint a támogatás ötöde a klientúrához folyik. A példa rá Orbán veje lenne, meg a LED-es fényforrások ügye, amit az OLAF is kifogásolt. Ezután az OLAF főigazgatója, Ville Itälä magyarázta az OLAF hatáskörét. A magyar ügyészség vádemelési hajlandóságát alacsonynak ítéli. (Valójában, az OLAF 2019. szeptember 10-én nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint, a magyar ügyészség a harminckilenc százalékos, az uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek negyvenhét százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között.) Ezért hozták létre az Európai Ügyészséget, de a magyar és lengyel kormány nem csatlakozott. Magyar Bálint szerint a nemzeti szuverenitás védelme csak ürügy. Az EU-nak fel kellene ismernie, hogy Orbán és bandája bűnözők, és úgy is kéne bánni velük – mondta a „szociológus”, igazi tudós pártatlansággal. A film végén visszatértünk az EU-parlamentbe, ahol Daniel Freund osztotta meg másokkal magyar útja tapasztalatait. Ezután már csak egy tízperces siránkozás következett arról, hogy Magyarország és Lengyelország sikeresen kivédte a „jogállamiságinak” nevezett zsarolómechanizmust, megint Orbán győzött.
Ezt úgy adják elő, mintha Orbán támadná folyamatosan a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, noha ők támadják folyamatosan Orbánt.
Arra kényszerültek, hogy a jogállamisági mechanizmust ideiglenesen jegeljék, hogy a koronasegélyek elindulhassanak – állítják, pedig, ha a kettőt nem kötötték volna önkényesen össze, hogy Magyarországot és Lengyelországot ezzel zsarolják, nem lett volna semmilyen válság.
Vezető kép: EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS