Hétfőn folytatódott a tavaszi ülésszak az Országgyűlésben, ahol több mindennel kapcsolatban kérdezték az ellenzéki politikusok a kormánypártiakat, egy valami azonban közös volt, a véleményük, miszerint minden rossz, még az is, ami nem. A megszokott módon napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az ülés, majd a tervezett napirend szerint beszédet mondott Varga Zoltán DK-s, Csárdi Antal LMP-s képviselő és többek között az MSZP nagyágyúja, Bangóné Borbély Ildikó is. Napirend előtti felszólalással szórakoztatta az érdeklődőket és a képviselőket Tordai Bence. A mérhetetlen támogatással rendelkező Párbeszéd politikai alkuk következtében lett országgyűlési képviselője ügyészeset játszott, és a kormányt vádolta, többek között olyan megmosolyogtató dolgokkal, mint hogy miért nem vezet be a kormány válságkezelő alapjövedelmet. Felszólalt mások mellett Ungár Péter is, aki egy fokkal elegánsabb volt, nem csatlakozott a baloldali pártokhoz és nem játszott akadékoskodó, önjelölt járványszakértőt.
Az előző héten kezdődött kétnapos ülés zárónapja délelőtt tizenegykor a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjára emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, elsőként Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa kapott szót napirend előtti felszólalás keretében.
Ez nem egy napirend előtti felszólalás, ez egy vádbeszéd
– kezdte monológját a Rákosit balról előző politikus. Tordai Bence sorolni kezdte „vádjait”, azzal indított, hogy több ezer magyar ember elkerülhető halála szárad a kormány kezén, majd azzal folytatta sajátos stílusában, hogy több százezren vesztették el a munkahelyüket, állítása szerint a kormány miatt.
Vádolom az Orbán-kormányt a járványellenes védekezés kudarca miatt. Ez egy káoszkormányzás, melyet most leginkább az oltási terv és annak kivitelezése kapcsán látunk. A terv teljesen szakszerűtlen, hónapokon keresztül dugdosták, és most sem tudják megvalósítani. Húsz- harmincéves fiatal, egészséges emberek, akik a munkájuk okán sem jogosultak oltásra, kapták már meg a védőoltást, és nyolcvan-kilencven éves polgártársaink még mindig nem jutottak hozzá a vakcinához
– fogalmazott a párbeszédes képviselő, aki azt hiányolta leginkább, hogy jelenleg Magyarországon nincs válságkezelő alapjövedelem. Tordai szerint az Orbán-kormány eladósította Magyarországot és az volt a legfontosabb, hogy „kitömjék a haverokat”. Különösen komikus volt, hogy Tordai Karácsony Gergelyt hozta fel, mint pozitív példát, hogy jaj, a drága főpolgármester úr, mennyivel előbb intézkedett a második, őszi hullám előtt, mint a kormány.
Az amúgy nyugodtságáról ismert Rétvári Bence kapta meg a lehetőséget, hogy válaszoljon, ám a végére ő is elvesztette türelmét. Válaszát azzal kezdte, hogy Tordai Bence vádakat fogalmazott meg, holott védekezni valója az ellenzéknek van egyedül az Országgyűlésben.
Ha körbenéz a világban, kevés helyen fogja megtapasztalni, hogy parlamenti képviselők ne az ország érdeke alapján, hanem a saját vélt politikai érdekük alapján döntsenek a koronavírus-járvány időszaka alatt. Márpedig a magyar ellenzék ilyen
– kezdte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára, majd azzal folytatta, hogy nehéz olyan helyet találni a világban, ahol a képviselők a kormánnyal szemben nem szavazzák meg a rendkívüli jogrendet, hogy a kormány gyors intézkedéseket hozzon, a magyar ellenzék azonban ilyen.
Amikor legutóbb szavazhatott arról, hogy a kormány gyorsan tudjon lépni, Ön nemmel szavazott
– hangsúlyozta Rétvári Bence. Az államtitkár azzal folytatta, hogy Magyarország a nyugat-európai államokat megelőzve már az első regisztrált magyar fertőzött előtt harminchárom nappal létrehozta az operatív törzset, ráadásul hazánk a három, a pandémiára leghamarabb reagáló európai országok egyike. Rétvári Bence hozzátette, hogy az átoltottság – amely jelenleg az EU-ban nem éri el öt százalékot – Magyarországon a hat százalékhoz közelít, köszönhetően annak, hogy nem csak Brüsszelből származó vakcinákkal oltanak.
Az ellenzék a járvány elhúzódására játszik politikailag, és a választók erről is véleményt fognak mondani
– zárta mondandóját az államtitkár.
Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő ezután a kormány gazdasági lépéseit kritizálta. Azzal kezdte, hogy a járvánnyal kapcsolatban itt már szinte minden elhangzott, ráadásul nem tartja magát önjelölt infektológusnak, így inkább a gazdaságról beszélne. Arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nagyon kevés segítséget nyújt azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek munkahelyük elvesztése miatt.
A kormány neoliberális, piacpárti válságkezelést alkalmaz, amely a magyar emberek érdekeivel ellentétes, de a kormányoldal holdudvarának kedvez
– jelentette ki Ungár, majd azt kérte számon, hogy miért maradhatnak nyitva a kaszinók, holott a teljes vendéglátó- és szállodaipar bezárt a járvány miatt. Ezek után azzal folytatta, hogy egy bezárt vendéglátóhely közzétette: egy főre mindössze tízezer forintos bértámogatást kapott.
Budapest, 2021. március 1.
Ungár Péter, az LMP képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 1-jén.
MTI/Szigetváry Zsolt
Válaszra Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kapta meg a lehetőséget, aki megköszönte Ungárnak, hogy nem állt be a baloldali oltásellenes kórusba és legalább ő nem akarja elbizonytalanítani a magyar embereket, hogy a saját életük és egészségük védelme érdekében éljenek az oltás lehetőségével. Schanda azzal folytatta, hogy a baloldali válságkezelési receptekkel ellentétben a nemzeti-polgári kormány úgy segít, hogy megvédi a munkahelyeket és újakat teremt. Az államtitkár jelezte: az ágazati bértámogatás eddig száztizenötezer munkahely megvédéséhez járult hozzá, és a források kilencvennyolc százalékát már kifizették.
Az említett kávézó megkapta azt a támogatást, amit igényelt, ugyanakkor szomorú helyzet, ha a vállalkozások kevesebb mint négy órában foglalkoztatnak munkavállalót, és cinikusan azt mondják, hogy borravalóból fizetik ki feketén a dolgozókat
– közölte az államtitkár, aki hozzátette: a tisztességes vállalkozások átlagosan munkavállalónként százezer forintnyi támogatást kapnak.
Bangóné káoszt vizionált az egészségügyben
Az MSZP nagyágyúja napirend előtti felszólalásra kapott lehetőséget, és arról beszélt, hogy az egészségügy egyik legsötétebb napja a mai, miközben meghaladta a tizenötezret a koronavírus-járvány áldozatainak száma, a most hatályba lépő, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény káoszt és bizonytalanságot okozott az ágazatban. A politikus kifogásolta, hogy az utóbbi időben számos anomália vetődött fel az ügyeleti díjak kifizetésénél, a törvénymódosítás miatt kötött új szerződésekben pedig gyakran hibás adatok szerepelnek, így a teljesítettnél rövidebb szolgálati időt írtak jóvá.
Végzetes következményei lesznek, ha a dolgozók tizede nem írja alá új munkaszerződését
– közölte a szocialista képviselő, aki kifogásolta a háziorvosok helyzetét is.
Bangónénak Rétvári Bence válaszolt és azt mondta, hogy a baloldalnak hallgatnia kellene az egészségügy témájában, hiszen kormányzásuk idején kórházakat zártak be, tizenhatezer ágyat felszámoltak, egyetlen kormányként csökkentették az orvosok, ápolók fizetését, hatezer embert elbocsátottak, bevezették a vizit- és a kórházi napidíjat, amit a koronavírus-fertőzöttektől is beszednének.
A hatályos költségvetés a járványügyi védekezés extraköltségein kívül is kilencszázmilliárd forinttal többet fordít az ágazatra, mint a 2010-es büdzsé, míg a háziorvosok finanszírozása 79,3-ról 214,1 milliárdra bővült. Nincs más ország, ahol orvosbért dupláztak volna meg a járvány idején
– emelte ki Rétvári Bence.
Z. Kárpát Dániel következett a Jobbik soraiból, aki arról beszélt, hogy a kormány a német autógyártókat választja a magyar kisvállalkozások helyett. Úgy kezdte beszédét, hogy “gyomorforgató aljas halálkampánnyal” és azzal vádolta a kabinetet, hogy “kétkulacsos politikát” folytat. Szerinte ugyanis “jellemzően a multicégeket kényezteti ez a kormány”, miközben a hazai munkavállalók kétharmadát foglalkoztató magyar cégeknek csak hitel és mikroszkopikus támogatás jut.
Ennél gyengébb gazdasági válságkezelést Európában nagyon nehéz találni
– jelentette ki Z. Kárpát Dániel, aki szerint “elképesztő, hogy szegényházat próbálnak csinálni Magyarországból”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, hogy a kis- és középvállalkozások több mint kétszer annyi támogatásban részesültek 2019 vége óta, mint a nagyvállalatok. Hangsúlyozta: a bértámogatás több százezer magyar vállalkozásnak nyújtott segítséget, akárcsak az általános és a célzott adócsökkentés, míg a 15 hónapos hitelmoratórium félmilliójuknak jelent könnyebbséget. Hozzátette: a fiatalok jövedelemadó-mentessége segíti e réteg alkalmazását, ahogy a lakásfelújítás támogatása is elsősorban hazai vállalkozásokhoz kerül majd.
Ha tényleg baja van a multik támogatásával, akkor miért fogtak össze Gyurcsány Ferencékkel? Ön bolsevikozik pár héttel azután, hogy a posztkommunistákkal aláírták a paktumot
– mondta az államtitkár, aki az ellenzéki pártot lenéző magyarozással vádolta, majd kijelentette, politikájukban valójában már semmi nemzeti nincs, de egyre több téglát építenek be az osztályharcos, szélsőbaloldali politika építményéből. Dömötör Csaba szerint a Jobbik és a Gyurcsány-párt stílusban is elvégezte a teljes hasonulást.
A KDNP-s Simicskó István arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folyamatosan konzultál az emberekkel, minden fontos ügyben megkérdezi őket, bevonja őket a döntéshozatalba. Véleménye szerint ez az az emberközpontú politika, amelyre most szükség van, amikor az újranyitásról van szó. Kiemelte: minden remény megvan, hogy a mostani is sikeres és eredményes konzultáció lesz. A képviselő azt kérte, hogy mindenki – pártállásától függetlenül – éljen a lehetőséggel.
A baloldal azonban eddig mindegyik konzultációt támadta
– nyilatkozta.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai államtitkára közölte: minden a vakcinán múlik, csak fokozatosan és felelősen lehet feloldani a korlátozásokat, és erről kérik ki az emberek véleményét is a konzultáció keretében. Azt mondta még, hogy az oltással új szakaszba léptek, ami lehetővé teszi, hogy elinduljon a párbeszéd a nyitásról. Kijelentette, hogy a baloldal valóban folyamatosan támadja a konzultációt, semmibe veszi a magyar emberek véleményét, ezzel szemben a kormány szeretné megismerni az álláspontjukat.
“Amit a baloldal állít a vakcinákról, azzal aláássa a bizalmat, szándékosan hazudnak
A fideszes Böröcz László szerint, amit a baloldal állít a vakcinákról, azzal aláássa a bizalmat, szándékosan hazudik, ami felháborító. Kijelentette, nem igaz, hogy a Moderna-vakcinákból le lehetne hívni másfélmillió adagot most. A kormány mintegy 20 millió adagot kötött le az EU-ban, ebből azonban eddig egymillió sem érkezett meg. Úgy vélte, a baloldal folyamatosan igyekszik aláásni a bizalmat a kínai és az orosz vakcinát illetően, pedig a szakemberek szerint bármilyen oltóanyag jobb, mint anélkül lenni.
Mielőbb le kell küzdeni a járványt, és ha nincs vakcina, ez sokáig eltarthat
– közölte.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt Böröcz szavaira és azt mondta, hogy már ötféle vakcinával zajlik az oltás Magyarországon, és a szakemberek szerint mindegyik biztonságos. Az államtitkár köszönetet mondott az oltási programban részt vevőknek és azoknak is, akik regisztráltak oltásra. Elmondta, hogy azok a háziorvosok, akik hétvégén is oltanak, plusz pénzt kapnak.
Brüsszelben valamit nagyon elszúrtak a vakcinákkal kapcsolatban, a sürgősség szempontját nem kellően vették figyelembe. A baloldal azt állítja, hogy van másfélmillió Moderna-vakcina, amelyet a kormány nem kötött le. De ezt decemberre szállították volna le, vagyis olyan oltóanyagért kampányol a baloldal, amely háromnegyed év múlva érkezne meg. Ha azt tennék, amit a baloldal kér, kevesebb vakcina lenne Magyarországon
– jelentette ki Dömötör.
Ezek után tértek át a képviselők a kérdések feltevésére, a Jobbik soraiból Kálló Gergely azt mondta, hogy a koronavírus-járvány rengeteg többletköltséget okozott az önkormányzatok számára. Hozzátette, hogy a kormány “hentesbárddal esett” neki a védekezés élvonalában küzdő települési vezetéseknek. A képviselő hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság döntése kimondja, hogy minden 25 ezer fő feletti önkormányzatot teljes körűen és átláthatón kell kompenzálni.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte, hogy amióta több helyen is ellenzéki polgármesterek kerültek hatalomra, semmi mást nem hallani, csak sírást. Hangsúlyozta, a kormány 2010 után 2078 eladósodott önkormányzat 1381 milliárd forintos adósságát konszolidálta.
Minden település és minden vállalkozás bajba került az elmúlt időszakban, ennek ellenére nőtt az önkormányzatok támogatása
– közölte.
Budapest, 2021. március 1.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felszólal az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 1-jén.
MTI/Bruzák Noémi
Újra szót kapott Bangóné Borbély Ildikó, aki most arról beszélt, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy közelmúltban adott interjújában az örökbefogadás kapcsán arról beszélt, hogy “a csapatommal egyenként megvizsgáljuk, hogy miért nem találnak örökbefogadó szülőt az adott gyermeknek”. A politikus azt kérdezte, mit értenek ez alatt, milyen csapatról beszél a miniszter, mit jelent a vizsgálat és hogyan zajlik.
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára válaszként a szövegkörnyezetében idézte az interjúrészletet: “A 2019-es volt az első olyan év, amikor részben a határidők lecsökkentése miatt több gyermeket fogadtak örökbe, mint ahány bekerült a rendszerbe, így most az elsődleges célkitűzésem, hogy az örökbefogadásra váró gyermekek számát a lehető legkisebbre csökkentsük. Illetve a csapatommal egyenként megvizsgáljuk, hogy miért nem találnak örökbe fogadó szülőt az adott gyermeknek” – ismertette a Novák Katalin által elmondottakat.
Az örökbefogadásra váró gyermekek érdeke, hogy mielőbb szülőkhöz kerüljenek. Ahogy eddig, úgy ezután is szakemberek döntik el, hogy az örökbefogadni szándékozók alkalmasak-e erre. Az arra alkalmas egyedülállók számára továbbra is fennáll az örökbefogadás lehetősége, a családokért felelős tárca nélküli miniszternek a különös méltánylást érdemlő esetekben lesz hozzájárulási nyilatkozata
– jelentette ki az államtitkár.
A korábbi alufóliasisakos akciójáról elhíresült DK-s Varga Zoltán azt kérdezte, hogy miként kap oltást, akinél még áram sincs? Állítása szerint vannak olyanok, akik regisztráltak a koronavírus elleni védőoltásra, de ennek ellenére sem szerepelnek a jelentkezőket összesítő listán.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte, hogy akinek nincs internetes elérése, az a helyi önkormányzatnál vagy a kormányhivatalnál kérhet segítséget, a hatvan év feletti nyugdíjasok pedig postai úton is megkapták a regisztrációs lapot.
A Párbeszédet a cirkusz foglalkoztatja
Kocsis-Cake Olivio azt kérdezte, hogy a kormány érdemben egyeztetett-e a terézvárosi lakosokkal és az érintett önkormányzatokkal a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központról. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, a baloldali városvezetőknek és Karácsony Gergely főpolgármesternek két dolog nem tetszik, ha épül valami Budapesten, illetve, ha nem épül.
A fővárosnak vannak elhanyagolt, ápolatlan területi, a kormánynak vannak javaslatai és forrásokat is biztosít, hogy ezek a területek legyenek szépek és ápolta. Ennek a tervnek része, hogy egy jelentős közpark épüljön
– válaszolt az államtitkár.
A fideszes Balla Mihály azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy milyen további pályázati lehetőségekre számíthatnak a kistelepülések 2021-ben a Magyar Falu program keretében. Szerinte a program 2019-es indulása új életet lehelt az ötezer fő alatti településekbe, már ilyen rövid idő alatt is sok helyen megállt a népességfogyás. Sőt, kilencszáz kistelepülésen a falusi csok indulásával a lakosságszám is növekedésnek indult.. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, a Magyar Falu programnak nagyon fontos szerepe van a gazdaság újraindításában. Hozzátette: van háromezer településvezető, aki nem sír, mint a baloldali fővárosi vezetők, hanem meri vállalni a program támogatásait és nagyszerű dolgokat hajt végre. Ismertetése szerint a programnak négy pillére van: a falusi csok, a falusi útalap, a helyi életminőség javítását célzó programok, valamint új elem, a falusi kisboltok támogatása.
A korábban a Jobbik színeiben politizáló, mára függetlenné lett Farkas Gergely beszédében nagyon fontosnak nevezve a családalapítás előtt álló fiatalok támogatását, de szerinte nem szabad elfelejteni azokat a fiatalokat sem, akik nem tudják igénybe venni ezeket a támogatásokat, de szeretnének otthont teremteni.
Jelentős részük csak hitellel szerezhet saját ingatlan, emellett a lakás forgalmi értékének négy százalékát is be kell fizetniük illetékként
– közölte és azt javasolta, segítsék a 35 év alatti, hitelfelvételre kényszerülteket azzal, hogy mentesítik őket az illeték alól.
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára közölte, azokról a fiatalokról sem felejtkeznek meg, akik nem jutottak el a családalapításig. Hozzátette: a törvény szerint a 35 év alattiak az első otthon megszerzésekor – 15 millió forintos vételár alatt – csak a vagyonszerzési illeték felét kell megfizetniük, a fennmaradó összegre automatikusan jár nekik a 12 havi, pótlékmentes részletfizetés. Ismertetett néhány, a fiatalokat segítő intézkedést. Elmondta, 2010 és 2020 között a 15-29 éves korosztályban 60 százalékkal csökkent a munkanélküliség, jövőre pedig szja-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély sorsa
A jobbikos Stummer János azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy mi lett az eredménye a szabadkígyósi Wenckheim-kastély sorsáról indult társadalmi egyeztetésnek. Felidézte, hogy tavaly egy törvénymódosítással a Lázár János által vezetett mezőhegyesi ménesbirtokhoz került volna az épület, de a környéki polgárok aláírást gyűjtöttek és a “Fidesz meghátrálásra kényszerült”, majd társadalmi egyeztetés indult a kastély sorsáról. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta, az épület benne van a Nemzeti Kastély- és Várprogramban. Az elmúlt években, illetve idén is összesen 63 milliárd forinttal támogatja a kormány a programot, így a szabadkígyósi kastélynak több mint másfélmilliárd forintot biztosítanak turisztikai fejlesztésekre, ezt 1,7 milliárd forint uniós forrással egészítik ki.
A DK-s Varju László szerint a kormánynak a válság kellős közepén is az volt a legfőbb gondja, hogyan tudja megszüntetni a szabad nyilvánosság maradékát, a Klubrádiót. Azt kérdezte, hogy “meddig marad fenn a jogsértő állapot a Klubrádió ügyében”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy nem a kormánnyal, hanem az uniós és a magyar jogszabályokat alkalmazó bírósággal van vitája. A bírósági döntés szerint a Klubrádió – sorozatos jogsértések miatt – nem sugározhat tovább automatikusan a frekvencián, ezért nyílt, többszereplős pályázaton döntenek a frekvencia sorsáról. Megjegyezte, a rádió 2011 óta a magyar piacon egyedülálló módon ingyen és pályázat nélkül használhatta a frekvenciát. Kitért arra, hogy jelenleg is zajlik az érintett frekvencia pályáztatása és a Médiatanács egyedüliként nyilvántartásba vette a Klubrádiót üzemeltető társaságot. Szerinte ha a képviselőnek valóban érték lenne a sajtószabadság, akkor nem tört volna be több képviselővel együtt a köztelevízió székházába.
Hohn Krisztina LMP-s politikus arról beszélt: hétfőn éjfélkor lép életbe az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók közül sokan az utolsó pillanatig nem tudták megismerni az új munkaszerződésüket, gondolkodási időt sem hagytak az aláírásra. Azt kérdezte: hogyan gondolja a kormány, hogy sikeresen védekezhetünk a járvány ellen megtört, bizonytalanságban élő, csökkentett számú, alulmotivált egészségügyi személyzettel.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában fontos lépésnek nevezte a radikális orvosi béremelést és azt is, hogy 70 év után kivezethetik a rendszerből a hálapénzt. Hangsúlyozta: az ápolók bére 4 év alatt 72 százalékkal emelkedik, az orvosoknál pedig várhatóan több mint 100 százalékos lesz a béremelés, ami “nem az alulmotiváltság irányába mutat”. Jelezte: februárban az országos kórház-főigazgató egy hosszú tájékoztató levelet is kiküldött a kórházaknak, amelyből tájékoztathatták a munkavállalókat a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos részletkérdésekről.
Koncz Zsófia fideszes képviselő azt kérdezte, hogyan folytatódik a Tokajt és Taktaharkányt, illetve a Szerencset és Prügyet összekötő út fejújítása. Ezen felül tudakolta, hogy a Szerencset és Prügyet összekötő út fejújításéval mi lesz, felidézte hogy édesapja, Koncz Ferenc országgyűlési képviselőként az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy az érintett szakaszok felújítása elkezdődjön. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában a baloldali kormányok súlyos felelőtlenségének nevezte, hogy 2010 előtt jelentős karbantartási lemaradás halmozódott fel az útfelújításokban.
Ezzel szemben a nemzeti-polgári kormány kiemelt feladatának tekinti az infrastrukturális fejlesztéseket, így 2010. és 2020. között 6600 kilométernyi útszakasz rendbetétele történt meg. A Tokaj és Tiszaladány közti felújítás tavasszal elindul, az év második felében pedig megkezdődik a Taktabáj és Prügy közötti szakasz felújítása is, míg a Szerencs és Prügy közötti szakasz felújításának tervezése zajlik
– válaszolta az államtitkár.
Arató Gergely DK országgyűlési képviselője azt kérdezte: igaz-e, hogy a szaktárca nem fogadta el az Országos Diáktanács javaslatait az érettségi lebonyolítása kapcsán. Ismertetése szerint a tanács többek között azt javasolta: az idei érettségiknek ne legyen feltétele az 50 óra közösségi szolgálat; az emelt szintű vizsgák esetében ne kelljen más iskolákba utazni; a pedagógusok kerüljenek előrébb az oltási tervben.
Rétvári Bence államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet: tavaly tavasszal a baloldal sajnos nem vette észre ezt a testületet, hanem az érettségi eltörését követelte, annak ellenére, hogy a diáktanács annak megtartását javasolta a megfelelő biztonsági intézkedések mellett. Jelezte: az új javaslatokat is megvitatta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a tanáccsal.
A jobbikos Balczó Zoltán arról érdeklődött, mit tesz a kormány az új uniós klímavédelmi célok teljesülése érdekében. Emlékeztetett: 2020-ra – az 1990-eshez képest – 55 százalékkal kell mérsékelni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti államtitkára közölte: főként nem az uniós célszámok, hanem a következő generációk miatt szükséges a klímavédelmi lépések megtétele.
Magyarországon 1990 óta a harmadára csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és 2019-ben 4,9 GDP-növekedés mellett 0,3 százalékos kibocsátáscsökkentést értek el
– jelezte.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy Magyarország Triesztben nem egy kikötőt, hanem egy lepusztult ipari területet vásárolt.
Valóban van Magyarországnak tengeri kikötője, illetve mikor lesz belőle valóban az?
– kérdezte.
Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára úgy reagált: egy tengeri kikötő státuszát nem az határozza meg, mi volt ott korábban, hanem, hogy az adott állam joga szerint az létesíthető. A koncesszió tengeri kikötő létesítését teszi lehetővé.
Jelenleg a szakmai előkészítő munkálatok zajlanak, a további ütemezést és munkálatokat ennek alapján határozzák meg
– jelentette ki.
A jobbikos Csányi Tamás arról beszélt, hogy a kormány nem teljesítette azt az ígéretét maradéktalanul, hogy annak a pedagógusnak, aki megbetegszik a koronavírus-járványban, jár a 100 százalékos táppénz, hosszú, túlbürokratizált és megalázó procedúrán kell átesniük az érintetteknek.
Miért engedték el a tanárok kezét?
– kérdezte.
Rétvári Bence kiemelte: az a cél, hogy az ilyen eseteket foglalkozási megbetegedésnek minősítsék, és 100 százalékos táppénz járjon. Ehhez szükség van egy többlépcsős eljárásra. Kifejtette: a fizetés 60 százalékát rögtön táppénzként megkapják a pedagógusok, és a fennmaradó részt a fenti eljárás után folyósítják.
Nem jött időben vakcina Nyugatról, ezért volt szükséges máshonnan is beszerezni oltóanyagot
Lukács László György a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a kormánynak más a hozzáállása a keleti és a nyugati vakcinákhoz, pedig mindkettőnek ugyanaz a hatása és a célja, a kormány mégis félretette a nyugati oltóanyagot. Ez kettős mérce – tette hozzá. Úgy vélte, a kormány lemondott a nyugati oltóanyagról, és ezzel már nem is számol.
Az emberek az európai jóváhagyással rendelkező vakcinákban bíznak, ezeket kellene előnyben részesíteni
– mondta, majd azzal folytatta, hogy Kína nem adja be engedélyeztetésre az oltóanyagát Európában.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy válaszolt, ha az ellenzék senkinek nem hisz Magyarországon, akkor érdemes figyelembe venni, hogy az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az EU késlekedett, túl optimista volt a vakcinabeszerzést illetően, sőt a testület előző elnöke, Jean-Claude Juncker is éles kritikával illette a bizottságot. Hangsúlyozta: nem jött időben vakcina Nyugatról, ezért volt szükséges máshonnan is beszerezni oltóanyagot, és ma már oltanak is ezekkel.
A Liberálisok politikusa, a jelenleg a DK frakcióját erősítő Bősz Anett arról beszélt, hogy Magyarország a rendelkezésére álló Moderna vakcinamennyiségnek csak egy részét rendelte meg, és az árra hivatkozott. Ugyanakkor a lényegesen drágább kínai oltóanyagból rendelt, aminek európai engedélye sincs, szemben a Modernával – mondta. Közölte: ha a kormány nem rendel eleget nyugati vakcinából, nyilván nem is kap eleget. Azt kérdezte, milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a kormány a biztonságos nyugati helyett a drágább keleti vakcinát szerzi be.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette: a baloldal hergel, miközben az embereknek most azonnal van szükségük segítségre, és ez a legfontosabb.
A baloldal szerint minél rosszabb az embereknek, ők annál hamarabb kerülhetnek kormányra. A baloldal oltásellenes, kockáztatja az emberi életeket, folyamatosan hergel orvosok, kutatók és mindenki ellen, aki ért ehhez a szakterülethez”
– mondta.
Az LMP frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet arról beszélt, sikerült elérnie, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozza a mediánbérre vonatkozó adatokat. Ez a bér sokkal jobban mutatja a valóságos jövedelmi és megélhetési viszonyokat – jegyezte meg. Szerinte nagyon rosszul áll az ország, a mediánbér 2019-ben és 2020-ban is alatta maradt az átlagbér 80 százalékának. Hozzátette: 2019-ben nem érte el 200 ezer forintot, ráadásul szektoronként is nagy szóródást mutatott. Azt kérdezte, a kormány támogatja-e az LMP bértámogatási javaslatait.
Budapest, 2021. március 1.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese felszólal az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 1-jén.
MTI/Bruzák Noémi
Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a KSH ugyanazt a módszertant használja, mint az Eurostat; a KSH 2019-ben újította meg a keresetstatisztikai adatgyűjtést. Rögzítette: a kormány célja továbbra is az, hogy a munkahelyek megőrzése mellett emelkedjenek a keresetek.
A béremelkedést a kötelező legkisebb bérek nagyarányú emelkedése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentése is érintette. A hatéves bérmegállapodás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, 2016 óta mintegy ötven százalékkal nőttek a keresetek. A magyar mediánbér aránya a 2010-es mintegy 75 százalékról 80 százalékra emelkedett, amely a kisebb keresetűek bérének folyamatos emelkedését mutatja
– szögezte le.
Ki és milyen célból fizet “tartásdíjat” Czeglédy Csabának?
A Fidesz képviselője, Budai Gyula elmondta, hogy kedden a Kecskeméti Törvényszék előtt folytatódik Czeglédy Csaba és társai ellen a hatmilliárd forintos költségvetési csalás miatt indított büntetőper. Azt kérdezte ezzel kapcsolatban: ki és milyen célból fizet “tartásdíjat” Czeglédy Csabának? Közölte, Gyurcsány Ferenc családi ügyvédje a Humán Operátor Zrt. vezetőjeként az általa működtetett bűnszervezeten keresztül diákokat és nyugdíjasokat károsított meg, mert nem fizette ki nekik a bérüket. Szerinte az ügyvéd ma is a baloldali ellenzék dédelgetett kegyeltje, a DK-s vezetésű önkormányzatokkal több mint 150 millió forintos nagyságrendben kötött megbízási szerződéseket. Kitért arra is, hogy a korábban Dobrev Klára (DK) által vezetett Altus Portfolió Kft. közel 300 millió forint kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának. Ebben az ügyben felmerült, hogy a cég az uniós támogatásból folyósította a kölcsönt – mondta, jelezve, az unió csalás elleni hivatalához fordult.
Budapest, 2021. március 1.
Budai Gyula, a Fidesz képviselője felszólal az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 1-jén.
MTI/Bruzák Noémi
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, rossz hírük van Gyurcsány Ferenc adócsaló ügyvédje részére, az új szabályozás szerint a mentelmi jog nem vonatkozik rá. Ezért ha az európai parlamenti választás mintájára a 2022-es választáson is elindulna Czeglédy Csaba, akkor ez nem fog sikerülni.
A KDNP politikusa, Juhász Hajnalka azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy mi valósult meg eddig a klímavédelmi tervből. Rámutatott: annak egyik célja, hogy 2030-ra az előállított energia 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Fontosnak nevezte emellett a fatelepítéseket vagy az illegális szemétlerakók felszámolását. Azt is hangsúlyozta: a klímasemleges gazdaság kialakításának költségeit ne a családok fizessék meg, hanem azok, akik a környezetet rombolják.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: az akcióterv célja, hogy a következő generációk minél jobb állapotban örökölhessék meg az ország természeti értékeit. Az akciótervben foglaltakat ezért a kormány a járvány okozta nehézségek ellenére megvalósítja – hangsúlyozta. Fontos célnak nevezte az illegális hulladéklerakók felszámolását, mind mondta, eddig csaknem 9 ezer tonna illegális hulladékot számoltak fel.
Míg azonban a kormány valódi lépéseket tesz, Karácsony Gergely főpolgármester Budapesten leszerelteti a köztéri kukák 25 százalékát. Valódi cselekvésre nem hajlandók, addig érdekli őket a zöld politika, amíg Facebook-posztokat tesznek ki arról. A baloldal a hulladék visszaszorítása érdekében elfogadott jogszabályt sem szavazta meg
– jelentette ki.
Tordai Bence akadályozta a pénzügyminisztert
Az azonnali kérdések elhangzása után Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő ügyrendben kért szót. Azt mondta: Tordai Bence akadályozta őt abban, hogy a helyére ülhessen, közben képrögzítő eszközt is használt. Azt kérte: ezt vizsgálja ki a házbizottság.
Egymás munkáját, a szavazásban, a vitában, a beszédekben való részvételt nem szabad akadályozni”
– zárta szavait.
Tordai Bence is jelentkezett ügyrendi felszólalásra és azt mondta: nem kívánta akadályozni a kormánypárti politikus munkáját. Latorcai János levezető elnök ezt követően megvonta tőle a szót, mert a felszólalás folytatását nem ügyrendinek minősítette.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS