Két évvel ezelőtt vált a lángok martalékává Párizsban a több mint 850 éves gótikus székesegyház, a Notre-Dame tetőszerkezete. 2019. április 15-én a kora esti órákban állt lángokban a világ szeme láttára a kereszténység és az egyetemes kultúra jelképe. Emmanuel Macron francia államfő elképzelése szerint öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli: ennél hosszabb időre lesz szükség. Nem volt idegenkezűség a dologban, a tüzet egy rövidzárlat okozhatta. Jó kérdés: valaha helyre lehet-e hozni, azt, ami a lángok martalékává vált?
A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, az esti órákban csaptak fel a lángok; leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Île de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, több millióan keresik fel évente. A tragédia során az is kétségesnek tűnt, hogy egyáltalán menthető lesz-e az épület, de végül a legrosszabbat sikerült megakadályozni, a kilenc évszázados épület falai állva maradtak. Emmanuel Macron francia államfő a tűzeset egyéves évfordulóján megerősítette: Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy a párizsi Notre-Dame-székesegyház öt éven belül újjáépüljön.
A Notre-Dame a történelmünk, az irodalmunk, a szellemünk része, nagy eseményeink, járványaink, háborúink, felszabadulásaink színhelye, életünk epicentruma
– fogalmazott az elnök a még lángoló épület előtt. Az első riasztás 18 óra 20 perckor érkezett a Notre-Dame-ból, de akkor még nem sikerült felfedezni a tűz helyét, mivel egy számítógépes hiba miatt nem sikerült lokalizálni azt. 23 perccel később jött az újabb bejelentés, amikor már látható volt a tetőszintnél felszálló füst. A székesegyházat kiürítették, és egy óra múlva a világot bejárták a képsorok, ahogy a gyorsan terjedő tűzvészben összedől a négyezeti huszártorony. A csaknem 500 tűzoltónak 22 óra 50 percre sikerült megállítania a lángok terjedését, de addigra a tetőszerkezet kétharmada már leégett.
Bíznak abban, hogy újra a régi lesz
Az épületet megerősítő munkálatokat a koronavírus-járvány miatt fel kellett függeszteni, mert a székesegyházbeli fertőtlenítési lehetőségek nem tették lehetővé a járványügyi biztonsági szabályok alkalmazását, és nem tudták szavatolni az építkezésen dolgozó mintegy száz szakember biztonságát.
Jelképesnek is tekinthető, hogy miközben a katedrális boltozatának stabilizálása még nem fejeződött be, a conches-i erdőben az erdészek már elkezdték a huszártorony helyreállításához szükséges tölgyfák kiválasztását. Francois Hauet, az erdőmérnökök normandiai egyesületének alelnöke a France Inter közrádióban elmondta: egyelőre a huszártoronyhoz szükséges ácsolathoz válogatják ki a fákat a megfelelő méretek (magasság, minőség, átmérő) alapján. A fák 50–90 centiméter átmérőjűek, és 8–14 méter magasak.
A magyarok is kifejezték részvétüket
A magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki sok erőt kívánt, Isten áldását kérte a székesegyház újjáépítéséhez és régi dicsőségének helyreállításához.
Magyarország együttérez Franciaországgal a párizsi Notre-Dame székesegyházban kitört tűzvész miatt
– ezt pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte közleményében. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról akkoriban biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget a Notre-Dame-ban kitört tűzvész miatt. A levélben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott, a bíboros azt írta: megrendülten értesült arról, hogy a nagyszerű párizsi Saint-Sulpice-templomot ért tűzeset után most, a nagyhét kezdetén a város főtemploma, a Boldogságos Szűz Máriának szentelt Notre-Dame áll lángokban. Budapest is hozzájárul a párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítéséhez – erről még Tarlós István (Fidesz-KDNP) akkori főpolgármester írt levelet Anne Hidalgo párizsi főpolgármesternek, amelyben a budapesti polgárok és a fővárosi önkormányzat nevében együttérzését fejezte ki a tűzvész miatt.
A Notre-Dame mindannyiunknak fontos szimbólum, az egyetemes keresztény hit és kultúra egy fontos darabja
– írta Tarlós István, aki azt is hozzátette: bízik abban, hogy Párizs városa és a polgárok együtt újjáépítik a székesegyházat.
Újjáépítik és film is készül a tragédiából
Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épület-stabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt tavaly júliusban három hétre leállították, tavaly ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, és tavaly márciusban pedig a koronavírus-járvány miatt állították le több mint egy hónapra.
Korábban felhívást tett közzé a párizsi Notre-Dame-székesegyház leégéséről filmet forgató Jean-Jacques Annaud a katasztrófáról amatőr felvételeket készítő szemtanúk számára. A filmrendező a tűzvész estéjén Párizsban készült felvételeket keres, és mindenekelőtt olyan képek érdeklik, amelyek a tragédia miatt Párizsban kialakult hatalmas dugókat, valamint a tűzoltókat buzdító énekléseket rögzítették az éjszaka folyamán. Ezen kívül a tűzben álló Notre-Dame-ot külföldön figyelők reakcióiról készült riportokat is keres a francia stáb. A felvételeket a notredamebrule.com internetes oldalra lehet feltölteni. Elképzelhető, hogy a kiválasztott képek bekerülnek a Notre-Dame brule (Ég a Notre-Dame) címen készülő alkotásba, amely várhatóan 2022-ben lesz látható. A rózsa neve és a Hét év Tibetben 77 éves rendezője már elkezdte a forgatást a tűzvészről, amely 2019. április 15-én ütött ki a párizsi székesegyházban. A nagyszabású mozifilm 5 százaléka archív felvételekből, 95 százalékban pedig újraforgatott jelenetekből fog állni.
A Notre-Dame Párizs leghíresebb gótikus temploma. 1163-tól egészen 1345-ig folyamatosan építették, és a történelem során többször felújították. Az épület szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. A hatalmas székesegyházat az építői eredetileg támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért később támfalakkal erősítették meg.
Forrás: MTI, magyarhirlap.hu; Kiemelt kép: MTI/EPA/Ian Langsdon
Facebook
Twitter
YouTube
RSS