Két évvel ezelőtt vált a lángok martalékává Párizsban a több mint 850 éves gótikus székesegyház, a Notre-Dame tetőszerkezete. 2019. április 15-én a kora esti órákban állt lángokban a világ szeme láttára a kereszténység és az egyetemes kultúra jelképe. Emmanuel Macron francia államfő elképzelése szerint öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli: ennél hosszabb időre lesz szükség. Nem volt idegenkezűség a dologban, a tüzet egy rövidzárlat okozhatta. Jó kérdés: valaha helyre lehet-e hozni, azt, ami a lángok martalékává vált?
A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, az esti órákban csaptak fel a lángok; leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Île de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, több millióan keresik fel évente. A tragédia során az is kétségesnek tűnt, hogy egyáltalán menthető lesz-e az épület, de végül a legrosszabbat sikerült megakadályozni, a kilenc évszázados épület falai állva maradtak. Emmanuel Macron francia államfő a tűzeset egyéves évfordulóján megerősítette: Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy a párizsi Notre-Dame-székesegyház öt éven belül újjáépüljön.
A Notre-Dame a történelmünk, az irodalmunk, a szellemünk része, nagy eseményeink, járványaink, háborúink, felszabadulásaink színhelye, életünk epicentruma
– fogalmazott az elnök a még lángoló épület előtt. Az első riasztás 18 óra 20 perckor érkezett a Notre-Dame-ból, de akkor még nem sikerült felfedezni a tűz helyét, mivel egy számítógépes hiba miatt nem sikerült lokalizálni azt. 23 perccel később jött az újabb bejelentés, amikor már látható volt a tetőszintnél felszálló füst. A székesegyházat kiürítették, és egy óra múlva a világot bejárták a képsorok, ahogy a gyorsan terjedő tűzvészben összedől a négyezeti huszártorony. A csaknem 500 tűzoltónak 22 óra 50 percre sikerült megállítania a lángok terjedését, de addigra a tetőszerkezet kétharmada már leégett.
Bíznak abban, hogy újra a régi lesz
Az épületet megerősítő munkálatokat a koronavírus-járvány miatt fel kellett függeszteni, mert a székesegyházbeli fertőtlenítési lehetőségek nem tették lehetővé a járványügyi biztonsági szabályok alkalmazását, és nem tudták szavatolni az építkezésen dolgozó mintegy száz szakember biztonságát.
Jelképesnek is tekinthető, hogy miközben a katedrális boltozatának stabilizálása még nem fejeződött be, a conches-i erdőben az erdészek már elkezdték a huszártorony helyreállításához szükséges tölgyfák kiválasztását. Francois Hauet, az erdőmérnökök normandiai egyesületének alelnöke a France Inter közrádióban elmondta: egyelőre a huszártoronyhoz szükséges ácsolathoz válogatják ki a fákat a megfelelő méretek (magasság, minőség, átmérő) alapján. A fák 50–90 centiméter átmérőjűek, és 8–14 méter magasak.
A magyarok is kifejezték részvétüket
A magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki sok erőt kívánt, Isten áldását kérte a székesegyház újjáépítéséhez és régi dicsőségének helyreállításához.
Magyarország együttérez Franciaországgal a párizsi Notre-Dame székesegyházban kitört tűzvész miatt
– ezt pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte közleményében. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról akkoriban biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget a Notre-Dame-ban kitört tűzvész miatt. A levélben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott, a bíboros azt írta: megrendülten értesült arról, hogy a nagyszerű párizsi Saint-Sulpice-templomot ért tűzeset után most, a nagyhét kezdetén a város főtemploma, a Boldogságos Szűz Máriának szentelt Notre-Dame áll lángokban. Budapest is hozzájárul a párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítéséhez – erről még Tarlós István (Fidesz-KDNP) akkori főpolgármester írt levelet Anne Hidalgo párizsi főpolgármesternek, amelyben a budapesti polgárok és a fővárosi önkormányzat nevében együttérzését fejezte ki a tűzvész miatt.
A Notre-Dame mindannyiunknak fontos szimbólum, az egyetemes keresztény hit és kultúra egy fontos darabja
– írta Tarlós István, aki azt is hozzátette: bízik abban, hogy Párizs városa és a polgárok együtt újjáépítik a székesegyházat.
Újjáépítik és film is készül a tragédiából
Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épület-stabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt tavaly júliusban három hétre leállították, tavaly ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, és tavaly márciusban pedig a koronavírus-járvány miatt állították le több mint egy hónapra.
Korábban felhívást tett közzé a párizsi Notre-Dame-székesegyház leégéséről filmet forgató Jean-Jacques Annaud a katasztrófáról amatőr felvételeket készítő szemtanúk számára. A filmrendező a tűzvész estéjén Párizsban készült felvételeket keres, és mindenekelőtt olyan képek érdeklik, amelyek a tragédia miatt Párizsban kialakult hatalmas dugókat, valamint a tűzoltókat buzdító énekléseket rögzítették az éjszaka folyamán. Ezen kívül a tűzben álló Notre-Dame-ot külföldön figyelők reakcióiról készült riportokat is keres a francia stáb. A felvételeket a notredamebrule.com internetes oldalra lehet feltölteni. Elképzelhető, hogy a kiválasztott képek bekerülnek a Notre-Dame brule (Ég a Notre-Dame) címen készülő alkotásba, amely várhatóan 2022-ben lesz látható. A rózsa neve és a Hét év Tibetben 77 éves rendezője már elkezdte a forgatást a tűzvészről, amely 2019. április 15-én ütött ki a párizsi székesegyházban. A nagyszabású mozifilm 5 százaléka archív felvételekből, 95 százalékban pedig újraforgatott jelenetekből fog állni.
A Notre-Dame Párizs leghíresebb gótikus temploma. 1163-tól egészen 1345-ig folyamatosan építették, és a történelem során többször felújították. Az épület szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. A hatalmas székesegyházat az építői eredetileg támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért később támfalakkal erősítették meg.
Forrás: MTI, magyarhirlap.hu; Kiemelt kép: MTI/EPA/Ian Langsdon
hivő
2021-04-16 at 12:03
Ha már leégették hogy
megértsük az üzenetet,
ugy kellene hagyni
romosan hogy emlékeztessen
minden nap arra hogy
háboru zajlik életünk
legalapvetőbb értéke
ellen.
Namond
2021-04-15 at 23:01
Bezzeg ha, négy minarettel egy dzsámit építettek volna a helyére az már készen is lenne.
Sőt már épülne mellette a Paradicsom virágos és gyümölcsös kert balzsam illatú szökőkutakkal, tejjel-tisztított mézzel folyó patakocskákkal, hogy enyhülést adjon minden bátor hadzsinak és kadinájának.
csakafidesz
2021-04-15 at 21:50
Namond 2021-04-15 at 16:45
Nem rövid, hanem hosszú zárlat volt, mert a filmet nézve látható, hogy valami még táplálja is a tüzet. (kerozin??)
csakafidesz
2021-04-15 at 21:48
Még ki sem gyulladt, máris kiadták, hogy nem merénylet volt, hanem baleset. Ja, hogy nem rögtön adták ki, csak akkor amikor már öt perce égett? Mindegy, tűzoltó még nem is volt a helyszínen de máris tudták, hogy nem merénylet volt..
Pacsitó
2021-04-15 at 20:13
Franciaországban olympia? Ez valami vicc lehet csak. Ki merne oda menni a sportolók közül hogy aztán majd darabokban jöjjön haza?
Naprózsa
2021-04-15 at 19:15
Folyamatosan szabotálják a munkát. Legszívesebben Macronnal az élen le is bontották volna.
Kezdjük azzal: A tetőszerkezet Újjáépítéséhez azonnal kellett volna kivágni a fákat, hisz idő kell a természetes kiszárításához, megmunkáláshoz. Az, hogy nem kezdtek neki, azt jelezte, hogy bizonytalanok voltak, lesz-e egyáltalán újjáépítés és az is milyen, mondjuk egy minaret, kilátó a huszártorony helyett.
Folytassuk azzal, hogy elhazudták, hogy merénylet volt, akárcsak a többi keresztény templomok felgyújtása.
Harmadikként: Milyen érv az, hogy helyre tudják-e állítani? Ha az egészet földig rombolta volna egy földrengés, akkor is újjá lehet építeni, hisz megvannak a tervek, részletek. Bármit, amit egyszer megépítettek, megvannak a fotók, és felmérések, fel lehet ismét építeni. A kínai, japán épületek is rendszeresen leégtek, az emberek erre fogták és újra visszaépítették, nem újdonság.
Csak a nem akarás miatt megy ez ilyen lassan. A mai technikával, összefogással és a meglévő fedezettel 3-5 év bőven elég lenne, csak nem kell benne misézni és luca széke módjára nyögvenyeldekelni. Macron a 2024-es olimpián (ha lesz egyáltalán) szeretne ez újranyitással kérkedni, azért húzza az időt.
zolibácsi
2021-04-15 at 17:48
Nem vagyok összeesküvés elmélet hívő. Azért néhányszor elgondolkodtam, hogy hogy vajon mitől gyullad ki a fejlett nyugaton, ahol adottak a biztonságos munkavégzéshez szükséges emberi, műszaki és pénzügyi feltételek, pont ez a szimbolikus, keresztény, francia nemzeti székesegyház
Solaris
2021-04-15 at 16:52
Majdnem 1 milliárd Euró.
Hátha futja a felújításra, és a haveroknak is cseppen valami.
Namond
2021-04-15 at 16:45
Rövidzárlat?
Több helyen egyszerre? lásd fotó és videó fenn.
Micsoda balszerencse!
Viva Micron!